Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-205

Az országgyűlés képviselőházának 20 Br. Berg Miksa: Ügyis tudjátok! — Fábián Béla: Hol lakik az a miniszter"? Kövér ember? — Friedrich István: Kövér, vagy sovány! — Derültség.) T. Képviselőház! Bízom abban, hogy a kormányt nem ez az intenció vezeti és miután Darányi miniszterelnök úr megígérte, hogy ezeknek az iskoláknak felállítását a jövőben is szorgalmazni fogja, reméljük, hogy az a vidék, amely most annyira elmaradt, s aihol a mezőgazdaság még ma is fejlődőképes állapotban van, részesülni fog abban a szerencsében, hogy iskolákat kap. (Fábián Béla: Minél több szakiskolát és minél több mezőgazdasági és ipari alsófokú iskolát!) T. Képviselőház! Annak ellenére, hogy a kormány részéről jobb szándékot látunk, de miután az intézkedések túl lassúak és nagyon sok idő választ még el bennünket azoknak a követeléseknek teljesítésétől, amelyekre olyan nagy súlyt helyeztünk, mint például a titkos választójog megvalósítása, nem lehetünk teljes bizalommal a kormány iránt és ezért a költségvetést nem fogadom ell. (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbáloldalon. — A szónokot többen üdvöslik.) Elnök: vitéz Pintér József képviselő urat illeti a szó. vitéz Pintér József: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Igen nagy örömmel és élvezettel hallgattam Láng Lénárd igen t. képviselőtársam fejtegetéseit, amelyekben a szegény ember sorsának majdnem minden részletére kitért és amelyekben pontos szakismeretek s érző és megértő szív nyilvánultak meg. Ez megkönynyíti az én helyzetemet, aki a költségvetés tárgyalásának keretében szintén ezeknek a közgazdasági, vagy mondjuk inkább, szociális szempontoknak minél nagyobb mérvű, minél gyakorlatibb és minél sürgősebb végrehajtását kérem a magyar kormányzattól. T. Ház! Tele van a levegő világnézeti problémákkal, világnézeti kérdésekkel és harcokkal. Hiába mondanók azt, hogy a világnézeti problémák lassan eltűnnek, mert ezek megmaradnak. Ezeknek a világnézeti harcoknak első célja a hatalom megszervezése, második célja — és ez a hivatalos és nyíltan bevallott cél a legszélsőbb baloldaltól a legszélsőbb jobboldalig — a meglevő világrendnek és társadalomnak szociális átalakítása, új szociális világ, szociális cselekedetek és szociális társadalmi berendezkedés. Igen t. Ház! Amidőn szociális átalakulásról beszélünk, legyen szabad egészen apró részletekre menően kiterjeszkednem ennek a szociális átalakulásnak elemi követelményeire, « főleg minálunk. A szociális átalakulásnak, a szociális segítségnek, a szociális hónalj alá nyúlásnak első biztosítéka az illető segítendő egyén kulturális felemelése. (Úgy van! jobbfelől.) Az elmúlt évtizedekben is nagyon sokszor tapasztaltuk már, hogy a sok szociális segítség, az adott anyagi javak nem érték el a megfelelő eredményt és nem biztosították tartósan a szociális jólétet sem egy ember, sem egy család, sem egy réteg számára akkor, ha megfelelő kulturális felkészültség, az ismeretek bősége és gazdagsága nem állott rendelkezésre. Amidőn tehát én szociális reformokat sürgetek, elsősorban talán a magyar szegénységnek, a magyar proletárnak, a magyar robotembernek kulturális felemelését sürgetném, mint első feltételt. Itt mindjárt legyen szabad kiterjeszkednem a kultúra szállítójára, biztosítójára: a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. >. ülése 1937 április 30-án, pénteken. 393 tanyaközpontokra, a falvakra és főleg a leendő falvakra, a községesítésre. (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) Különösen Pest megyében van erre szükség, ahol a lakosság 21/3%-a, tehát majdnem negyedrésze tanyai lakos, tanyai körzetben lakik. Itt tehát a szociális reformok megadásánál feltétlenül szükséges, hogy a tanyai központok révén, a községesítés révén kulturális központok felállításáról gondoskodjunk. Az utak, — hála Istennek — Pest vármegye alispánjának szívós és minden akadályt legyőző munkálkodása következtében ebben a megyében már meglehetősen rendezettek. Most már csak a központosítás, a községesítés végrehajtása van hátra. Igen nagy örömmel olvastam a belügyminisztérium kiadványát a tanyai közigazgatásról, amelyben bőséges, a részletekbe menő statisztikák vannak feldolgozva és a jövő terv is a legapróbb részletekig kidolgozva foglaltatik a közigazgatási eljárás szanálása és reneszánsza tekintetében. Azt kérem a mélyen t. belügyi kormányzattól, hogy ezt a gyönyörű elgondolást a tanyai lakosság szociális átalakulása, kultúrközpontok felállítása érdekében minél előbb hajtsa végre, a papirosról vigye át az életbe. T. Ház! A tanyai központok és a községesítés révén a tanyák lakosságának kulturális felemelése a másik hatalmas probléma és feladat. Ezzel kapcsolatos a nemzeti kultúrának minél szélesebb rétegre kiterjedő, minél mélyrehatóbb, gyakorlatibb és eredményesebb szolgálata. Igen t. Ház! A mai világban kulturális területen elsősorban talán nem nagy tudományos gyűjteményekre, ásatások régi maradványainak gyűjtésére van szükség, hanem tudományos apákra és anyákra, tudományos családi tűzhelyekre és kisgazdasági berendezkedésre, tudományos gyümölcskertészetre, tudományos gyermeknevelésre. A tudománynak legdrágább kincseit ma minél szélesebb rétegben népi kultúrává és közkinccsé kell tenni. A népoktatás intenzívebbé tételénél különösen ki kell terjeszkednem az iskolánkívüli népművelés reformjára. A kormányzat programmjában niár^ eredetileg is benne foglaltatott a népművelés reformja és tudjuk, hogy a kultuszminiszter úrnak különösen szíve szerelme a népoktatásnak és az iskolánkívüli népművelésnek a mai kornak megfelelő átalakítása. Én tehát mély tisztelettel arra kérném a kultuszkormányzatot, szíveskedjék ezt az iskolánkívüli népoktatási reformot — mégpedig minél gyakorlatibb irányban és minél szelesebb területen — mielőbb életbe léptetni. Itt példaképpen különösen meg kell emlékeznem a tanyai tanítóságról, — tanítónőkről és tanítókról egyformán — akik az iskolánkívülí. népmüvelés listáján, vagy listán kívül is az iskolánkívüli népművelés legszebb gyakorlati eredményeit produkálták. Megtanították a községétől, a kul túrközponttól 30—40 kilométernyi, járhatatlan homokutakkal súlyosbított távolságra lakó tanyai népetaz iskolánkívüli népművelés útján, a népsegítés és néptámogatás eszközeivel varrásra, fehérnemű varrásra, kötésre, főzésre, gyermeknevelésre, gyermekgondozásra, házberendezésre, a tanyai és községi házak egészségügyi felszerelésére stb. stb. Ez az igazi praktikus népművelés és népsegítés. Éppen ezért igen nagy örömmel várjuk a kultuszminiszter úr intézkedéseit a népművelés ilyetén I való reformja tekintetében. 55