Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-206
47á Az országgyűlés képviselőházának 2 vállalatok számadásaiba betekintést nyerni, ahol pedig- ezek a baleseti és betegségi biztosítási járulékok csak 50%-ban terhelik a vállalatokat, — a másik 50%-ban tudvalevőleg a munkásságot terhelik — mégis olyan súlyos terhet jelentenek a vállalatra, hogy — mondjuk, egy 10 éves átlagot tekintve — egy külön két- vagy háromszobás kórházat lehetett volna felépíteni már egy közepes nagyságú vállalatnak is azokból a befizetett összegekből, amelyeknek véletlenségből alig néhány alkalommal vehette hasznát az a vállalat, mert történetesen éppen kevés betegség és baleset fordult elő nála. (Ében Antal: Az öregségi biztosítás meg a kisipart nyomja agyon! — Fábián Béla: Bizony!) Ha tehát ilyen jelenségeket látunk, mint méltóztatik mondani, hogy a most érvényben lévő betegségi és baleseti biztosítás (Éber Antal: Öregségi biztosítás!) és öregségi biztosítás vagyoni romlását okozza a kisiiparnak, akkor a baleseti, a betegségi és öregségi biztosítás együttes és egyszerre való behozatala az amúgyis gyenge lábon álló mezőgazdaságra szintén jelentene olyan terhet, amely, amint méltóztatott mondani, a kisipart agyonnyomja. Éppen ezért ezekben a kérdésekben igénytelen véleményem szerint óvatosan és nagy ügyszeretettel kell eljárni s az országnak, a kisiparosságnak és a gazdatársadalomnak teljesítőképességét fokozott 'mértékben kell figyelembe venni. Ha azonban így minden előkészítés nélkül és hirtelen a parlament elé javaslatokat vagy törvényjavaslatokat hozunk, akkor igénytelen nézetem szerint nem járunk el helyesen. T. képviselőtársamnak harmadik határozati javaslata az volt, hogy kötelezze a Ház a kormányt,, hogy új földbirtokreform-javaslatot terjesszen a Ház elé. Azt vitatta, hogy a tavalyi hitbizományi és telepítési törvény nem kielégítő. (Br. Berg Miksa: Ez bizonyos!) Nagyon csodálom ezt a felfogást. Szerintem egyáltalában nem lehet mondani, hogy bizonyos vagy nem bizonyos. Hiszen a telepítési tör-' vény végrehajtási utasításának elkészítése most van folyamatban. A múlt hetekben tárgyalták az érdekképviseletek a telepítési törvény végrehajtási utasítását s a tervezetből meg lehetett állapítani, — több gazda is megállapította — hogy a telepítési törvény végrehajtási utasításának tervezete éppen abban különbözik az eddigi törvényekhez fűzött végrehajtási utasításoktól, hogy nagyon alapos, részletes (Éber Antal: Túlságosan!) roppant világos és mindenre kiterjeszkedő intézkedéseket tartalmaz. Előttem szólott igen t. képviselőtársamnak az az álláspontja, hogy a gazdaadósságokra vonatkozó rendeleteket alig értheti meg az illető kisgazda vagy kisember. A telepítési törvény végrehajtási utasítása éppen abban különbözik más végrehajtási utasítástól, hogy abból első tekintetre minden részletre kiterjedő alapos munkát lehetett megállapítani. (Éber Antal: Annyi szabály van benne, hogy végül nem lehet semmit megérteni. — Br. Berg Miksa: A végén a jogász sem ismeri ki magát benne! — Gr. Festetics Domonkos: Ne féltsük a jogászokat!) Ha a gazda kiismeri magát benne, akkor kiismeri magát a jogász is. (Br. Berg Miksa: Abban egyetértünk, hogy telepíteni osák pénzzel lehet! — Fábián Béla: Föld volna, csak pénz kellene. — Éber Antal: Anynyi szabály van, hogy a pénz nem megy oda!) 06. ülése 1937 május 3-án, hétfon. Elnök: Éber képviselő úrnak módjában lesz felszólalásában megvilágítani ezt a kérdést. Hunyadi-Vas Gergely: Mindezeket csak azért hozom fel, mert korai megállapításnak tartom előttem szólott t. képviselőtársam részéről azt, hogy úgy a telepítési, mint a hitbizományi törvény nem kielégítő, nem elégséges és hogy új törvényt kell alkotni. Igénytelen nézetem szerint a törvény végrehajtásának legalább első esztendejét kell kivárni ahhoz, hogy helytálló és alapos kritikát lehessen mondani afelett, hogy a megszavazott törvény miképpen érvényesül a gyakorlatban. Igen t. képviselőtársam negyedik javaslata az volt, hogy a kormány a földadó újabb rendezéséről terjesszen elő törvényjavaslatot. (Esztergályos János: Legfőbb ideje volna már!) Esztergályos képviselőtársam azt mondja, hogy legfőbb ideje volna. Erre csak azt állapíthatom meg, hogy az adó- és illetékkódex rendszeres feldolgozása és összeállítása folyamatban van. (Esztergályos János: De már évek óta folyamatban van és semmi hír nincs róla! Evekkel ezelőtt utasítást kapott •Vargha Imre és ennek dacára elnémult az egész, mint az erdei csalogány ősszel! — Zaj és mozgás a jobboldalon.) Ha jól emlékszem, egy interpellációra adott válaszában a pénzügyminiszter úr pár hónappal ezelőtt kifejezésre juttatta, hogy ezt a folyamatban lévő munkát lehetőség szerint még az év folyamán befejezik. Ezekben feleltem képviselőtársam felszólalásának a határozati javaslatokra vonatkozó részeire. De meg kellett ezt tennem, mert meggyőződésem, hogy az a vita, amely a mezőgazdasági munkások sorsának alakulása körül kifejlődött, szolgál az ügynek és ha nem is minden módszerben és nem is minden javaslat előterjesztésében tud megegyezni a Ház, az a munka, amelyet az előttem szólott t. képviselőtársam is kifejtett ebben a tekintetben, szintén hasznára válik a magyar mezőgazdasági munkásságnak. (Esztergályos János: Különösen akkor, ha elfogadják azokat a javaslatokat, amelyeket beterjesztett. Nem lehet helyeselni és nem elfogadni a javaslatokat.) A választójogi kérdésről is szólott igen t. képviselőtársam. Erre a kérdésre, valamint a családi munkabér kérdésére vonatkozólag tett megállapításaira lesz alkalmam pár megjegyzést tenni. Nagy örömmel kell megállapítanom, hogy bár a vita negyedik napján tartunk, (Gr. Festetics Domonkos: A bedöglött vitának!) — nem lehet mondani, hogy bedöglött — (Esztergályos János: Dózsi! Dózsi! Hogy lehet ilyen imparlamentáris kifejezést használni. — Br. Berg Miksa: Valóban nem lehet a parlamentben ilyen kifejezést használni!), sőt örömmel kell megállapítani, hogy az idő előrehaladottsága ellenére is elég nagy érdeklődés közepette folyik ez a költségvetési vita. De a négynapos vita során kicsendült, kiérzett a vita szónokainak ihangjából, a háború utáni igazságtalan békék fölötti fájdalom. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) Hiszen minden háborút nehéz idők követtek és nem egy képviselőtársam megállapításából hallottuk, hogy egész Európában baj van. Ezt a kifejezést használta egyik képviselőtársunk. Valóban minden háborút nehéz idő követ. (Esztergályos János: Ezért nem szabad háborút csinálni!) Csak igaz-