Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-210

Az országgyűlés képviselőházának 210. ülése 1937 május li-én, kedden. 109 zási intézkedéseket kezdeményezzen és vitessen keresztül.« Sokat beszélünk az ifjúságról. Itt is vala­hogyan disztingválni kellene. Ennek az or­szágnak vannak kielégítetlen tömegei az ifjú­ságon kívül is. Itt van a sokat emlegetett front­harcosok kérdése. Ha ez a nemzet hálával, er­kölcsi kötelességgel tartozik valaki iránt, hát elsoorban a frontharcosokkal szemben tartozik, akik a hazájuk iránti kötelességüket teljesítet­ték. A megadott hála szinte felér egy egész hadsereggel, egy hadsereg erejével. Ha a nem­zet fiai látják, hogy hálátlan iránta a kor­mányzat, _ akkor természetesen az egész nem­zet nem jelent elég erkölcsi erőt nehéz idők jöttével, nem lesz olyan jó a szelleme, mintha hálátlanságot nem tapasztalnak azok, akik minden hálát megérdemelnek. Az ifjúságnak is halkuljon el egy kicsit a hangja, mert van­nak itt még kielégítetlenek, akik előbb jönnek és akik többet érdemelnek. Tanulja meg a mi ifjúságunk a szerénységet, nézzen a harctér embereire, akik ezért a hazáért sokat áldoztak és sokat szenvedtek. Nézetem szerint mindad­dig, amíg frontharcosok vannak, mindenkinek igen szerény hangon és igen csendesen illik beszélnie ebben az országban. Egyébként pedig nem tulajdonítok túlsá­gos fontosságot ennek az ifjúsági mozgalom­nak azért, inert amíg mi, apák a helyünkön vagyunk, addig ennek az ifjúságnak a meg­élhetése egyelőre megvan, de ma nem lehet belemenni abba, hogy p 20—22—24—26 éves gyer­mekekért a családapákat kidobják az állásuk­ból, mert akkor ők ugyan helyet kapnak, de négyen-öten kenyér nélkül maradnak. Tessék a kormánynak gondoskodnia arról, hogy a gazdasági élet felszabadulásával hadd indul­jon meg itt a közgazdasági «élet olyan arány­ban, olyan tempóban, hogy emberekre, alkal­mazottakra, munkáskezekre szükség legyen és természetesen, ha a t. miniszter urak hozzá­nyúlnak ehhez a kérdéshez, akkor követelnünk kell azt az igazságot, hogy necsak a tanult ifjúság, az iskolázott ifjúság, hanem a föld­míves osztálynak, a kereskedelemi és ipari osz­tálynak dolgozó ifjúsága is éppen olyan elbá­násban és gondoskodásban részesüljön. Egyéb­ként azt látom, hogy a derék fiatalemberek ma is el tudnak helyezkedni kint az életben, csak azok a nagyhangú, egyetemet végzett if­jak nem, akikről kénytelenek vagyunk künn az életben megállapítani, hogy érettségizettek és egyetemet végeztek ugyan, de még helyesen írni sem tudnak, nem hogy többet tudnának. Mondom, odakint minden komoly, képzett és becsületesen gondolkozó ifjú ma is megkapjaa helyét, csak a nyeglék, tudatlanok és lusták, nem. Egyébként nem kifogásolom a kormány­nak azt a lépését, hogy a tanult ifjúságon ön­állósítási alappal is segíteni akar. segítsen is de vigyázzon arra, hogy ez az önállósítási se­gély csak az érdemeseknek és az olyan ifjak­nak jusson, akik az egyetemi éveket nem ha­szontalan és hiábavaló tüntetésekkel töltöt­ték el. Benyújtom a következő határozati javasla­tot (olvassa): »A képviselőház utasítsa a kor­mányt, hogy a frontharcosok erkölcsi és anyagi érdekeinek felkarolása érdekében kilá­tásba helyezett törvényjavaslatot sürgősen ter­jessze he.