Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-208
Az országgyűlés képviselőházának tOh. kezébe, hogy bármely percben akármelyik községnek, akármelyik városnak budgetjogát felfüggesztheti, és a város vagy a község gazdálkodását pénzügyi ellenőrzés alá helyezheti. Már pedig, ha annak a képviselőtestületnek vagy törvényhatósági bizottságnak tagjai a maguk városának vagy falujának pénzügyi szükségleteiről nem beszélhetnek, akkor nincs autonómiai, a nép.nevelés megszűnt, a nemzeti Öntudat nem buzoghat, s ott apatikus emberek ükiek, akik azt mondják, nem érdemes foglalkozni a közügyekkel, mert hiszen a közügyeket centrálisán a kormány végzi el. T. Ház! A nemzeti öntudatnak és a nemzeti öncélúságnak fontos része az is, hogy öntudatos köztisztviselői karunk legyen. Sokszor felhozták itt már képviselőtársaim a 1934. évi I. tc.-t, amely derékban tör minden önállóságot, minden gerincet, s amely az előrehaladást a gerinctelenséghez köti. Példák vannak rá, hogy embereket nem is hivatali teendőik nem megfelelő ellátása miatt, hanem azért, mert nem a kormányhatalom mellett politizáltak, egyszerűen hivatalukból kitettek. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Antal István: Erre nincs példa képviselő úr! — Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem akarok ezzel a kérdéssel tovább foglalkozni, mert nagyon rövid az időm. (Folytonos zaj. — Halljuk! Halljuk! balfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urai! Horváth Zoltán: Öntudatos, önérzetes tisztviselőkre van szükség. És mégis mit látunk? Azt látjuk, hogy a közigazgatásban behozták a totalitásra törekvő szellemet, a titkos minősítést. Az a szegény tisztviselő, aki dolgozik, végzi az íróasztal mellett a maga dolgát, nem is tudja, hogy a főnök úr a közben, — jóakarattal, vagy rosszakarattal — abba a hét rubrikába, amelyet ki kell töltenie, bejegyzi észbeli felfogását, ítélőképességét, szorgalmát, szóbeli előadását, magaviseletét és végül a 7. rovatban a megjegyzéseket és az észrevételeket. Hogy ezek a megjegyzések és észrevételek valószínűleg azokat a szempontokat tartalmazzák, amely szempontok a kormánynak kedvesek, vagy pedig nem kedvesek, az kétségtelen. {Zaj és ellenmondások jobbfelől.) És egyszer csak azon veszi észre magát tisztviselő, aki esküjéhez képest híven teljestíi a maga kötelességét, hogy másik társa, aki sokkal kisebbképességű, kisebbszorgalmú, nagyszerűen halad előre, ő pedig lemarad. A nemzeti öncélúságot olyan köztisztviselőkkel, akiket titkosan minősítenek .egyáltalán nem lehet szolgálni. A köztisztviselőnek joga van politikai meggyőződést vallani, de politikai felfogását hivatali működésével összekeverni nem szabad. Hogyan lehet azt elképzelni, hogy egy kisebb tisztviselő, amikor a főispánja, a legnagyobb tisztviselő... (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: ...kormánypárti jelvénnyel a gomblyukában fogadja a referálását, (Felkiáltások jobbfelől: Miért ne hordjon jelvényt?! — Gr. Apponyi György: Seinmrt sem hordjon! — Br. Berg Miksa: Ne politizáljon a hivatalban! — Rassay Károly: Ellenzéki adófizető polgár filléreiből is kapj fizetését! — Ügy van! Úgy van! a balodálon) hogy az a kistisztviselő merjen más politikai meggyőződést vallani, mint amit a legfőbb tisztviselő ezzel a jelvényével mutat, amikor ott van az 3934:1. te, s ott volt az 1929 : XXX. te. is, amelyek alapján akkor helyezik guillotine alá, amikor akarják. Hol van az ilyen tisztviselői ?. ülése 1937. május o-én, szerdán. 553 karban a nemzeti öncélúság szolgálatai Az első tennivaló volna tehát az 1934: JL tc.-et haladéktalanul való hatályon kívül helyezése. A régebbi fegyelmi eljárás untig elég. És kér : dem, hogyan szolgálja öntudatosan a nemzeti öncélúságot ez a tisztviselő, amikor fizetését azon a címen, hogy az országnak minden fillérre szüksége van, egymásután négyszer is csökkentették? Statisztikailag kimutattam, hogy a legfontosabb elsőrendű cikkek, a ruha, az élelem, 20—30%-kai drágultak és most mégsem jön a kormány és nem mondja, hogy tisztviselők, amit tőletek elvettem, — ha nem is egyszerre mind a négy elvett részletet — de részletekben visszaadom. Az ilyen nyomorult páriáktól nem lehet mást kívánni... (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Miért páriákf) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék az ilyen kifejezések használatától tartózkodni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Horváth Zoltán: Bocsánatot kérek, t. Ház! Nem a tisztviselőket akartam így megnevezni, hiszen a legnagyobb elismerésem azoké a szegény embereké, hanem a fizetésükre mondtam, hogy pária-fizetés, mert abból a fizetésből nem tudnak megélni. (Fábián Béla: így van! — Dulin Jenő: Nincs pária annak a kínlódásnak! — Derültség. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: Nem ér az semmit sem, hogy önök itt a képviselőházban szerelmet vallanak a tisztviselőknek, a fizetésüket pedig csökkentik. Ne valljanak szerelmet a tisztviselőknek, hanem adjanak nekik megfelelő megélhetést. (Helyeslés <a baloldalon.) Erre is vixtna lehetőség pénzügyminiszter úr, különösen akkor, ha igaz az, amit egy újságban olvastam és valószínűleg igaz, mert különben talán nem mernék közzétenni... (Derültség jobbfelől.) Ez nem nevetni való. Eszerint az állam segítsége, az állam pénze egyes vállalatoknál, egyes államilag szubvencionált intézeteknél 114*8 millió pengőt tesz ki. Ezt az összeget azzal a céllal juttatta a kormány ezeknek a vállalatoknak és intézeteknek, hogy azokat a krízisen átsegítse. El kellene tehát következnie annak az időnek, amikor az állam ezeket az összegeket visszavonja. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Hiszen ezeket nem r lehet stabilizálni a költségvetésiben. Ha egy vállalat nem képes arra, flaogy megéljen, akkor az állam nem adhatja oda az adófizetők filléreit csak azért, hogy egy halott, egy hulla vállalatot tovább vonszoljanak a kögazdasági életben. T. Ház! Azt mondja ez az újság, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetnél az ^ állam 18*2 millió pengőig vállalt kezességet. (Előveszi az újságot. — Rassay Károly: ország-Világ« a címe! Kormánypárti újság!) Kormánypárti újság, csak nem akartam megnevezni. (Derültség a jobboldalon és a középen- — Gr. Festetics Domonkos: Mióta kormánypárti? — Fábián Béla: Olyan sok lapjuk van, hogy már nem is tudják a címeiket!) Azonkívül ugyancsak az Okh.-nál 15*8 millió pengő üzletrészig van érdekelve az állam. Már ez a két összeg is körülbelül 33 millió. (Antal István: Ezt egy kisgazdaképviselőnek lenne szabad a legkevésibibé ^kifogásolnia! — Felkiáltások balfelől: Miért?) Nem tudom miért és azt hiszem, éppen képviselőtársaimnak nem illett volna közbeszólni, vagy találva érzi magát a 16 ezer pengős fizetésével? (Antal István: Semmi közöm az Okh.-hoz — Gr. Apponyi György: De a 16 ezer pengőhöz igen! --