Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-206
Az országgyűlés képviselőházának 2t házépítési kölcsön törlesztési idejének 30 évre való meghosszabbítása tárgyában tett, nagyon üdvösek és azokat köszönettel veszem. Azt hiszem, ez mindnyájunknak nagyon jólesik. De meg egyet: addig nem lesiz teljes rend az adózás terén, inig egy új adórendszer nem ion. (Ügy van! Ügy van! jobb felöl. — Rátz Kálmán: Hol az ellenzék? — Zaj.) Csendet kérek, mert lejár az időm és nem mondhatom el, amit el akarok mondani! (Derültség.) Elsősorban méltóztassanak figyelembe venni, hogy például egy kisgazdánál rezsiköltség címen az adókivetésnél nem vonnak le semmit sem. A gazda maga dolgozik földjén családtagjaival együtt és a kataszteri tiszta jövedelemiért dolgoznia, izzadnia kell. A nagy könyvvezetéssel rendelkező vállalatoknál és birtokoknál viszont ezt is, meg azt is leszámítják. Kérdem, hogy annak a kisgazdának és családtagjainak szellemi és fizikai ereje semmi; azt ingyen adhatja? Csak a nagy vállalatoknál lehet rezsiköltség címén levonni? A kartelek, a nagy szeszgyárak, a nagy élesztőgyárak megtagadják az adót azért, hogy vezetőik az országon kívül Montecarloban és a Riviérán szórhassák pénzüket és ott mulathassanak. Azt mondja a miniszter úr, hogy a társulati adót 15%-kai felemelte, de én azt mondom, hogy ez nem elég. 150%-kai kellett volna felemelni. (Felkiáltások a baloldalon: Benne vagyunk!) Miért mondom ezt? Azért, mert azí látjuk, hogy olyan mérlegeket csinálnak, amelyekben milliós jövedelmeikből alig valami, 150.000 pengő van kimutatva. Hát a többi hova lett? Ide tartalék, óda tartalék és az államnak legtöbbnyire nem marad semmi, az állam tehát továbbra is nyúzza a kis adófizetőket. (Rajniss Fertenc: A forgalom után vessék ki! — Boczonádi Szabó Imre: Jól beszélsz Dénes! —- Rajniss Ferenc: De igaza van ennek a Dénesnek! Minden szava aranyat ér! — Derültség.) Előfordulhat, hogy egy vállalatban három családtag dolgozik, — az egyik könyvelő, a másik pénztárnok, a harmadik elárusító — és ezeknek minden fizetését rezsiköltség címén levonják. A kisgazdának viszont, aki hajnaltól estig dolgozik, nem lehet ilyen címen semmit sem levonni, annak nem kell semmi, elég neki a forró napon a langyos víz, még hideg vizet sem kap, mert a hideg víz megmelegszik. (Boczonádi Szabó Imre: Levegőt is kap! — Derültség.) A borfogyasztási adó is súlyos teher. (Gr. Festetics Domonkos: Szeretjük a bort!) Az illetékes urak vegyék figyelembe azt, hogy Mátyás király nem ok nélkül kapáltatta meg az urakat a gömöri szőlőben, hanem azért, hogy érezzék, milyen verítékkel termelik a bort. (Rajniss Ferfenc: Ilyen kapálást rendezhetnénk. — Egy hang a középen: Ma is kellene.) Amikor a bor ára 22 fillér, a hordó ára is hozzájárul a költségekhez és rezsiköltség is van. akkor még 9 fillér borfogyasztási adót kell fizetni, úgyhogy a gazdának nem marad semmi. Különösen antiszociális az, hogy az a bor, amelyet a kapálásnál, a munkánál a munkás elfogyaszt és amely ném jövedelmez, adó alá esik, holott annak adómentesnek kellene lennie. A közmunkaváltság is aránytalan, mert a kisemberek a fogatok után fizetik az adót. Például akinek kevesebb földje van, mint nekem és egy fogatja van, annál nincs meg az arány, mert nekem 50 hold földem van és van két fogatom. Azzal szemben tehát, akinek egy '. ülése 1937 május 3-án, hétfőn. 