Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-207

526 Az országgyűlés képviselőházának 207. ülése 1937 májtis 4-én, kedden. legutóbb tartott ankétjukon az orsaágrendezés fogalmát a következőiképpen jelölték meg, (olvassa): »Országrendezés alatt értjük azt a törekvést, azokat a müveleteket és tudományt, melyek az ország rendelkezésére álló összes anyagi és szellemi javaknak és berendezéseknek tökéletesebb érvényesítését, a mai kor és a mai viszonyok rohamos haladásának és megnövekedett igényeinek megfelelő, alkalmazkodó, ökonomikus és célravezető megreformálását, javítását veszik célba«. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel aa országrendezéssel kapcsolatban elsősorban egy rendkívül fontos szempontra hívjam fel az igen t. Ház figyelmét és ez az 'a viszony, amelyben a megcsonkított haza a régi Nagy(magyarországgal van. Ennek .az országrendező munkának olyannak kell lennie, hogy bármely időpontban bármilyen részekben kerülnek is vissza egyes elszakított területek a magyar hazához, .azok mindig szervesen kapcsolódhassanak a csonka hazához. Meggyőződésem, hogy ennek az országrendező munkának arányában a csonka föld vonzóereje is állandóan növekedni fog, és hogy ez a műszaki szempontból vett országrendező munka nagyban hozzá fog járulni annak az időnek a megrövidítéséhez, amely a régi Nagymagyarország visszaszerzéséhez szükséges. Az országrendezés munkájában a mérnökpolitikus mindenekelőtt azokat az adottságokat kívánja megállapítani, amelyek .ismerete nélkül nem térhet rá az országrendezés további munkafokozataira: •a tervezésre, a munka előkészítésére és a végrehajtásra. ' Az első adottság az, hogy a 93.073 négyszögkilométer országterület 8,900.000 lakosából egy négyszögkilométerre 94 lélek jut. Ha a mérnökpolitikus szempontjából nézem az ország alakját, akkor megállapíthatom, hogy az minden tárgyilagos szakember legnagyobb megdöbbenését válthatja ki, mert, eltekintve minden hazafiasságtól, jogi szemlélettől, politikától, meg kell állapítani, hogy az ország határainak megállapításánál a szakszerűtlenségnek, a műszaki szakszerűtlenségnek olyan lehetetlenül nagy foka nyilvánult meg, hogy ez nem lehet már tudatlanság, hanem csakis kimondottan roszakarat következménye. (Ügy van! Ügy van!) Olyan az egész, mintha valaki, mondjuk, egy falak nélküli edénybe akarna folyadékot Önteni, éppen úgy rendes határok nélkül állapították meg ennek az országnak területét, megcsúfolva a legkisebb faluban lévő privátember parcellázási tudományát is és csak természetes, hogy ebbe a falak nélküli tartályba belepréselni akart magyar nép ösztönszerűleg is szét akar folyni, szét akar áramlani a szomszédos területekre, egészen azokig a határokig, amelyeket a geológia, a történelem és az Úristen állapított meg a számára. Sajnos, ez csak pusztába kiáltó jajszó. Ez olyan adottság, amelyhez az országrendezés folyamán kénytelenek vagyunk pillanatnyilag alkalmazkodni, de az a meggyőződésem, hogy ha ezeken lehetne a parlamentben változtatni, akkor ezt egyhangú lelkesedéssel szavazná meg minden párt. Már most kénytelen-kelletlen elfogadva a fenti adottságot, azonnal megállapíthatjuk, hogy a négyszögkilométerenkinti 94-es lélekszám mellett a magyar föld képtelen ezt a lakosságot eltartani. Szükség van tehát egyrészt iparaa, másrészt át kell! tértii más gazdasági rendszerre a mezőgazdaság terén, harmadszor pedig lehetőleg minél nagyobb mértékben be kell vonni a gazdálkodásba azokat a földterületeket, amelyek eddig alkalmatlanoknak bizonyultak erre a célra. Igen tisztelt Ház! Az ipar kérdésével nem kívánok ezen a helyen foglalkozni, csupán a másik két kategóriával kapcsolatban vagyok bátor néhány szerény észrevételt tenni. Itt elsősorban a talajjavítás problémájára gondolok, amelynek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, íhogy a magyar termőföldnek elég jelentékeny része eisik árterületre, továbbá megcsonkított hazánkban egymillió holdnyi a terméketlen, talaj, iamelynél tehát egyrészt szíketlenítésről, másrésat iá talaj kémiai megváltoztatásáról lehet elsősorban szó. Ennek a kérdésnek a fontosságát a m. kir. kormány a napokban kiadott zöld könyvéből megállapíthatólag is nagyon szívén viseli, hiszen csak a legutóbbi éviben is 515.000 köíbméter (föld mozgósításával mintegy 40.000 holdnyi területen végeztetett talajjavító munkálatokat. Ha ebből a szempontból nézem a földmivelésügyi tárca költségvetését,, akkor megállapíthatom, hogy a 7. cím alatt közérdekű lecsapolá&ok előmozdítására ós végrehajtására szolgáló összegek a négyszeresére emelte fel az előirányzat, ami mindenesetre bizonyítéka a megértésnek. Ugyancsak ezt a megértést látom abból, hogy a mezőgazdasági tudományos kisérletügyi intézmények címe alatt is a talajjavítási és talajhasznosítási kísérletekre az eddigi előirányzatot ugyancs-ak 50%-kal emelte fel a kormány. Ezen a téren rendkívül fontosnak tartom az iskolánkívüli népies szakoktatás kérdését, amelynek rovatánál szintén emelkedő irányzatot látok, s amellyel kapcsolatban bátor lennék •azt a javaslatot tenni,, hogy célszerű volna a mezőgazdasági lakosság figyelmét felhívni azokra a technikai megoldásokra, amelyek különösebb beruházás és különösebb fáradság nélkül előnyt jelentenek részére. Ha szabaa egy példát megemlítenem: a talajvizsgáló mérnökök megállapították, hogy lankás területen a lefolyó csapadékvíz a talajban lévő tápanyagot kimossa és sodrával viszi el évenkint a húszszorosát annak a tápanyagnak, mint amennyire az ottlévő növényeknek évente szükségük van. Idevonatkozólag nemcsak műszaki védelemről lehat gondoskodni, hanem lehet földsáncokkal is. Ez a védekezési mód külföldön már eléggé ismert, gépes berendezést nem igényel, hanem csak egyszerű földmunkával jár és ha, mondjuk, rádió útján vagy iskolánkívüli népművelés útján felhívná az igen t. kormány a mezőgazdasági lakosság figyelmét az ilyen újításokra, akkor ez mindenesetre nagy hasznára válnék a lakosságnax A talajjavítással Összefügg az öntözés problémája. Sajnos, a költségvetésben erre a célra az előbbi évekhez hasonlóan csak 60.000 pengőt vett fel a kormány. Köztudomású azonban, hogy a kormány ezt a fontos problémát egy külön hivatalra kívánja rábízni. Bizalommal nézek ennek a hivatalnak a működése ele. abban a meggyőződésben, hogy ott szaKemberek fogják vezetni és irányítani ezt a dolgot, legfeljebb arra vagyok bátor felhívni a kormány figyelmét, hogy azokon a helyeken, ahol lehetséges a gravitációs öntözés, esetleg földmunkák révén is, méltóztassék az öntözőcsatornák építéséről gondoskodni. A földdel, mint természeti adottsággal szorosan összefügg a föld pontos felmérése és felosztása. Meg kell állapítanom, hogy a pénzügy-