Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-195

86 Az országgyűlés képviselőházának 195. ülése 1937 március 5-én, pénteken. A gyakorlati élet kívánta meg| azt, hogy a törvényjavaslat megváltoztassa ebben a tekintetben az alaptörvénynek ezt a rendelkezését azért, mert igenis helyes az, hogy a középbirtokosok a jelenleginél nagyobb számban foglalhassanak helyet a kamarában. Eddig ugyanis, miután a 100 holdon felüli birtokosoknak csak egy kúriájuk volt, az; értelmiség a mezőgazdasági kamarák munkásságában nem tudott olyan mértékben résztvenni, amint az a cél érdekében kívánatos lett volna. T. Ház! A kamarai szervezet demokratikus jellege azonban így biztosítva van, mert így is a kisbirtok rendelkezik a legtöbb kúriával. Ettől eltekintve, a magam részéről nem bánnám és nem tartanám feleslegesnek azt sem, ha egyenlő számú kúriákkal lennének képviselve az összes birtoktípusok és a középbirtoknak lenne döntő szava, mert én a magyar középbirtokosban látom azt a kiegyensúlyozó tényezőt, amely sem az egyetemes mezőgazdaság, sem a kisgazdák, sem a nagygazdák szempontjából nem involválna kedvezőtlen és céltalan intézkedéseket. T. Ház! A gazdatisztek törvényes érdekképviseletének megoldásáról is gondoskodik a törvényjavaslat, amint azt már a törvényjavaslat indokolásának első részénél megemlítettem.. Örömmel kell megemlítenem, hogy a magyar gazdatiszti karral kapcsolatos kérdésekkel, a magyar^ gazdatisztek sorsával olyan szeretettel és megértéssel foglalkozott a t. Ház, amilyen szeretetet és megértést ez a kiváló magyar gazdatisztikar joggal meg is érdemel, hiszen a közelmúltban tárgyalta le a Ház a gazdatisztek nyugdíjbiztosításának kérdését is és ezzel a -magyar gazdatiszti karnak régi és jogos kívánságát teljesítette. Az is bizonyos, hogy a magyar gazdatiszti kar helyzetével, a magyar gazdatiszti kar kérdésével, annak eredményes megoldásával évtizedek óta nem foglalkoztak annyit, mint a mai kormány kormányzása alatt. A magyar gazdatiszti karnak /most egy újabb kívánságát, újabb kérését kívánja ez a törvényjavaslat megoldani, nevezetesen azt, hogy kari érdekeinek képviselete törvényalkotta szervezet útján legyen biztosítva. Ezért a törvényjavaslat a gazdatiszti érdekek képviseletét beleilleszti az egyetemes mezőgazdasági érdekek védelmére alakított szervezetbe, még pedig ^ olyan módon, hogy egy hetedik külön kúriát állít fel részére. Ez a kúria természetesen csak a mezőgazdasági kamarákra nézve ölt testet, miután a járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokban nem lehet esetleg annyi gazdatisztet megválasztani, hogy a szükséges létszámot a mezőgazdasági bizottság keretében megadja. Kétségtelen, hogy a magyar gazdatiszti karnak, illetőleg a magyar gazdatiszti kar egy részének cUA cl kívánsága és az a kérése, hogy érdekeinek védelme külön gazdatiszti kamara útján valósuljon meg. Elvileg, készséggel elismerem, hogy ez volna a legjobb megoldás, azonban az is bizonyos, hogy a gazdatiszti kar kevés számánál fogva ma egy ilyen önálló gazdatiszti kamara létesítése nem lenne keresztülvihető s így a gazdatiszti karra olyan terhet róna rá, amelyet a magyar gazdatiszti kar a 'mai adottságok mellett nem képes viselni. Éppen ezért,helyes és megfelelő a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a gazdatisztek kari érdekeinek képviseletét a mezőgazdasági egyetemes érdekek képviseletére hivatott szervezetbe illeszti be. Különben a kérdést lehet úgy is rendezni, hogy bizonyos autonomikus hatáskört kapna ez a gazdatiszti kúria által alkotott gazdatiszti szakosztály és üyenmódon a gazdatisztek kívánsága megoldást nyerne. Igen érdekes és megítélésiem szerint helyes a törvényjavaslatnak MZ ciZ intézkedése, amely különbséget tesz az aktív és passzív választójog között. Az alaptörvény értelmében >nem volt különbség téve passzív és aktív választójog között, viagyis akiknek az aktív választójoga meg volt, az mezőgazdasági bizottsági taggá és ennek folytán a mezőgazdasági érdekképviselet magasabb szervezeteibe is megválasztható volt. Ez a múltban igen sok visszaélésre adhatott és adott alkalmat, mert igen sokszor megtörtént, hogy valaki pár hold földdel rendelkezett és ilyen módom a (mezőgazdasági bizottság tagjai sorában helyet foglalhatott. A törvényjavaslat azonban különbséget tesz és azt mondja., hogy aktív választójoga van a kisbirtokosoknak, 'baszonbérlőkmek, vagy mezőgazdasági munkásoknak, passzív választójoga azoaihan csak annak van akinek fő jövedelme a mezőgazdaságból ered. Ezt az intézkedést feltétlenül (helyesnek és indokoltnak tartom mert az igaziság és a méltányosság az, hogy a mezőgazdasági érdekek hivatott képviselője csak az lehet, akinek élete és életkörülményei szorosan össze vannak nőve a magyar föld sorsával. Az új helyzet tehát a következő. Hogy egy gyakorlati példával világítsam, meg a helyzetet: akinek pár hold földje van, azonban ezenkívül olyan kenyérkereseti pályán is van, amely lényegesen meghaladja ennek a pár hold földnek a jövedelmét, annak megvan az, aktív választói jogosultsága .azonban passzív választójioigosultsága nincs meg, tehát őt magát sem mezőgazdasági bizottsági taggá, sem a kamarai szervezet magasabb tagozatába megválsztani nem lehet. A törvényjavaslat külöjibséget tesz, illetőleg ebből az általános kérdésből kivonja a mezőgazdákat, gazdatiszteket, (lelkészeket és tanítókat. Ez nagyon helyes is, 'mert ezeknek az értelmiségeknek munkájára a kamarai szervezet keretében igen nagy szükség van. Különösein súlyt lehetne és kellene helyezni arra, hogy a lelkészek és a tanítók a mezőgazdasági érdekkép viselet alsó tagozatának, tehát főleg a községi mezőgazdasági bizottságoknak a munkájában miméi tevékenyebb és -minél intenzívebb munkát fejtsenek ki és ezért szükségét látnám annak, hogy a törvény végrehajtása alkalmá.val erre a körülményre akár a kormányzat, alkar az illetékes 'mezőgazdasági kamarák, a tanítók és lelkészek figyelmét felhívják. Mindenesetre indokolt lenne ez; még az új kamarai választás előtt. T. Ház! A törvényjavaslat megváltoztatja a mezőgazdasági bizottságokra való felügyeleti rendszert is. Az alaptörvény ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »A községi mezőgazdasági bizottságok felügyeleti hatósága a járási mezőgazdasági bizottság, annak, valamint a rendezett tanácsú városok mezőgazdasági bizottságának felügyélő hatósága a vármegyei mezőgazdasági bizottság. A vármegyei mezőgazdasági bizottság és a törvényhatósági joggal felruházott város mezőgazdasági bizottsága felett a felügyeletet a mezőgazdasági kamara gyakorolja.« T. Ház! Ezzel szemben a törvényjavaslat