Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-195

Az országgyűlés képviselőházának 195 lyeket szükségesnek látszik a cél érdekében hasznosítani, illetőleg törvény szerint biztosí­tani. Ha elismerjük, — mint ahogyan el kell is­mernünk — hogy gazdasági életünk struktú­rája megváltozott, akkor meg kell változtatni mindama intézmények és intézetek szervezetét is, amelyeket a gyakorlati élet szolgálatába ál­lítottunk. Ez a körülmény már évekkel ezelőtt szükségessé tette a szóbanforgó törvény reví­zióját és köszönetünket kell kifejeznünk a kor­mányzatnak azért, hogy átlátta ennek szüksé­gességét, a törvényjavaslatot elkészítette és a Házban benyújtotta. T. Ház! Az előbb említett általános szem­pontokon kívül a törvényjavaslat elsősorban azt a célt van hivatva szolgálni, hogy a mező­gazdasági érdekképviselet működése hatéko­nyabbá váljék. A magam részéről feltétlenül vallom és hirdetem azt a felfogást, amely azt mondja, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet fogalma nem feltétlenül és kizárólagosan azo­nos a mezőgazdasági érdekeltek képviseletének fogalmával, mert a mezőgazdasági kamara nem csupán érdekképviselet, Ihanem közintézmény, törvényesen szervezett tényezője a hazai mező­gazdasági igazgatásnak, amelybe bele kell vinni az önkormányzati szellemet és elemet és amely pótolni hivatott megítélésem szerint az ezirányú középfokú hatóságok érezhető hiá­nyát. T. Ház! Ha a mezőgazdasági kamara első­sorban és kizárólag a gazdaközönség érdekeit képviselné, nem felelne meg hivatásának. Neki nem az egyes gazdák, hanem az egész egyete­mes mezőgazdaság érdekeit kell szem előtt tar­tania, ezek pedig az egyes gazdák, vagy gazda­csoportok érdekeivel nem mindig és nem fel­tétlenül azonosak. Ha a mezőgazdasági kamarák és a mező­gazdasági ikamarai intézmény a gazdaközönség körében gyakran változó áramlatokhoz igazod­nék, éppen nem felelne meg hivatásának; neki nem az egyes gazdák, hanem az egyetemes mezőgazdaság érdekeit kell legelőször szem előtt tartania és működését semmiféle hangulat­változások, politikai befolyások nem zavarhat­ják, azok ott nem érvényesülhetnek. Mint minden szervezetnek életképességét, a mezőgazdasági (kamarai szervezet életképessé­gét is csak az biztosíthatja, ha a meglévő és fejlődő élettel lépést tart. tEzt a szempontot kívánja szolgálni a szóbanforgó törvényjavas­lat ifi, amelynek végeredményiben 'két fő célkitű­zése van. A mezőgazdaság egyeteméneik hatha­tósabb képviselete szempontjából akuriális be­osztások némi módosításával lehetővé kívánja tenni azt, hogy az érdekképviseleti szervezet kereteibe és munkásságába a gazdatársadalom minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak bele. E mellett teljesíteni szándékozik a törvényja­vaslat a magyar gazdatiszti kar úgynevezett hármas kívánságának ama pontját, hogy kari érdekeinek védelméről, illetőleg képviseletéről tör vény alkotta szervezet útján történjék gon­doskodás. Az említett főcélokon kívül és felül meg­dagad ja .a törvényjavaslat az alkalmat arra is, hogy minden kétséget kizárólag tisztázzon né­hány, az 1920:XVIII. te. végrehajtása során felmerült aggályos kérdést és végrehajtsa azo­kat a módosításokat, amelyeket az 1920:XVIII. tc.-nél a tapasztalatok szükségessé és indo­kolttá tettek. T. Ház! A törvényjavaslat 1- §-a mindjárt egy olyan körülményt tisztáz, amely az alap­törvényben kétségre adott okot. A szóbanforgó KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ülése 1937 március 5-én, pénteken. 