Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-208
566 Az országgyűlés képviselőházának tett. (Mojzes János: Ml baszna volt ebből a gazdáknak?) Nagyon sok. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy a Dunántúlon is csinálják meg ezeket a nagyfontosságú föld vizsgálatokat. Ha ugyanis ránézünk arra i a térképre, mindjárt látjuk, hogy kinek milyen földje van, milyen hiányokban szenved a földje és mit kell pótolnia. (Mojzes János: Csak az a baj, hogy kevés gazdának mutatnak ilyen térképeket!) Nem, mert a tiszántúli gazdák megkaphatják. Már kiadta ezeket a talajtani intézet és térképpel együtt holdankint alig 10 fillérbe kerül. A kormány azonban erre ia célra csak 50.000 pengőt vett fel a költségvetésbe. Arra kérem a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter uraikat, hoav ezt az összeget legalább 100.000 pengőre emeljék fel, hogy öt .éven belül mi is ezeknek a térképeknek a 'birtokába juthassunk. Ügy vélem, hogy ezen térképeik segítségével minden magyar gazda igen sokat tud majd produkálni, még pedig nemcsak a nagygazdaságok, hanem a (kisgazdaságok is. Rátérek egy másik problémára és pedig az árkok metszéseire vonatkozólag. (Mojzes János: Hol van a reformtöbbség?) A dunántúli gazdák ez idén azért kerültek jobb helyzetbe, — szemben azokkal a vidékekkel, ahol az árkokat nem tisztították — mert nincs víznyomásuk. A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya és a kultúrmérnöki hivatal a mi vidékünknek segélyeket nyújtott, úgyhogy egész vidékeket meg tudtunk menteni a víznyomások alól. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok itt a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hoig<y ezt a hitelösszeket legalább 850.000 pengőre felemelni méltóztassék, mert ez közérdek és minket vidéki gazdákat nagyon érdekel, még pedig azokat a gazdákat, akiknek katasztrális holdanként néhol 68 pengőt kellett volna fizetniök, ha államsegélyben nem részesültek volna. (Mojzes János? Milyen munkák ezek?) Aroktisztogatási- munkák. A harmadik kérésem — mivel most Dunántúlon sok polgári Iskolát zártak be, mert kevés volt a tanuló — az volna, hogy ezeket a polgári iskolákat alakítsák át n?profrawdésági iskolákká, továbbá, hogv minél több téli gazdasági tanfolyamot rendezzenek, hogv ezek is fáklyavivői legyenek a kultúrának Dunántúlon. Hiszen éppen Dunántúl van abban a szomorú helyzetben, hogv igen kevés mezőgazdasági iskolával rendelkezik. Igaz, Kaposváron felállítottak egy ilyen mezőgazdasági iskolát, amely áldásos munkát végez, de ez kevés ahhoz, hogy az egész dunántúli kisöazdatársadalom abba járhasson és megtanulja ne csak a gazdasági élethez tartozó dolgokat, h^ne™ a kereskedelmi és pénzügyi ismereteket is, pedig éppen ebben a vonatkozásban van a legnagvobh hiánya a gazdatársadalomnak, mer* megfelelő pénzügyi kioktatásban nem részesül. Még egy kéréssel ' fordulnék a belügyminiszter úrhoz. A vidéken igen sok hajléktalan munkakerülő jár. Olyan munkakerülőket értek ez alatt, akik notórius munkakerülők. (Mozgás a baloldalon. — Moizes János: Talán nincs munkájuk! őket kerüli a munka!) Ezeket tehát egy táborba kellene gyüiteni és munkára szoktatni. (Mojzes János: Marton Béla lenne az igazgató ezen az állami fegyenctelepen!) En igenis, nagyon fontosnak tartom ezt és pedig azért, mert a legtöbb lopást, rablást, legtöbb 'gyilkolást, éppen ezek az emberek 08. ülése 1937. május 5-én, szerdán. követik el. Ezek számára egy közös munkatábort létesítenénk ós őket ott újra munkához szoktatnánk. Ezzel az ország is nagyon sokat nyerne. (Mojzes János: Adjanak megfelelő munkát és fizessék meg rendesen őket!) r Nem kívánok tovább beszélni. Miután úgy látom, a kormány mindent elkövet, hogy a mai közállapotok minden tekintetben javuljanak, a költségvetést elfogadom. (Helyeslég jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik Horváth Ferenc képviselő úr. 4 Horváth Ferenc: T. Képviselőház! Mindazzal, amit Bánó Iván t. képviselőtársam itt különösen a rendőrségről és a rendőrség tisztikarának kiválóságáról előadott, teljesen egyetértek, különösen akkor, ha azt látom, hogy a külföld^ számos államában a bajoknak, nyugtalanságoknak és rendzavarásoknak éppen az az oka, hogy a politika beférkőzött a rendőrség és a hadsereg soraiba is. Nálunk ezzel szemben meg kell állapítanunk azt, hogy rendőrségünk és katonáságunk mindig a helyzet magaslatán állott és ezzel nemcsak biztosítéka az ország belső rendjének, hanem reményekre jogosít az ország jövőjét illetőleg is. (Bánó Iván: Ügy van!) Egyetértek azokkal a részletkérdésekkel is, amelyeket a mezőgazdaság köréből felhozott. Amivel nem értek egyet, az a konzekvencia, amelyet mindebből levont. Én ezeket az intézkedéseket szükkörüeknek, csekélyeknek, elégteleneknek találom és éppen azt a következtetést vonom le belőlük, hogy a költségvetést nem tudom elfogadni. T. Ház! Apponyi György képviselőtársam az elmúlt napok egyikén megállapította azt, hogy Magyarországon az irányadó nagy külpolitikai kérdésekben nincs kialakult közvélemény. Én azt mondom, hogy nemcsak a külpolitikai kérdésekben, de a mindennapi élet gazdasági vonatkozású kérdéseiben, az irányadó gazdasági kérdésekben sincs Magyarországon kialakult, egységes közvélemény. A magyar közvélemény évekkel ezelőtt elfogadta azt a hivatalos helyről jött megállRpítást, hogy ba Európában és a világon krízis van, akkor Magyarországon is krízis és depresszió van, de elfogadta azt a másik megállapítást is, hogy ha majd külföldön jobban mennek a viszonyok és ott gazdasági fellendülés lesz, akkor majd Magyarországra is elérnek ennek a hullámai és a viszonyok nálunk is javulni fognak. T. Ház! Ennek a megállapításnak elsőrésze, a krízist illetően százszázalékig igaz volt, a krízis bekövetkezett. A megállapításnak az a másik része azonban, hogy a külföldi helyzet javulásával a mi gazdasági viszonyaink is gyökeresen meg fognak változni, nem következett be. Ha megnézem a konjunktúrának alkotó elemeit, amelyekre nálunk is szeretnek újabban hivatkozni, — amit a statisztika bizonyos mértékig igazolni is látszik —• (Moizes János: A külföldi fegyverkezés^ némi kihatása!) akkor a külföldi konjunktúrák és a magyar konjunktúra között lényeges különbséget találunk. Amerikában, Angliában, aztán a kis államokban, mint a skandináv államokban is, ez a konjunktúra kihat a. népesség és az orszátr gazdasági viszonyainak összes ágaira.^Hiszen Amerikádban "Roosevelt már aziránt intézkedik., hogy a hiteleket megszorítsák, hogy bankrendszerük hitel tartaléka nagyobb legyen, nehogy ez a konjunktúra túlságosan messzire fusson.