Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-210

ÍÖ8 Àz országgyűlés képviselőházának Ê nem tudják, hogy mindezek ezen a törvényen sarkallanak, hogy ez a törvény, ez az egyszerű kis néhány sor, amelyet olyan diszkréten kezelnek, amelyre sohasem hivatkoznak odakint az életben, ez a 33-as bizottságról szóló törvény adja meg a jogot, a módot és a lehetőséget a kormánynak arra, hogy az egykéz-rendszer szörnyű veszedelmét, kártevését az országra rázúdítsa, folytonosan újból és újból kiterjessze az egykéz területét. Akik odakint a gazdasági szabadság korlátozása, a kötött gazdálkodás, a devizagazdálkodás korlátai ellen panaszkodnak, emlékezzenek erre a törvényre, tekintsenek erre a törvényre, ez ellen a törvény ellen kell országos meetingeket összehívni, ennek a törvénynek elseprését kell követelni, ennek a törvénynek évről-évre való megújítását kell megakadályozni, akkor vége lesz a gazdasági kötöttségnek, az egykézrendszernek és egyéb visszaéléseknek. Mert még sem megy az, hogy most már ennek a törvénynek alapján a lótól kezdve a csiga-bigáig, a kamilláig minden egy kézbe kerül, leginkább a Hangyáéba. Megöli az országot ez az egyk ezren dszer, mert sok embernek, tízezreknek, százezreknek veszi ki a kereseti alkalmat és egyúttal megkárosítja az államot is, mert a közterhek alól való kibújást vagy mentességet jelenti. Egyébként minden, ami ilyen állami kedvezmény, monopólium, privilégium alapján történik, egyenes megtámadása az ország közteherviselési érdekeinek is, amire, hogy egy példát említsek, itt van a Hangya esete. A Hangya 69 millió forgalom mellett összesen 170.000 pengő adót fizet. Ha ez a 69 millió a magánkereskedelemben, kisebb-nagyobb kereskedők kezén fut végig, meg nem menti a jó Isten sem attól, hogy a 69 millióból 15—20 millió adóként a kincstár kezére ne jussom Ez végig így megy és ha önök azt panaszolják, hogy a bankok, a kartelek és más ilyen nagy alakulatok nem adóznak megfelelően, vagy ilyenféleképpen adóznak, — bár ahhoz fogható, mint ahogy a Hangya bújik ki az adó alól, nincs — akkor nem kell azt mondani, hogy nem bánjuk a Hangyát, hanem azt kell mondani: tessék a Hangyánál is, a többinél is, valamennyinél az adókat számonkérni, tessék teherbíróképességükhöz, forgalmukhoz képest őket adóval arányosan sújtani, ne viselje helyettük a terhet a szegény! Nem lehetséges az, hogy a Külkereskedelmi Hivatal, annak különféle ágazatai, különféle ilyen érdekcsoportok alakúnak s fölöznek ma és holnap, az állam részéről a legmesszebbmenő adókedvezményekben részesedjenek és odajussunk, hogy az ország összes terheit az ország 8,700.000-et kitevő népessége viselje, míg a Hangyák s az az egy pár százezer ember, aki viszonylag jólétben él, minden adótól meneküljön. Nemcsali: az állam adóztat, hanem a Hangya, a kartelek és az összes eféle alakulatok, az Omtk., az Okh., mind valamennyi megadóztatja a közönséget és miután megadóztatta, ő maga nem adózik, hanem helyette is a millióknak kell megfizetniök az adót. T. Ház! Vissza kell térnünk a gazdasági szabadság útjára, mint azt ma Bethlen István szájából is hallottuk és vissza lehetett volna rég térni, ha okosabb külpolitikai, gazdasági rendszert vezettünk volna be. Megvolt nekünk a módunk nem egyszer rá, meglenne most is, hogy Angliával lépjünk olyan csereviszonyba, mint más államokkal vagyunk, mert Anglia, I 