85 törvény szövegéből ugyanis nem tűnik ki az, hogy rendelkeznek-e választói jogosultsággal azok és olyanok, akik a választód névjegyzék összeírása alkalmával mezőgazdasági foglalko­zásukat nem gyakorolták. Ez a rendelkezés elsősorban a földhaszonbérlőkre, a gazdatisz­tekre, a mezőgazdasági munkásokra és a cselé­dekre vonatkozik, akiknél gyakran előfordul mezőgazdasági foglalkozásuk gyakorlásának rö­videbb vagy hosszabb ideig tartó átmeneti szü­netelése. Igazságtalan és méltánytalan lenne ezeket a választójogi névjegyzékből kizárni, ki­zárólag csak azért, mert a választói névjegy­zék összeírása alkalmával mezőgazdasági fog­lalkozásukat nem gyakorolták, illetőleg nem áll­tak földhaszonbérleti,, vagy munkavállalói jog­viszonyban. Éppen ezért a törvényjavaslat mó­dot ad arra, hogy ha földibérlők és gazdatisz­tek egy évnél, mezőgazdasági (munkások három hónapnál, gazdasági cselédek pedig egy hónap­nál rövideibb ideig nem állanak mezőgazdasági földhaszonbérleti, vagy szolgálati jogviszony­ban, továbbra is megtarthassák választói jogo­sultságukat. A továbbiak során tisztán a törvényjavas­lat 1. §-a még egy körülményt, amely az 1920: XVIII. 'tcikkben ugyancsak kétségre adott okot, nevezetesen a 24. évet betöltött férfi se­gítő családtag szavazati jogát minden körül­mények között biztosítja. Ebben az esetben a nagykorú segítő családtag a családfő birtoká­nak megfelelő kúriába fog tartozni. T. Ház! A törvényjavaslatnak egyik leg­főbb intézkedése az, amely megváltoztatja a jelenlegi kuriális beosztást. Az 1920:XVIII. tc.-nek megfelelő szakasza szerint jelenleg az első kúriába tartoznak a gazdasági cselédek, a munkások és mindazok, akik a többi kú­riába nem voltak besorozhatok. A második csoportba tartoznak a 10 holdig terjedő birtok­kal rendelkezők, a harmadikba a 10 1 —30 hol­das, a negyedikbe a 30—100 holdas, aíZ ötödikbe pedig a 100 holdon felüli birtokosok, haszon­bérlők vagy haszonélvezők. T. Ház! A törvényjavaslat ezt a kuriális beosztást olymódon változtatja meg, hogy az első kúriát kiterjeszti 3 hold birtoklásáig. A kamarai törvényjavaslat megalkotása óta le­zajlott földreform ugyanis lényeges eltolódást okozott a mezőgazdasági mutnkásság körében is, amennyiben igen gyakran és sok esetben megtörtént, hogy ezek a földreform folyamán pár hold földhöz; jutottak. Az érvényben lévő alaptörvény rendelkezései szerint ezek a mun­kások nem tartoztak aa első kúriába, hanem a második kúriába kellett őket besorozni. A törvényjavaslat ezt helyesen megváltoztatja, hiszen ha valakinek 3 hold kiterjiedésű föld­birtoka van. abból a földbirtokból sem magát, sem családját fenntartani nem képes, megél­hetéséhez, állandó munkavállalásra van utalva és ezért továbbra is megtartja mezőgazdasági munkás jellegét. Éppen ezért indokolt volt a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely az első kúriát 3 kat. hold birtoklásáig kiter­jeszti. A második kúriába fognak tartozni a 3—10 kat holddal rendelkezők, a harmadikba a 10—30 holdas, a negyedikbe a 30—100 holdas, az ötödikbe a 100—500 holdas és a hatodikba az 500i holdon felüli birtokosok, haszonbérlők vagy haszonélvezők. Amint látjuk tehát, a tör­vényjavaslat a régi legutolsó kúriát, az; ötödik kúriát, kettéosztja és így külön kúriában lesz­nek az 500 holdon aluli birtokosok és külön kúriában az 500 holdon felüli birtokosok. 12

Next

/
Thumbnails
Contents