Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-206

460 Az országgyűlés képviselőházának í eljárt volna ezekkel az urakkal szemben. A bíróságnál lefektetik, ott fekszik és nem volt olyan példa, hogy a bíróság áttette volna az ügyészséghez eljárás végett. (Juresek Béla: Majd kiíorszírozzuk!) Előrebocsátom, hogy amire törvényes lehetőség van, azt nem tudja kiíorszírozni a képviselőtársam, mert ez a ke­reskedelmi törvények mellett biztosítva van. (Rajniss Ferenc: Ezért védik az alkotmányt! - Gr. Festetics Domonkos: Ezért védik az al­kotmányt most ott!) Az igen t. képviselőtársamtól kaptam egy közbeszólást, hogy ezért védik az alkotmányt. (Gr, Festetics Domonkos: Sokan! — Jüresek Béla: Ezt a részét védik az alkotmánynak!) EJörebocsátottam, hogy a legnagyobb mérték­ben perhorreszkálom azt, hogy az alkotmányt teszik ezért feleiössé. Én nem tudok ebben osz­tozni, de meg tudom az indító rugókat érteni, amelyekből ez a keserűség és ez a hang fakad. Nem az alkotmányt kell félteni, nem az alkot; mányra kell haragudni, hanem tessék haragudni azokra és tessék rossznéven venni azoktól a szervektől, akik a magyar törvényeknek és al­kotmánynak érvényt kellene, hogy szerezzenek, de nem teszik meg. (Ügy, van! Ügy van! — Raj­niss Ferenc: Nagyon igaz!) Amikor az én igen t. Juresek képviselőtár­sam világnézeti politikát vetett fel és azt mon­dotta, hogy a vagyonmegosztás igen előnyte­len, hogy van egy bizonyos antiszemita velleitás ebben az országban, hát aki ezt próbálná elvi­tatni, az nem néz szembe az eseményekkel, vagy meg akarja hamisítani a dolgot, mert tényleg van. Tagadhatatlan az is, hogy ennek a fők ér­desnek nagy mértékben előidézője az a gazda­sági eltolódottság, — amint a képviselőtársam mondotta — amely az ország jelenlegi helyzeté­ben tényleg található. (Úgy van! Ügy van! a középen.) Ne méltóztassék azonban rossznéven venni, ha nekem eszembe jut az 1921-es és 1922-es esztendő, amikor ébredő volt mindenki és ugyancsák volt egy úgynevezett antiszemita hangulat. Tetszik tudni, hogy mi történt akkori Azt a kis zsidót, azt a nincstelen handlét, aki maga sem tudta, hogy este. mit fog vacsorálni, meg­verték a Dob-utcában, (Zaj a jobboldalon.) el­lenben a nagy bankárok asztalánál ott ültek azok a bizonyos tényezők, akik elsősorban pré­dikálták az antiszemitizmust, (líajniss Ferenc: Az igazgatósági tagok! — Folytonos zaj a jobb­oldalon.) T. Képviselőház! Ugyanez történik most is. Egy hajszállal sem különbözik a helyzet 1922 ós 1937 között. A különbség talán csak az, hogy amit akkor atrocitásnak hívtak, az ma egy bizo­nyos törvénycikkben szerepel. (Juresek Béla: Ez az a bizonyos nyugalmi kérdés, hogy semroi ne változzék!) Ha az urak figyelemmel kísérték a helyzetet, akkor láthatták, ami a napokban történt. Egy Spiegel Zsigmond nevű egyszerű Klauzál-téri ikis zsidó, aki az aszaltszilvának kilóját 30 fillérért adta a megengedett 24 fillér helyett. Ezt az embert elsőfokon 3 hónapra és Magyarországról való végleges kiutasításra ítélték ezért. (Rajniss Ferenc: Szegény zsidó!) Másodfokon ezt az ítéletet teljesen helybea­hagyták, a harmadfokon pedig a Kúria ítélete ezt a büntetést mérsékelte egy hónapra és a ki­tiltást^ illetve a kiutasítást felfüggesztette. (Gr. Festetics Domonkos: Nem volt magyar állam­polgár?) Igen tisztelt képviselőtársam, ez ta­gadhatatlanul nagyon szigorú ítélet. Bocsánatot kérek azonban, ha azt mondom, hogy én hoztam 06. ülése 1937 május 