10, ülése 19$ f május 11-én, kedden. ahogy vajunkat, pulykánkat és sok egyebet átvett és átvesz minden terménykészletünket átvette volna. Mindenért jó valutát kaptunk volna és nem kellett volna szájharmonikákat, szemüvegeket, monoklikat, fényképezőgépeket importálni és nem kellett volna terményeinket mindenáron és fölös mennyiségben is kivinni, hogy valutát tudjunk szerezni. Ez a kivitel is akként megy, hogy külön megadóztatják érdekében is a magyar népet, hiszen méltóztatnak tudni, hogy ha egy kiló vajat ki viszünk» a kincstár megtérít utána 1 ' 80 pengőt, ha kiviszünk egy vágón paprikát, a kincstár megtérít érte 12.000 pengőt, és végig az egész vonalon igy megy. A magyar népnek kell a maga adójával megfizetni azt, hogy mi olcsón tudjuk odaadni cukrunkat, húsunkat, tojásunkat, minden élelmicikkünket annak a külföldnek, amely külfölddel való gazdasági összeköttetésünk, ez a híres és ránk nézve állítólag nagyon előnyös összeköttetés azzal jár, hogy egy jottányit sem tudunk szabadulni a kötött gazdálkodástól, a kötött devizarendszertől. T. Ház! A külföld felé bizony máskép kellene keresgélnünk és nem kellene magunkat eladnunk egyetlenegy orientációnak. Mindenesetre mindent meg kellene tennünk abban az irányban is, hogy a külföld figyelme és áramlása még inkább felénk terelődjön. Súlyos százezreket költünk például az idegenforgalomra» reklámra és arra az egyszerű kérdésre nem gondol a t. kormány, hogy eltörölje a vízumot, (Horváth Zoltán: Ügy van!) minden irányban eltörölje a vízumrendszert s akkor az idegenáramlás is jobban megindul. Ez az idegenáramlás jó lesz nekünk nemcsak gazdasági szempontból, mert hiszen a legértékesebb export az idegenforgalom; itthon viszünk ki, mert itt etetjük meg a terményeinket és itt fizettetjük meg, amit nem lehet pénzzé tenni, a sok látnivalót, egyebet. Nincs ennél egészségesebb, életrevalóbb export. Elő kell mozdítani és ezért voltam bátor allúziót tenni arra, hogy volna nekünk külkereskedelmi szempontból másirányu orientációnk és összeköttetésünk is, amikor nemcsak egyes nemzetek, hanem az egész világ felé fordulva azt mondhatnánk, hogy íme. eltöröltük a vízumrendszert, szabad az út. Erre nézve is határozati javaslatot nyújtok be, mely a következőkép szól (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt a vízumrendszer teljes eltörlésére«. (Horváth Zoltán: Helyes! — Malasits Géza: Elfogadjuk! Szavazzunk!) Sok panasz hangzik el itt a nyugdíj kérdésben, hogy milyen rengeteg a nyugdíj., Hát nem csoda: a nyugdíj vízözönt ránkzúdította többek közt az 1934 :

1. törvénycikk is, a guillotin-törvény. Ez is gyártja folyton a nyugdíjasokat, mert hiszen ha kell valami rokonnak a hely, vagy nem tetszik valaki, akkor elzavarják az illető közszolgálati alkalmazottat, ha nem előbb, 10—15 évi szolgálat után és^ így egyre másra szaporodik a nyugdíjasok száma. Ezt a törvényt is. amely szintén alkotmányellenes törvény, mert hiszen nagyon is sérti, állandóan kockáztatja, — hogy úgy mondjam — a személyes biztonságot, a hivatali függetlenséget, el kell törölni. Ezt javaslom a következő határoztai javaslatommal, (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az 1934 :

1. törvénycikkben intézményesített végelbánás alá vonás rendszerének megszüntetése s a közalkalmazottak szolgálati pragmatikájának megalkotása tárgyában sürgős törvényho-