Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-205
388 Az országgyűlés képviselőházának % Ki akarok még itt térni az előttem szólott Griger t. képviselőtársam beszédének arra a részére, amelyben a diktatúrával szemben hadakozott. A nagy francia forradalom idején a szabadság, egyenlőség és testvériség szent jelszavát írták a lobogóra. Ez a hármas jelszó izgatta minden időben azoknak fantáziáját, akik azt akarták, hogy a társadalom berendezkedése jobb és tökéletesebb legyen. Még a forradalmárok lelkét is ez a hármas jelszó izgatja és majdnem minden forradalom ezzel a jelszóval szokott elindulni. Hogy azután a végén rendesen nem valósították meg ezeket az, ideákat, az már külön 'tragédiája minden forradalomnak. Ha tehát elismerjük azt, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség bizonyos mértékig tökéletes társadalmi berendezkedést jelent, akkor meg kell állapítanunk, hogy diktatúra mellett ezt nem lehet megvalósítani, mert lehet talán testvériséget és egyenlőséget hozni, de hol marad a szabadság*? Minden diktatúráé berendezkedésben a szabadság az, amely először áldozatul esik. Aki nem értékeli az egyéni szabadságot, az olyan, mint az az egészséges ember, aki legfőbb vagyonát, az egészségét nem értékeli semmire. Talán a szabadsággal is így vagyunk, mert megvan és mert benne élünk, nem értékeljük kellőleg, éppúgy, miként, amint mondottam, az egészséges ember is csak akkor jut a tudatára, hogy milyen kincset veszített el, amikor elveszítette egészségéi Ha, Isten ne adja, bekövetkeznék az, hogy rövid időre elveszítenők ezt a legszebb kincsünket, azt hiszem, hamarosan megbánnók és uni sono, egy lélekkel mondanók, amikor elveszítettük, hogy a szabadság egyik éltető eleme az emberiségnek, (vitéz Bánsághy György: Nálunk ez nincs veszélyben!) Én is éppen azt akarom mondani, amit a t. képviselőtársam mond, hogy erről beszélnek és vitatkoznak, de nálunk a szabadság nincs veszedelemben. A mi alkotmányunk ezer esztendő óta megvan, együtt fejlődött az időkkel és fejlődni fog tovább, mi rakjuk le mindig a pilléreit és meg fogjuk hozni azt a titkos választójogot. (Friedrich István: No, hála Istennek!) Ezt nem én ígérem a t. képviselőtársamnak, annyival inkább nem én ígérem, mert az ő (kormányzása idején egyszer már megvolt és szívemből sajnálom, hogy akkor visszacsinálták, mert akkor már régen túl lennénk rajta, megvolna ez és minden megrázkódtatás nélkül benne élnénk. Én a titkos választójogot csak '' eszköznek tekintem a nemzet életében. Nem cél a titkos választójog, csak eszköz arra, hogy a parlamenti erőviszonyok hívebben tükrözzék viszsza a nép gondolkozásmódját. T. Képviselőház! Kétségtelen, hogy az emberek a szerint különfélék, hogy milyen csillagsugárzásiban fogannak. A jó Isten tálán egyformáknak akarta teremteni az embereket, de az éghajlati viszonyok, az egyes foglalkozási ágak egy nemzeten belül, az egészség és a betegség, a gazdagság és a szegénység mind-mind korlátokat, válaszfalakat állítottak ember és ember közé. A mai politikai viszonyok r mellett válaszfalat akarnak állítani talán még abban a tekintetben is, hogy ki a jobboldali és ki a baloldali, mintha egészen két részre akarnák osztani az országot ebből a szempontból is. ?. ülése 1937 április 30-án, pénteken. Nekem az az érzésem, hogy valahogy ott tartunk, mint a Krisztus utáni IV. századbeli keresztények, akik vitatkoztak egy »i« betű fölött, hogy homousionistának vagy homoiusionistá-nak kell-e lenni. Ha az ember a történelmet olvassa, elcsodálkozik azon, hogyan lelhet egy »i« betűért olyan szenvedélyesen küzdeni, azért mártírhalált halni, hogyan lehet minden szenvedést elvállalni, de az »i« betűt fel nem adni. En nem szeretném, ha a mi társadalmi berendezkedésünkben erre az időre térnénk vissza. Megítélésem szerint azokat a válaszfalakat, amelyeket a foglalkozás, a vagyon, az egészség ember és ember közé állít, nem erősíteni, hanem lebontani kell. Ha szociális társadalmi berendezkedésről beszélünk, akkor a tudósnak kötelessége oktatni a tudatlant, az erősnek kötelessége a gyönge hóna alá nyúlni, kötelessége az egészségesnek a beteget ápolni, szóval kötelességünk egymás gondjával, bajával törődni, hogy a legelesettebb, a legkisebb is érezze azt, hogy nincs kiközösítve ebből a társadalomból ennek a nemzetnek egy fontos tagja sem, aki ennek a magyar nemzeti államnak szolgálatába állítja az ő testi és lelki erejét, amennyire tőle telik. . Ha különbséget kell tenni, talán csak a becsületesség és a nem (becsületesség az, ami örök válaszfalat fog állítani ember és ember közé. A becsületes embernek a feladata az, hogy a nem becsületes embereket a maguk bűn ősségének tudatára ébresszék, hogy azok belássák, hogy csak egy út van, amelyen boldogulni lehet: a becsületesség útja. Ha szó esik — mint ahogy a pénzügyi bizottságban szó esett — bizonyos nemzeti vonatkozásban bizonyos rossz időkről, hogy rossz csillagok alatt élünk, rossz csillagok járnak, akkor legyen szabad idéznem azt a dicsőséges magyar multat, amelyre emlékeztet II. Eákóczi Ferenc éppen most felállított lovasszobra. A csonka ország népe el fog menni hódolni ez elé a szobor elé és ünnepelni fogja azt az eszmét, amely halhatatlan marad: a hazaszeretetnek eszméjét. Mélyen t. Képviselőház! Befejezem beszédemet azzal, hogy kijelentem: a mai kormányzatra, Darányi Kálmán miniszterelnök úrra és munkatársaira, akik között, amint már említettem, nemrégen a pénzügyminiszter úr jött egy jelentős szociális programmponttal és legújabban a belügyminiszter úr jelentette ki azt, hogy minden kormány annyit ér, amennyit a nyomorgó életen segíteni tud, mondom, arra a kormányra, ahol ilyen eszmékkel foglalkoznak a miniszterelnök úr munkatársai, nyugodt lélekkel lehet rábízni a kormányzatot. A költségvetésben lefektetett elvek egy lépést jelentenek a múlttal szemben is előre. Ezt örömmel látom én, aki nem vagyok forradalmár. A forradalmárok máról-holnapra követelik a változtatásokat, mert maga a forradalom eszmei követelés a múlttal szemben. Ámde példa rá a Gironde története és a többi hasonló csoportoké, hogy ezek csak átmenetet képeztek, mert a forradalomban a hatalom mindig a rosszabbnak kezében maradt. Ismétlem, nem vagyok forradalmár, hanem az evolúciót, a fejlődést kívánom, amelyet ennek a kormánynak működésében megtaláltam eddig és meg fogom találni a jövőben is. Ez számomra megnyugtató, ezért a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos
