Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-207

Az országgyűlés képviselőházának 2C amely az adóvégrehajtókat a végrehajtási tör­vény vonatkozó rendelkezéseinek pontos be­tartására utasítja és eltiltja őket az Olyan tárgyak lefoglalásától, amelyek lefoglalását ö végrehajtási törvény is tiltja.« Előterjesztem még a következő határozati javaslatomat: (Felolvassa): »Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági cselédek bére (átszámított bére) kivételes ese­tekben sem éri el az évi 960 pengő adómentes létminimumot, a képviselőház utasítja a kor­mányt, adjon ki rendelkezést, amelynek értel­mében a mezőgazdasági cselédbér adómentes létminimumnak tekintendő s a gazdasági cse­lédek és alkalmazottak a kereseti adó alól m entesíttetnek.« Végül még egy határozati javaslat előter­jesztését méltóztassék megengedni. Az utóbbi időben ugyanis a vidékről, a faluról sok pa­nasz jön, itt van például egy hosszú levél, amelyben egyszerű kisemberek, falusi iparo­sok arról panaszkodnak, hogy párbér címén elviszik szerszámjukat, elviszik a malacukat, amelyet azért hizlaltak, hogy valami enni­valójuk legyen. Énpen ezért tisztelettel beter­jesztem a következő határozati javaslatot (Felolvassa): »Tekintettel arra, hogy az egyházi és hit­felekezeti adó az, egyes községekben az állami adó 150%-át is meghaladja, a képviselőiház uta­sítja a r kormányt, hogy ezeknek az adóknak a revideálására és behajtásuk mérvének egy­öntetű rendezésére sürgősen adjon ki rendel­kezéseket.» Mindezek alapján, igen t. Képviselőház, a költségvetést nem fogadom el. Helyeslés a bal­és a szélsőoldalon.) Elnök: Szólásra következik Egry Zoltán képviselő úr. Egry Zoltán: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselőtár­sam a kisemberek igen sok fájdalmát és pa­naszát adta elő. Ezeket a panaszokat minden­esetre orvosolni kellene, de kívánságainak egész tömege, azt hiszem, az ország mai adott helyzetében majdnem teljesíthetetlen. (Úgy van! a középen.) A mostani kormány az elénk terjesztett költségvetési törvényjavaslatával olyan szociális elgondolásokról tanúskodik, hogy azt minden gondolkodó, hazáját szerető és lelkiismeretes embernek el kell ismernie. Aki ezt a költségvetést alaposan átvizsgálja, az föltétlenül meggyőződik arról, hogy ebben a költségvetésben a szociális fejlődés, a kis­emberek helyzetének javítása érdekében na­gyon sok történt. Áttérve már most beszédem tulajdonkép­peni tárgyára, legyen szabad megállapítanom, hogy a gazdatársadalmat tartom annak az alapnak, amelyre az államot felépíteni lehet. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Általában azt sze­retném, ha az országban minél több kisexisz­tenciát lehetne teremteni, főképpen olyan kis­exiszteneiákat, akik birtokuk kezelésével nem­csak munkát találnának maguknak, hanem birtokukban megtalálnák a mai kor igényeinek megfelelő életlehetőséget is, nyugodtan dolgoz­hatnának, nevelhetnék gyermekeiket és így az államnak legmegbízhatóbb és föltétlenül hasz­nos polgáraivá lennének. Magyarországnak már mai földrajzi fekvése is olyan, hogy itt főleg a (mezőgazdasággal kell foglalkozni. (He­lyeslés balfelől) A mezőgazdaság az az alap, r . ülése 1937 május U-én, kedden, 535 amely ennek a nemzetnek megélhetését adja. A föld a legnemesebb valuta, mert e nélkül egyszerűen nincsen élet. Mindenkinek jóléte egyenesen a földből fakad. Ha ezt a szempon­tot vezérfonalul fogadjuk el> akkor minden tö­rekvésünknek oda kell irányulnia, hogy ezt a gazdatársadalmat, amely a földet verejtékes munkájával, szerelmes szeretetével gondozza, ápolja, olyan helyzetbe hozzuk, hogy ennek megélhetése iininden körülmények között bizto­sítva legyen. Akkor azután ezek a polgárok föltétlenül biztos alapjai és támogatói lesznek az államinak^ s rájuk minden körülmények kö­zött lőhet számítani. A sok minden féle világ­nézeti elgondolás ellen az egyedüli védekező szer az, Jaa a neimaet nagy rétegeit, 'azokat a kiisamíbereket, akik a főddel foglalkoznak, olyan 'helyeztbe hozzuk hogy azok megtalálják a ma­guk nyugalmát. Ebben az esetben nyugodt mun­kájukban sohasem fogják ezek magukat oda­adni a nemzetközi gondolatoknak. Előttem szólott t. képviselőtársam említette, hogy a falu sötét helyzetén segíteni kell. Én magam is azt mondom, hogy igenis segíteni kell. De elhangzott itt a Házban többízben az is. hogy különösen a mezőgazdasági cselédek olyan rossz helyzetben vannak, hogy azok meg­élhetése nincs biztosítva. Én magam mint gaz­dálkodó ember abban a meggyőződésben élek, hogy a mezőgazdasági munkás sokkal rosszabb helyzetben van, mint a mezőgazdasági cseléd, mert a cseléd mindig megkapja a mezőgazda­ságban azt, amiből tisztességes megélhetését biztosítani tudja, míg ezzel szemben a mező­gazdasági munkás, aki csak időszakonkint dol­gozik, néha az esős idő, az időjárás viszontag­ságai és^ munkahiány folytán akarva-nem­akarva kénytelen odahaza munka nélkül eltöl­teni az idejét. Ezek vannak talán a legsúlyo­sabb helyzetben, amennyiben a napszámbérek sem olyanok, amilyeneknek lenniök kellene. Hála Istennek azonban, már erről is gondosko­dás történt, amennyiben minden községben^ a községi gazdasági bizottságok és a kamarák út­ján a napszámbéreket is megfelelő módon sza­bályozták és így nem fordulhat majd elő az, hogy egyes gazdaságok teljesen kiuzsorázhas­sák ezeket az időszaki munkásokat, napszámo­sokat. Meg lesz adva számukra a lehetőség, hogy tisztességes munkájuk után megkaphas­sák a megfelelő hért, ha nem is túlságosan nagyösszegű bért, de olyant, amely a megélhe­tésüket biztosítja. (Br. Berg Miksa: Nagyon helyes!) A gazdasági cselédeknek megvan a rendes, az egész országban szokásos konvenciójuk. Ez a konvenció olyanformán van kimérve, hogy ebből eltarthatja magát egy négy-ötgyermekes család is. En mindig azt tapasztaltam, hogy annak a cselédnek, aki józanul él, akinek a családjában nyugalom és békesség honol, aki­nek megfelelő segítőtársa a felesége, ha be­megy az ember a házába, csak boldogságot és nem elégedetlenséget lát, ellenben a könnyel­műen gondolkozó, nem megfelelő segítőtárssal élő cselédnek bizony igen szomorú a helyzete, mert az ember annak lakásában csak rendet­lenséget, piszkot, nyomort és éhes gyermekeket lát, erről azonban senki sem tehet, csak éppen maga az illető cseléd. Az adókra vonatkozólag nekem is volna egy pár kívánságom a mélyen t. miniszter úrhoz, mert vannak igazságtalan eltolódások. Általában véve az adózás tekinte­tében azt szeretném látni és azt szeretném meg­valósulva tudni, hogy ebben az országban az 75*

Next

/
Thumbnails
Contents