Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-206

Az országgyűlés képviselőházának 206. ülése 1937 május 3-án, hétfőn. 4T7 dik, rosszabb, mint a múltban volt, semmi­esetre sincs javulófélben és hogy á munkás­ság helyzetének javítása legelsőrangú fontos­ságú cél. A nagy szorgalommal összegyűjtött ada­tokban az a sajnálatos, hogy csak a legkirí­vóbbakra hivatkozott. Kirívó esetek pedig minden egyes statisztikában előfordulhatnak. Amikor az Országos Mezőgazdasági Ka­mara, vagy a vidéki, mezőgazdasági kamarák ülésein ezekről a kérdésekről szó van, — pedig ott illetékes helyen van szó ezekről a kérdé­sekről, mert a mezőgazdasági munkásságnak is érdekképviseleti szervei mind a kerületi ka­marák, mind az országos kamara— akkor azt lehetett és kellett megállapítani, hogy az utóbbi időben emelkedett a mezőgazdasági cselédség és földmunkásság bére. Lehet, hogy ez a ter­mészetben kiosztott járandóságok áremelkedé­sével van összefüggésben és 'bizonyosan van is abban igazság, (Malasits Géza: Elméleti bér­emelés!) hogy a mezőgazdasági áremelkedés a munkabérek emelkedésére is kihatással. van. Annak vitatása azonban, hogy a mezőgazida­sági cselédek és munkások bére alacsonyabb az eddigieknél, azt is maga után vonná, hogy bi­zonyítsuk, hogy a természetben adott járandó­ságok kisebbek, mint az eddig szokásban levő bérek. Ilyen adatot előttem szólott t. képviselő­társam nem hozott ifel. Ettől is eltekintve azonban olvastam kimu­tatásokat azoktól az orvosoktól, akik a tobor­zásnál önkéntesen jelentkező magyar föld­munkásokat és kaitonasorban levő magyar test­véreinket megvizsgálják. Örvendetesen kellett egyik-másik ilyen kimutatásból tapasztalnom, hogy az utolsó esztendő során körülbelül 10%-os egészségügyi javulást lehetett látni, (Malasits Géza: A katonaság leszállította az igényeit! Ez az igazság!) 10%-os egészségügyi javulást lehe­tett a széles magyar néprétegeknél tapasztalni. Itt ezekből az adatokból, amelyek az orvosok kimutatásai révén állnak előttünk, éppen az el­lenkezője látszik annak, amit az előttem szólott igen t. képviselőtársam vitat, az•tudniillik, hogy igenis az élelmezésben, az ellátásban r a mezőgazdasági cselédségnél és földmunkásság­nál javuló tendencia jelentkezik. (Malasits Géza: Ma is csak olyan rongyosak, mint há­rom év előtt voltak! — Buchinger Manó: Sőt rongyosabbak!) Az, egészségügyi helyzetben te­hát lényeges javulás van. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amit legutóbb Tóth Pál igen t. képviselőtár­sam interpellációjára adott válaszában a pénz­ügyminiszter úr kifejezésre juttatott, hogy sze­génysorsú magyar testvéreink családtagjai szá­mára a táplálkozás helyesebb keresztülvitele végett épp úgy, mint tavaly, az idén is^ in­gyen cukortömegeket bocsát rendelkezésre. Ilyen körülmények mellett nem lehet azt mon­dani, hogy a kormányzat gondoskodása elkerüli ezeket a néprétegeket. (Éber Antal: A cukor­adót kellene leszállítani, nem egy pár kilót szétosztani!) Ez az adózás kérdéséhez tartozik. (Éber Antal: Azon múlik az egész!) Most a me­zőgazdasági cselédek és földmunkások sorsá­ról volt szó előttem szólott igen t. képviselőtár­sam beszédében és ilyen vonatkozásban emel­tem ki és helyeseltem, de úgy emlékszem, az egész Ház helyeselte a pénzügyminiszter, úr­nak itt igen t. képviselőtársam interpelláció­jára adott válaszában említett