Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-206

476 Az országgyűlés képvisetöházának őr-') Igaza, van t. képviselőtársamnak: elszomorító látvány, amikor kocsisorok mennek a tanyák^ között csendőri segédlettel és elviszik a terményeket. Szomorú látvány ez és legtöbbször az az eredménye, hogy egy 30—40 kilőnieteres távolság esetén rámegy fuvarköltségre az, amit beszállítanak és rámegy arra a költségre, amit azoknak az emibereknek fizetnék, akik segédkeznek a foganatosításnál. Erre megy rá az egész bevétel. (Buchinger Manó: Fo, hogy Budapesten gyönyörű ünnepélyeink vannak! — Elnök csenget) Határozati javaslatot nyújtok be a t. Képviselőháznak, amely így szól {Halljuk! Halijuk! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): »Utasítsa a kormányt a képviselőház, hogy a földadó rendezéséről terjesszen törvényjavaslatot a Haz elé. A törvényjavaslatban a progresszivitás elvét kell érvényre juttatni, az öt holdig terjedő törpebirtokosok a törvény életbeléptetésétől számított 10 évig mentesítendők a földadó fizetése alól, 6—50 holdig minimális adókulcsot kell megállapítani, az 50 holdon felüli birtokoknál fokozatosan emelkedő adókulcs állapítandó meg.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Szó esett a költségvetés tárgyalása során az Ofb-földek rendezéséről. A rendeletről még nem lehet bírálatot mondani, a túlságos elragadtatás még korai, hiszen végrehajtási utasítás sincs és még egyáltalán nem tudjuk, hogy ez a rendelet hogyan válik be a gyakorlatban. A Faksz.-kölcsönök rendezéséről azonban már lehet valamelyes képet alkotnunk magunknak. Ha az Ofb.-földek árának rendezése is ilyen lesz, akkor nem csináltak semimit. A Faksz.-kölcsönöknél az a helyzet, — a beküldött hivatalos értesítések szerint — hogy felemelték a törlesztési időt 60 félévre, de minthogy 16 félév már eltelt, tulajdonképpen 44 féléven keresztül kell ezután a törlesztésekeit fizetni. Ez azt eredményezte az egyik hadiözvegynél, hogy az eddigi 55 pengővel szemben 59*35 pengőt kell félévenkint fizetnie. Ez egészen különös rendelkezés, különös rendezés. Egy másik eset Kiskunhalasról: Szabó Mátyás kiskunhalasi lakos befizetett 343'40 pengőt, 360 pengőt kellett volna a számítások szerint befizetnie és ezentúl félévenkint 49 "95 pengő lesz a törlesztési részlete. Nem sokat változott tehát Szabó Mátyás helyzete. Még egy kérdés van, amelyről meg kell emlékeznem, mert úgy gondolom, hogy ez is szorosan hozzátartozik a mezőgazdasági népesség kérdéséhez és ez a választói jog kérdése. A kormány népi politikát hirdet és a magyar nép különböző ígéreteket kapott az elmúlt esztendőkben. Ezekből az ígéretekből jóformán semmit sem váltottak be, egyáltalában nem lehet tehát csodálkozni azon, ha a nép elvesztette az ígéretekbe vetett hitét. Akármerre megyünk az országban, nem hiszik, hogy titkos választói jog lesz. Egészen egyszerűen nem tudják ezt elhinni az emberek. Annyiszor megígérték mar a titkos választójogot különböző kormányférfiak, hogy már nem hisznek az ígéretekben. A nép /gyanakvással nézi a választói jog körül folyó tojástáncot. Ezekéit a tárgyalásokat, amelyek ekörül a kérdés körül folynak, gyanakvással is kell fogadni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En <azt hiszem, mincsien imásról szó, 'különösen azok részéről, akik el akarják gáncsolni a titkos választójogot, — mert ilyen erők 206. ülése 19É7 május 3-án, hétfon. is vannak^ — mint az osztályuralom további fenntartásáról. A korrektívumok kérdése is egészen érdekes és különös valami. Nem tudom, miért van szükség a titkos választójoggal kapcsolatosan korrektívumokra? Talán még mindig éretlennek tartják a magyar népet a választójogra! Akkor viszont hogyan lehet kultúrfölényről beszélni? Vagy van kultúrfölény és akkor érett a nép, vagy éretlen a nép és akkor nincs kultúrfölény. ^ Kultúrfölény azonban van, t. Képviselőház és a nép érett! A magyar nép számtalanszor tanúbizonyságát adta annak, hogy érett, a választójogra pedig különöskép érett. A korrektívumok tulajdonképpen már megtörténtek, mert ha nem lesz jogkiterjesztés, — mint ahogyan erről senki sem beszél, csak a titkos szavazásról beszél — akkor a választójog máris korrigálva van. Miért? Mindjárt bátor leszek megmondani. A központi választmányok és a falusi jegyzők, az összeírok már elvégezték a korrektívumokat. (Kéthly Anna: A szavazatirtást!) Általában az a helyzet, hogy a lakosság 60%-a beleért az időbe, tehát legalább 24 éves a férfiaknál, illetve 30 éves a nőknél. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a legkülönfélébb százalékos arányok vannak és különösen alacsonyak a százalékos arányok a magyar falvakban. A magyar falvaik felé tehát már megcsinálták a korrektívumokat. Kiskundorozsman a lakosságnak csak 22%-a szavazó, Miskolcon 46%-a, Sövényházán a lakosság 17%-a szavazó, — nem tudom, nem őrgróf Pallavicini ejtette-e meg itt az Összeírást,, legalább is nagyon hasonlít hozzá (Lázár Andor igazságügyminiszten: Sok a gyermek! — Malasits Géza: Dehogy sok ott a gyerek!) — Kisteleken 26%, Mindszenten 23%, (Malasits Géza^ Nagyon fogott a ceruza! Proliirtás, parasztirtás folyik!) Csongrádon 32%, Szentesen 37*5%. Szentesen ez az arány még tisztességesnek nevezhető. Egy másik vármegyében, Csanád, Arad és Torontál vármegyében nagyjából 'szintén ez a helyzet. Vannak azért Csanádban is érdekes 'kiugrások. Amíg például Almáskamaráson a lakosságnak 28%-a szavazó és Eleken 34%, addig Medgyesházán 45%. Földeákon 26%, Apátfalván pedig 40%. (Egy hang a közéven: Kevesebb a gyerek!) Tehát a legkülönfélébb számok vannak, úgyhogy valaki már feltétlenül végzett korrektívumokat ezen a téren az összeírásnál. A magyar nép érettségéről beszélve csak ennyit: ezekben az elmúlt esztendőkben a népnek; éppen a legalsóbb rétegei, a legszomorúbb helyzetben élő rétegei adták a legnagyobb tanújelét az érettségnek, mert nem hiszem, hogy van még a világon nép, amely ilyen csodás türelemmel szenvedte volna el a nélkülözéseket, mint ahogy elszenvedte a magyar nép. Érett ez a nép és meg kell adni neki az általános, titkos választójogot. Nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéa; Kenyeres János jegyző: Hunyadi-Vas Gergely! Hunyadi-Vas Gergely: T. Ház! Előttem szólott Takács Ferenc képviselőtársam különösen a mezőgazdasági munkásság helyzetével foglalkozott és egyes kiragadott példákat hozott fel annak illusztrálására, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság helyzete rosszabbo-