Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-208

534 Áz országgyűlés képviselőházának Derültség. — Elnök csenget.) Semmi közel Hát a szövetkezetek szövetségének központja honnan kapja a pénzt! (Zaj. — Antal István: A szövetkezeti központtól!) Elnök: Csendet kérek 1 Horváth Zoltán: Szóval 16 ezer pengős tiszteletdíja van képviselőtársamnak! (Rassay Károly: Gyerünk az összeférhetlenségi törvénnyel!) Itt van egy távolabbi tétel a Futuránál. (Kun Béla: Annakidején zöldhitelt adott a Karácsonyi-palotára.) Itt 6 millió pengővel van érdekelve az állam. Esetleg itt lehetne megkezdeni ezeknek az összegeknek a visszavonását, különösen most, amikor a gazdasági konjunktúrát méltóztatnak emlegetni, amikor a gabona és az állatok ára is tekintélyesen felment. Ezt a 6 milliót is például mindjárt a szegény tisztviselők támogatására lehetne fordítani. Vagy itt van a Pénzintézeti Központnál 24 millió, (vitéz br. Koszner István: Csakhogy megvan!) Gondolt-e a miniszter úr arra, hogy ezt a 24 millió pengőt is, ha nem is egészben, de legalább részben fel lehetne használni az említett célra, amely ma már égetően sürgős. Vagy itt van a Magyar Nemzeti Banknál 5'7 millió pengő és itt van a nagy hírnévre szert tett Országos Magyar Tej szövetkezeti Központnál 3'82 millió pengő. (Zaj a baloldalon.) Kérdem a miniszter urat, mi szüksége van az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnak erre az összegre? (Baross Endre: A gazdáknak van szükségük rá! — Kun Béla: Potom árakat kapnak. — Zaj.) Végtelenül sajnálom, hogy nem hoztam magammal ezeket az adatokat és ezeket a cikkeket, de majd alkalmat keresek rá, és kimutatom, hogy a gazdák csak 8 fillért kapnak a tejért. (Patacsi Dénes: Mennyit? Tizenkét fillért! — Felkiáltások a baloldalon: 8 fillért! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak nyugodtan _meghallgani a szónokot. (Elénk felkiáltások a jobbadalon: Tizenkét fillért kapnak! Ez a minimum! — Kun Béla: Az is kevés!) Legyen szabad a képviselő uraktól több nyugalmat és türelmet kérnem a jobboldalon is, Horváth Zoltán: Nyolc fillér a minimum. (Zaj.) Azért bátorkodtam ezeket az adatokat felhozni, hogy a miniszterelnök úr terjessze ki a figyelmét erre a kérdésre is. A t. miniszter úr költségvetésére még csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni, mint városi képviselő. A városok eddig egyebet sem kaptak a mindenkori pénzügyminiszter uraktól, mint ígéreteket. Ha beletekintünk ebbe a költségvetésbe, azt látjuk, hogy a városokra semmi tekintettel nincsen, a városok továbbra is kénytelenek a rendőri hozzájárulást viselni, forgalmiadó részesedésük pedig a minimumra szállt. A minisztériumok egymásután rakják az állami funkciókat a városokra, de nem gondoskodnak arról, hogy ezeknek a városoknak a teberviselőképesssége azokkal arányban álljon. Módot kellene nyújtani arra is, hogy a miniszter úr rendezze a Speyer-kölosönök ügyét, amelyek megfekszik a városok budgetjét. Foglalkozzon a miniszter úr a városok mostoha anyagi helyzetével, hiszen a városok rentabilitása, a városok fennmaradása talpköve az államnak. Miután a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés a baloldalon^). (Miklas Vilmos osztrák szövetségi elnök és 208, ülése Í9B7. május £-én, szerdán. felesége, valamint kíséretük megjelenik a karzaton. A Ház tagjai helyeikről felállnak, Hoszszantartó, szűnni nem akaró, lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: T. Ház! Az osztrák állam fejének. Miklas Vilmos Szövetségi Elnök Űr ő excellenciájának (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) országunk Főméltóságú Kormányzójánál tett látogatása minden magyar ember lelkéből őszinte örömet váltott ki. A szövetségi elnök úrnak a magyar országgyűlés képviselőházában való látogatása külön megbecsültetést jelent számunkra, amiért külön tiszteletet jelentünk az ő számára. (Ügy x

van! Ügy van! — Elénk helyeslés és éljenzés.) A magyar képviselőházban idegen állam feje még nem járt. Ez az első alkalom és mi úgy érezzük, hogy a szövetségi elnök úrnak íköztünk való megjelenése visszhang: visszhangja azoknak az érzéseknek, amelyek a magyar nép lelkében élnek az osztrák nemzet, az osztrák állam és népe iránt. (Ügy van! Ügy van!) Évezredes egymásrautaltság, több évszázados szoros állami kapcsolat és a ma őszinte barátsága fűz minket össze. Engjeásje, hogy mi magyarok mindannyian, az ő látogatásából azt érezzük, hogy ezt a barátságot, ennek ,a barátságnak szilárd kapcsait jött még szorosabbra kovácsolni, amely kapcsolatok szilárdságán, szilárdabbá tótelén mi magyarok is becsülettel fáradozunk. (Igaz! Ügy van! Elénk éljenzés a Ház minden oldalán.) A szövetségi elnök urat, nagyrabecsült hitvesét, (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldalán,) szép hazáját és fáradozását a magyarok Istenének áldása kísérje. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) vitéz Martsekényi Imre képviselő urat illeti a szó. vitéz Martsekényi Imre: (Halljuk! Halljuk!) Mélyen t. Képviselőház! Azt hiszem mindannyiunk nevében szólhatok, ha ebben az ünnepélyes órában, amikor az osztrák szövetségi elnök úr, Miklas Vilmos (Éljenzés és taps a jobb- és a balolalon.) magas látogatásával kitüntette a magyar képviselőházat, mielőtt felszólalásom tulajdonképpen tárgyára térnék, keresetlen, egyszerű, de őszinte és szívből jövő szavakkal megemlékezem a mi hadseregünkről, a mi honvédségünkről, amelynek szemkápráztató, szívetvidító és megnyugtató felvonulását láttuk tegnap. (Éljenzés és taps a jobb- és baloldalon. — Egy hang a baloldalon: Éljen a honvédelmi miniszter! — Lelkes éljenzés a jobb- és a baloldalon.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) T. Ház! Mindnyájan könnybelábadt szemmel néztük a látottakat; s úgy érzem, hogy mindnyájan még a tegnap látottak hatása alatt állunk itt ma, amikor végre a független és önálló magyar honvédség fegyvernemei vonultak fel rajongásig szeretett legfőbb hadurunk és annak magas vendége: Miklas Vilmos osztrák szövetségi elnök úr előtt. (Éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Áhítatos megihletődéssel és mély hódolattal hajolt meg tegnap n nemzet a legfelsőbb hadurunk erős, kitartó és tüneményes eredményű munkája előtt (Ügy van a jobboldalon és" a középen.) és úgy érzem,