3-án, hétfőn. ide a képviselőházba sokkal súlyosabb árdrágí­tás! esetet; én idehoztam a képviselőházba két­harom esztendővel ezelőtt lmrédy pénzügymi­niszter úr ideje alatt egy esetet és rámutattam, hogy mit csináltak például az élesztővel. (Jur­esek Béla: Ez az!) Az én beszédemre adta a pénzügyminiszter úr itt, ezen a helyen azt a választ, hogy annak a bizonyos 40 és 14 filléres, összesen tehát 54 filléres kincstári részesedésnek az áthárítását pedig nem engedem ós azt szigo­rúan megtiltom — és azóta régen áthárítják. Amíg tehát ezeket a kis zsidókat, ha 6 fillérrel drágítanak, lecsukják egy hónappra, addig a nagy kartel, amely tudomásom szerint szintén nem református, (Derültség.) amely két és fél millió és 3 millió pengőkkel is csal és vezeti félre az embereket, tehát ugyanilyen törvény­telen eszközökkel dolgozik, mint ezek a kisem­berek, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Raj­niss Ferenc: Az a bátorság, ha ezeknek neki­mennek!)^ büntetlenséget élvez ebben az ország­ban. (Rajniss Ferenc: A kompaszt kell megnéz­ni!) Az árdrágító kisember 6 fillérért ül, ha azonban az az árdrágító kisember elég nagyra meg tud nőni és birtokot tud szerezni, akkor már nincs neki semmi árdrágító törvény, mert egyszerűen harcban áll a minisztériummal. (Ügy van) Ügy van! jobbfelől.) Ha keresztény erkölcsről beszélünk, azt ne csak hirdessük, hanem csináljuk is meg. Hát ez a keresztény erkölcs az egyenlő elbánás elvével? De továbbmegyek. Egy másik helyen, a Rákóczi-úton egy kisárus mákot árult, a meg­engedettnél két fillérrel olcsóbban. Erre meg­indul ellene az eljárás, felviszik egészen a Kúriáig és megállapítják a tisztességtelen ver­senyt. Bocsánatot kérek, ki állapította meg a tisztességtelen verseny fogalmát például a benzinkartellel szemben, amelynek bizonyos tagjai egyiknek-másiknaík visszatérítéseket ad­nak. Itt van az üvegtábla kartel, amelynek egyes tagjai négyzetméterenkint úgynevezett refakciát, visszatérítést juttattak vevőiknek, tehát megkárosították több konkurrensüket. Mi történt? ítélt itt is a Kúria, de különösen ér­dekes, hogy most az utolsó fokon az üvegtábla kartelnél, amelynél szintén megállapították a tisztességtelen verseny fogalmát, ha megnéz­zük, ki az, akit tisztességtelen versenyért el­ítélnek, látjuk, — szinte érdemes volna fel­olvasnom a passzust, mert érdekes, (Halljuk! Halljuk! — Boczonádi Szabó Imre: Jó családi légkör van itt! — Csoór Lajos: Halálos csend­ben várjuk! — Elénk derültség.) de most csak annyit említek, — hogy maga a kartel veze­tője, akit tisztességtelen verseny miatt elítél­tek, egyben az egyik kereskedelmi kamara al­elnöke. Ugyanez az úr kapta néhány héttel ez­előtt azt az aranyérmet, amelyet a tisztesség­telen verseny elleni küzdelemért az Iparkamara adott. (Mozgás és zaj. —• Boczonádi Szabó Imre: Ez gyönyörű! Erről színdarabot kellene írni. — Rajniss Ferenc: Hát kormány fŐtaná­csossága még nincsi?) De igen, van. ; Ezt a kis pikantériát csak azért voltam bátor idehozni, hogy megkérdezhessem: ha ez az úr megérdemelte az aranyérmet, akkor mit kapott a többi? Ha ezt az urat, mint a tisztes­ségtelen verseny ellen küzdő bajnokot kitün­tették és közben a Kúria elítéli, akkor iizt kérdezem: mit tesz a többi kartel? (Zaj.) Most méltóztassék még egy kérdést meg­engedni. Előrebocsátom, nem vallom egészen azt az elvet, amelyet az előttem szólott kép­viselő urak hirdettek: nem vagyok feltétlen dl

Next

/
Thumbnails
Contents