Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-208

Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 1937. május 5-én, szerdán. 563 a helyzetbe, hogy családot tudjon alapítani és fenntartani. (Helyeslés és taps a középen.) Év tessék foglalkozni az örökösödési törvény reví­ziójával és az agglegónyadóval. (Helyeslés a középen, •— Friedrich István: Nem hagyják élni azt a pár agglegényt! — Derültség.) _ A második probléma a falu problémája. A falu a magyar kenyér kádere, erőforrása a magyar őserőnek és életerőnek. Az a sokszáz­ezer porta megannyi erőforrás, onnan csurran­nak ki az erőpatakok és ömlenek össze egy hatalmas erőfolyammá, amely hordozza a ma­gyar életet, a magyar sorsot és a magyar jö­vendőt. A falukutatás, a falu. szociográfiája, a falu problémája ma nagyon r divatos lett. Az irodalomban is egy egészen új irányregény hó­dít, amelynek gondolatai lobos-ó lánggal ég­nek, de amelynek tükrében elferdül néha a falunak képe, mert a falukutatást egy kirán­dulással elintézni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! — Tavs a jobboldalon. — Rassay Károly: j Azért jó, ha írnak róla!) Ott kell élni. benne kell élni és akkor beledöbben az ember lelkébe a falu igazi lelke, a maga igazi és a maga komor vonásaiban is. A falu nem fürdik a béke, a megelégedettség, a derű és a boldog­ság napfényében. Sötét árnyak esnek rá. A falu lelke válságban van. A világháború, az­után a forradalom, az infláció, a konjunk­túra, a dekonjunktúra, az egymásután követ­kező attakok megrendítették a falu lelkét. A bizalom és a biztonsáa; érzpse valahogyan meg­rendült. A falu vallásossága már nem olyan tiszta, nemes, ártatlan, .egyszerű és megható, J mint valamikor volt. Jobban rámerevedett az elzárkózottság, a gyanakvás, a bizalmatlanság- ! De ezeknél a deformációknál, mérhetetlenül nagvobbak azok a hibák, bűnök, mulasztások, amelyeket elkövettek a falu ellen, hogy a^ szo­ciális érdeklődés és a szociális gondoskodás és a szociális politika előtt a falu úsrv nagyjá­ban, terra ineognita volt és azért áll előttünk ma a magyar paraszt mint egy nagy miszté­rium, mint egy sötét titok. Itt van mindjárt a-föld, a falu életének alapia. A falu és a föld egy édestestvéri kö­zösség. Nem egy materiális valami, nem egy árucikk, nem adás-vételnek nyers objektuma. Egy darab élet a föld; hordoz lelket, szellemet, tradíciót. (Ügy van! balfelől.) A magyar em­ber veirítékes munkájának, töprengéseinPk ak­gódá c ainak. vérebül!áfának hűséges os^tálvosa. Az állhatatlan tőkével szemben a szilárdság, a hűség, az állhatatosság és a megbízhatóság, a magyar léleknek formálója. Hát törtéit szé­lesvonalú intézkedés aziránt, horrv mentől több embert kapcsoljanak össze a földdel, hogy ezt az összeköttetést a földdel kiméivítsék és ki­szélesítsék 1 En nem vagyok földosztó olyan , értelemben, hogy ez mechanikusan történjék, hogv értékes gazdasági egységeket széttördel­jenek. En ep-v organikus földbirtokpolitkának va­gyok a híve és amikor látom, hogy a magyar gazdatársadalom 75 % -a bírja a map-var föld 10 százalékát és 690 pedig a masrvar földnek n-vm'd­nem 30%-át. akko^ mesy kell állapítanom, hogv itt organikus szerkezeti h ; ha van! Alul gyönge az építmény és óriási teher, óriási <«űlv nfthe­/oHHk rá, a. tető. amely alatt össze kell omolnia. (Üay van! a középen.) Annak a telepítési noli­iíkának tehát, amely, hála Istounek m^snm­dult- nagv