Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-210
110 Az országgyűlés képviselőházának zetnek közérdekével, addig természetesen ilyen reformok létre nem jöhetnek. Ennélfogva a következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa): »A képviselőház kimondja, hogy az úgynevezett közjogi reformok közül az. igazi demokratikus parlamentarizmust megvalósító választói jog és tiszta választási rend megalkotását tartja a legelső feladatnak s azután ez alapon új képviselőház összehívását, mert a további reformoknak csak az kölcsönözhet igazi erkölcsi -súlyt és tekintélyt, valóban alkotmányos eredetet és jelleget, ha azokat igazi népakaraton nyugvó parlament alkotja meg.« Alkotmányjogi és logikai szempontból is képtelenség, hogy előbb jöjjenek más reformok s beálljon egy filius ante patrem helyzet, hogy amikor a nép volna hivatva arra, 'hogy például a felsőház intézményét a maga ízlése szerint reformálja, vagy az államfői jogok tekintetében állástfoglaljon, ettől a népet elzárják. Ezt a mi államfőnk nem követeli, a mi államfőnk tekintélye is azt követeli, hogy egy széles alapon nyugvó parlament határozzon az ő jogainak kérdésében. Neki nem kell félni, hogy ennek az országnak népe az ő nagy érdekeit és az ő egyéniségét nem fogja úgy megítélni, hogy egy igazán a népakaraton nyugvó parlament is meg ne adja neki azokat a jogokat, amelyeket megérdemel és amelyeknek megadása esetleg nemzeti érdek is lenne. Módot kell ennek a parlamentnek adni arra is, hogy a felsőház kérdésében az igazi népképviselet foglaljon állást, mert mi nem vagyunk uralkodók, vagy istenek, akik a népnek jogaiból engedhetünk. Nem vagyunk jogosultak arra, hogy a nép jogairól lemondjunk és a felsőház jogkörét kiszélesítsük, úgy, hogy a rosszul reformált felsőház a reformjavaslatokat sorra elbuktathassa. T. Képviselőház! Kossuth Lajos annakidején superlative absurdissimum-nak nevezte a felsőházat. Szerinte nincs rá szükség mai alakjában, legfeljebb úgy, mint szenátusnak, akkor, ha azt is a nép választhatja. Ennélfogva a legfontosabb az, hogy mire ez a kérdés elénk kerül, itt már a népakaraton alakuló parlament legyen, mert csak ez jogosult és csak ez tud ebben a kérdésben is állást foglalni. Ez tudja azt a kossuthi elvet szem előtt tartani és aszerint cselekedni, hogy iá született törvényhozó tulajdonképpen deriziója a józan észnek, a kinevezett törvényhozó pedig deriziója az alkotmányosságnak. A kormány tartozik az államfőnek és a leendő felsőháznak is azzal, hogy ne zárja el azt a lehetőséget, hogy a mindezekre vonatkozó reformok szélesebb alapon, nagyobb tekintélyen nyugvó képviselőház döntésein nyugodhassanak, illetve menjenek keresztül. Most még a külpolitkát szeretném röviden érinteni. (Dinnyés Lajos: Két perc van rá! f— Zaj a baloldalon.) Nem kifogásolhatom a t. kormány külpolitikáját olyan értelemben, hogy ilyen vagy amolyan irányban halad. Engem túlságosan nem örvendeztet meg a Berlinrómai tengely. Ezzel a külpolitikával szemben csak egy vígasztalásom van, hogy a t. kormány mindig azt hangoztatja, hogy ezt mind a béke érdekében teszi és emellett még azt hangoztatja, hogy habár ezzel a tengellyel jóbarátságban vagyunk, azért mégis mindent megteszünk és meg kell tennünk arra nézve,, hogy Anglia és Franciaország barátságát el ne veszítsük. (Fricke Valér: Sohasem voltak barátaink!) Ha a t. kormány ezt komolyan veszi, akkor én egyéb irányban külpolitikájával nem Ê10. ülése 19S7 május 11-én, kedden, törődöm. Sok más irányban is kellett volna és lehetett volna kormányunknak külpolitikát folytatnia. Hálás feladat jutott volna például neki akkor, amikor a spanyol testvérháború kezdődött, hogy a Népszövetség elé ment volna egy oly javaslattal, hogy egész Európa avatkozzék be, ne legyen vérontás, kisgyermekek, ártatlan asszonyok legyilkolása, Európa szégyenletesen elfeledkezett erről, nem követett el semmit, hogy megakadályozza vagy legalább megszüntesse a véres testvérharcot. Magyarországnak nagy erkölcsi díszére és hasznára vált volna, ha a kormány ebben az irányban javaslatot terjesztett volna a Népszövetség elé, amire^ őt az egyezségokmány fel is jogosítja. Legalább szép kísérlet lett volna. Látták volna, hogy egy kicsi, de nemes és éppen azért nagy nemzet, ime megmutatja azt a helyes ut n t, amelyen ezt a kérdést el lehet és kellett volna már régen intézni; Európa hatalmával és erejével kellett volna elérni azt, hogy a spanyol nemzet egy biztosított rendben — plebiseitum útján — maga döntsön újra a maga sorsáról. Bethlen István többek között arról panaszkodott itt, hogy mit jelent a kisebbségi kérdés, hogy ránk nézve milyen gyászos, szörnyű tragikum ez. Ebben az irányban is sokat lehetne tenni a Népszövetségen keresztül. Méltóztassék a kormánynak a népszövetségi alkotmányban előírt jogával élni. Hogy ebben az irányban a figyelmet felhívjam, bátor vagyok benyújtani a következő határozati javaslatot (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az Egyezségokmányban gyökerező jogánál fogva terjesszen elő a Népszövetségnél javaslatot oly nemzetközi jogrend megvalósítása iránt, amely a Népszövetség hatalmával és kártérítési szankciók mellett minden államban kikényszeríti a nemzetiségi és vallási kisebbségek teljes állampolgári egyenlőségét úgy politikai, mint jogi, erkölcsi, kulturális és gazdosági téren.« Akkor nemcsak nálunk lesz felekezeti béke, hanem a megszállott területen lévő magyarságnak is eljön a megnyugvása, mert ha lehet a fehér foszfor ellen nemzetközi egyezményt kötni, akkor e sokkal veszedelmesebb fehér foszfor ellen még inkább kell nemzetközi intézkedést tenni. (Elnök csenget.) T. Képviselőház! Köszönöm szíves türelmüket és figvelmüket, hcgv ilyen késői időben meghallgattak. Még szerettem volna beszélni arról is, hogy az adózásnak lelki forrásai is vannak, kellenek lenni, de a kormány ezeket a lelki forrásokat kiapasztotta. Mindezeket és egyebeket most már csak a részleteknél fogom előadni. A költségvetést nem fogadom el. (Hehieslés a baloldalon.) Elnök: A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki az 1937/38. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványkönyvet felolvasni. Esztergályos János jegyző: Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen. Elnök: Következik az interpellációskönyv felolvasása. Esztergályos János jegyző (olvassa):