azt a nagy, ha­talmas értékű cukor adományát, amelyet a leg­szegényebb sorsú magyar földmívestársadalom­nak juttatott. (Éber Antal: Az nem segíti elő a cukorfogyasztást!) r Előttem szólott mélyen t, képviselőtársam négy határozati javaslatot terjesztett elő. Az egyik arra vonatkozik, hogy egy 21 tagú par­lamenti bizottság küldessék ki a mezőgazda­sági munkások helyzetének javítására. (Ta­kács Ferenc: Remélem, ezt helyesli!) Éppen arról akarok szólni, hogy az ilyen parlamenti bizottságok működése felesleges akkor, amikor hivatalos érdekképviseleti szer­vek állanak rendelkezésre, amelyeknek nem­csak a kamarai törvényben foglalt szervezeti szabályoknál fogva, hanem feladatukkal járó kötelességük is, (Takács Ferenc: Nem csinál­ják!) hogy foglalkozzanak a munkásság kérdé­seivel. Azokban a 'bizottságokban maguk a munkások is benne ülnek és ha ilyen érdek­képviseleti szerv áll rendelkezésre, akkor en­nek munkájánál t. képviselőtársam, nem töké­letesebb az a munka, amelyet 21 képviselő vé­gez egy ilyen bizottságban. Lehet, hogy ez a bizottság politikailag, hatalmi súlyánál fogva talán erőteljesebb munkát tud végezni, de szakértelem szempontjából nem igen. En na­gyon megbízom abban a földmunkásban, aki a kamarában, az érdekképviseleti szervben be­választás útján helyet foglal s a kérdéssel nemcsak hivatalból, hanem ügyszeretetéből ki­folyólag is helyet foglal. (Buchinger Manó: Arról van szó, hogy tökéletesen kellene szabá­lyozni!) Éppen azért azt hiszem, e határozati javaslat elfogadása nem vinné a kérdést előbbre. (Buchinger Manó: Festetics alig várja, hogy megszavazhassa!) T. képviselőtársaim második határozati ja­vaslata, amely a betegségi és halesetbiztosí­tásra vonatkozik, arról szól, hogy a kormány terjesszen elő külön törvényjavaslatot a me­zőgazdasági munkásság baleset- és (betegbizto­sítására. (Buchinger Manó: Itt a legfőbb ideje!) Ezt a, javaslatot most már évek hosszú sora óta előterjesztik és azt hiszem, a múlt esztendőben is éppen mélyen t. képviselőtár­sam nyújtotta be ezt az indítványt. (Takács Ferenc: Amíg meg nem csinálják!) Csodálatos azonban, hogy (most is 'megismétlik ezt a ja­vaslatukat, amikor pedig látni kell és a mi­niszterelnök úr szegedi beszéde óta tudni kell, hogy a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítására megvannak a kellő előkészületek. (Buchinger Manó: Ne az öregségi biztosítást, hanem a betegségi biztosítást" rendezzék! — Gr. Festetics Domonkos: Ne zavarja a szóno­kot!) Nem hiszem, hogy ha a kérdést már most, az előkészítő stádiumban mindjárt, megterhel­jük új feladatokkal, ezzel az öregségi bizto­sítás ügyét előbbre vinnők. Azt hiszem, az a helyes módszer, ha megvárjuk a kormány ál­tal megígért öregségi biztosítási intézkedése­ket, ha azokat támogatjuk és elősegítjük. Ha ezt a kérdést majd megoldottuk, akkor kell a továbbiak során azokra a kérdésekre rá­térnünk, amelyekre igen t. képviselőtársam hivatkozott. Egyébként azonban még a beteg­ségi és balesetbiztosítás kérdésénél is sürgő­sebbnek látszik a vonatkozó költségek ügyé­nek rendezése, mert — és ezt több felszólalás­ból meg is lehet állapítani — a betegségi és balesetbiztosítás — ami az ipari munkásságra vonatkozó részét illeti — drága és azon bizo­nyos olcsóbbításokat kell eszközölni. (Éber Antal: Ez igaz!) Volt alkalmam olyan ipari

Next

/
Thumbnails
Contents