iramban kell továbbmennie, hoerv megkösse a magvar életet és a lelkeket n föld­höz, mert az, aki gyökeret .vert a földben, KÉPVISELŐHÁZ:! NAPLÓ. XII. megbízható ember, azt a forradalmak vihara, de még a szélsőségek vihara sem fogja elso­dorni soha. Itt van azután — hogy csak éppen érint­sem ezeket a kérdéseket — a mezőgazdasági kultúra kérdése. Hogy mi nem tudunk ebből az áldott magyar földből annyit kikényszeríteni, mint az a német vagy dán abból a keshedt föld­jéből, ennek az az oka, hogy itt hiányzik va­lami a mezőgazdasági kultúrából. De nem csoda, amikor itt 150.000 emberre esik egy gazdasági intézet, míg Svájcban 30 esik 150.000 emberre és még Csehszlovákiában is 5 esik. Négy és fél millió a mezőgazdasággal foglalkozók száma és a mezőgazdasági intézetekben 1100 egynéhá­nyan nyernek kiképzést. Ez az egyik. A má­sik pedig az invesztíció, a termelőképesség emelése^ amihez beruházás kell, amihez hitel kell. Azért kellene végre a gazdaadósság kérdé­sét gyökeresen és végérvényesen elintézni, hogy az egészséges-hitel megindulhasson. Itt van továbbá a falunak — hogy úgy mondjam — higiéniája, szörnyű lakásviszonvai. a ruházkodás, az étkezés, a táplálkozás, a be­tegségek. Míg Dániában 10.000 lakosra 9 halá­lozás esik tüdővész következtében és Németor­szágban 15, addig nálunk 31. Tífuszban — ami énpen a megfertőzött kutak következménye — Magyarországon 18-szor annyian halnak meg, mint Dániában és ö-szor annyian, mint Német­országban. Itt van a csecsemőhalandóság. Nem csoda, hogy minden harmadik vagy negyedik cse­csemő meghalj nálunk, amikor 2800 községben nincs semmiféle közegészségügyi intézmény, amikor az 5583 bába között voltaképpen csak 8fí3 van olyan, akinek működébe teljéin ki­állja a kritikát, és amikor 200.000 születésből 146.000 úgy íolyik le, hogy a szülőnők sem a szülés alatt, sem a gyermekágyban orvost nem látnak. Szörnyű állapotok ezek. Es ott van a falu szegénysége, a mezőgazdasági munkások, nro­letárok, az a kétmillió ember minden aergkori és beteeiségi (biztosítás nélkül. Hagy-Kováes. ez a kiváló gazda, a ciszteTCitarend jószágiaraz­piatÓTa, kiszámította, hngy e-nuek » biztosítási kérdésnek meeroldása 50 fillért jelentene hol­dankint. Miért ne lelhetne ezt megvalósítani, hosry ne learven annak a .munkásnak a sorsa teljesen kilátástalan és kétségbeejtő 1 Foglalkozhatnék a. munkáskérdéssel is és •ennek kapcsán az igazságos bér kérdésével, a (becsületes munkaidő-politikával a munkasza­badság biztosításával de egészen különösen rá kellene itt mutatnom arra, hogy nem a szociá­lis akarat a legesle^fontosabb, nem is a gaz­dasásri lehetőség a, leo'es'legfontosahb, am>°'lynpk S7él«-n határáig el kell menni ebben a kérdé«­j ben hanem a szociális «7.<Hlpm- a "zociális é r­zés és a szociális gondolkodás, (^aps ff bal közéven) Zuerst, Manner und dann Proe' T, a;min­t> . először emberek kellenek, akiknek lelkéhpn é"­az pmberbaráti szeretet és a szociális é 1 *^ é" ezek termé c z< :i tszerűles' meg fogják találni maid az utat és m-^dot, hozván lehet, az plps^tt, s'wény. nyomorult embert, a magyar te^tvé­rekpt segíteni. Itt van azután az ifjúság kérdése, amely nemcsak szociális, hanem nemzeti kérdés is. Amint a természetből nem lehet kikapcsolni a tavasz íriss, üde erőit, éppen úgy nem lehet egy nemzet életéből kikapcsolni azt a friss ' erőt, amelyet az ifjúság reprezentál. Az ifjú­80

Next

/
Thumbnails
Contents