457 fogata van az aránytalanság kétszeres, és különösen a nagybirtokoknál, ahol gépekkel is dolgoznak nagy az aránytalanság. Szerintem mindig a jövedelemnek kell etekintetben irányadónak lenni. A közmunkaváltságból tartják fenn az utakat, amelyeket éppen a kisemberek használnak legkevésbbé, akik sáros utakkal vannak elzárva a világtól, a jó utakat pedig az autósok rongálják. A földhözjuttatottak terheinek {könnyítéséről is szeretnék pár szót szólni. Mindenki megkapja a könnyítést, azonban 'kérnie kell és a baj éppen ott van, hogy annak a szegény embernek fogalma sincs az egész dologról. Hogyan is lenne, amikor a jegyző is alig tudja megmondani, hogyan áll a helyzet? Ezt a teher rendezést tehát csak úgy lehet keresztülvinni, ha az te.ljes irányítottsággal kidolgozott terv alapján történik. (Jenes András: El kell törölni az egészet!) Itt van a cukorfogyasztás 'kérdése. (Jenes András: Nincs fogyasztás!) Kérdem, nem kellene-e megvizsgálni az ár elemző bizottságnak, hogy a cukorgyárak nem szednek-e illetéktelen hasznot és nem lehetne-e olcsóbban adni a cukrot. Ha a 3 milliót kitevő mezőgazdasági munkásnépességnek fogyasztását fejenként évi 2 kilogrammal lehetne növelni olyképen, hogy illő árat szabnánk, akkor ez már évi 60.000 métermázsa többletfogyasztást jelentene. Az állam itt bőven megnyerné a réven, a fogyasztási adónál, amit elveszít a vámon. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A nagy szeszgyáraikat a múltban ingyen cukorban részesítették, ugyanakkor, amikor a kisembernek nem lehetett kifőznie a gyümölcsfeleslegét, a cefrét, úgyhogy az elrothadt. Tessék a szesztermelési adót a felére leszállítani és tessék megengedni, hogy a kisember .kifőzhesse a gyümölcstermés maradványát. A szeszkartel úgyis mindenben előnyt élvez, tessék a kisemberéknek is valamit ezekből az előnyökből megadni. Arra kérem a pénzügyminiszter urat, állami jogosítványt elsősorban hadirokkantaknak, vagy frontharcosoknak adjon, ^ mert meg kell becsülnünk azokat, akik a hazáért szenvedtek és áldozatot hozták. A honvédelmi miniszter urat pedig, ismerve az ő katonás magyar jellemét, az általános védkötelezettség behozatalára sarkalljuk, mert amikor mellettünk köröskörül fegyverkeznek, nem maradhatunk fegyvertelenek. Különösen pedig azt kérem, hogy az általános védkötelezettséggel behozassék a régi póttartalékos rendszer, amikor a családfenntartó a kiképzés után hazabocsáttatik, mert a magyar katona akar lenni, de nem lehet egy özvegy anyát vagy pedig ellátatlan gyermekeket támasz nélkül hagyni. Ismét a földmíves nép ügyére térek. Egyikmásik képviselőtársamnak nem tetszik az, amit a tandíjaknál mondottam, hogy egyes kategóriák kivételesen bír áltatnak el a kedvezmények megadása szempontjából. Tessék megnézni egy katonai nevelőintézeti pályázati hirdetményt, amely mindenki előtt, tisztviselő előtt, 'katonatiszt előtt nyitva áll. Hóman kultuszminiszter úr azt mondotta a Rákóczi-ünnepélyen, hogy Rákóczi Ferenc volt az a vezérlő fejedelem, aki megtörte azt a gondolatot, amellyel a jobbágyságot mindig kiközösítették, mert a kuruc hadseregbe felvette a jobbágyokat is. Akik a világháborúban ott voltak, tudják, hogy a falu ibecsületes emberei adták a legtöbb 64*