« • ' ., T. Képviselőház! Ahogyan a » frontharco­sokról s a kisemberek más csoportjairól gon­doskodunk, gondoskodnunk 'kell a legmosto­hább^ sorsban élő magántisztviselőkről is. A magántisztviselők kérdésében felemelem szava­mat, azoknak minimális javadalmazása, tisz­tességes, igazságos, a szociálpolitikai követel­ményeknek megfelelő díjazása, munkakímélete s a hozzájuk közelálló kereskedelmi utazók jogi helyzetének tisztázása érdekében is. Szó­lok értük is, mert a közgazdasági életnek ők is igen jelentős, intelligens, hasznos, érdemes tényezői, valósággal derék hangyái. Határozati javaslatom a következő (olvassa): »A Képviselőház utasítja a kormányt, hogy gon­doskodjék a magántisztviselők maximális mun­kaidejének és minimális javadalmazásának az igazságos és helyes szociálpolitikai követelmé­nyeknek megfelelő s kötelező szabályozásáról és a kereskedelmi utazók jogi helyzetének tisztá­zásáról, mégpedig annak figyelembevételével, hogy legalább költségmegtérítésük (biztosítva legyen, del credere kötelezettséget vállalniok ne szabadjon s méltányos menetdíj-kedvezmé­nyekhez jussanak.« Páriaéletüket lehetne megszüntetni, ha a t. kormány ilyen irányban intézkednék. r Természetesen hiába vállalkozik ez az or­szág a közteherviselésre, hiába igyekszik dol­gozni, izzadni és áldozatait odaadni, ha az a közélet korrupcó továbbtart, amelynek itt szem­tanúi vagyunk, és ami miatt nem tudunk elő­remenni, hogy a képviselőház tagjai is bent ülnek a különféle vállalatok igazgatóságában, olyan vállalatoknál, amelyeket az állam finan­szíroz Hogyan várjunk függetlenséget, vagy az ország érdekében végzett munkát^ az olyan képviselőktől, akik egyenesen gazdasági függő­viszonyban vannak a kormánnyal*? Ilyen az Okh. vezére, az új földhitelintézet vezére, az Omtk-nál egy csomó képviselő, de az államnak sok más ilyen érdekeltségénél is ilyen csupa fizetett, jutalmazott, tantiémmel ellátott alkal­mazott van. Az ilyeneket a törvényhozás házá­ból el kell távolítani, mert ottlétük csak a kor­rupciót jelenti. Határozati javaslatot nyújtok be tehát eb­ben a kérdésben is (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, sürgősen terjesszen elő törvényjavaslatot az összeférhetetlenségi tör­vény oly módosítása iránt, hogy sem a felső; ház, sem az alsóház tagja nem lehet az, aki bármely olyan vállalat, vagy pénzintézet szol­erálatában áll, vagy annak igazgatósági, r fel­ügy előbzottsági tagja, delegáltja, amely válla­latban, vagy pénzintézetben állami vagyoni ér­dekeltség fekszik, vagy az állammal, annak bármely intézetével, üzleti összeköttetésben all, vagy amely vállalat és pénzintézet fölött az ál­lam érdekeltségi felügyeletet gyakorol.« (Hor­váth Zoltán: Lassankint 95 pont lesz. — De­fÜlf^PQ.) T.' Képviselőház! Talán elsősorban kellett volna jönnöm olyan határozati javaslattal, ille­tőleg talán olyan problémát kellett volna fesze­getnem és megoldását kérnem, amelynek meg­oldása előfeltétele annak, hogy mindazok a kívánalmak, amelyeket innen balról es jobb­ról támasztanak a nemzet felépítése, a nemzet­nek iobb sorsa érdekében, megvalósulnának. Az első probléma az volna, hogy tessék helyes köziogi reformokkal jönni, egy olyan képvi­selőházat létrehozni, amely csakugyan a nép­ből való, a nép akaratán nyugszik, (Helyesles a baloldalon.) képes is, alkalmas is reformokra és akarni is fogja a reformokat. Amíg az em­ber itt kénytelen ma azzal számolni, hogy kö­zülünk sokaknak önérdeke nem egyezik a nem­15*

Next

/
Thumbnails
Contents