Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-204
Az országgyűlés képviselőházának 20U. ülése 1937 április 29-én, csütörtökön. . 371 hatalmasabb diplomáciai eszköz is a kezében, ha ezzel az eszközzel élni tud. T. Ház! Csatlakozom Homonnay t. képviselőtársamnak ahhoz az indítványához, amelyét ma délelőtt itt elmondott és amely szerint arra kéri a kormányt, hogy ha a detronizáeiós törvényt, ezt az örökké szégyenletes törvényt, amely a magyar törvénytárba külföldi nyomás alatt iktattatott be, momentán nem is tudja eltöröltetni, de tegye meg a szükséges diplomáciai lépéseket, hoyy' ennek előfeltételei ímegteremtessenek. (vitéz Sebestyén Kálmán: Trianon! Azt is nyomásra vettük bele a törvénytárba! — Br. Berg Miksa: Mindkettő szégyen a nemzetre! — Homonnay Tivadar: Egyiket sem szavaztuk meg!) Tudom, hogy sokan vannak, akik azt mondják, arra a kényelmes álláspontra helyezkednek, bogy ez a kérdés ma nem aktuális. (Homonnay Tivadar: Az előkészítés időszerű!) Engedelmet kérek, a tisztesség politikájának a megvalósítására, az alkotmány védelmére és a nemzet élniakarásának biztosítására való törekvés mindig aktuális marad. Éppen ezért, ha pillanatnyilag — ezt nem tudom megítélni, mert hiszen nem ismerem a külpolitikai erőtényezőket — talán nincs is konjunktúrája ennek az eszmének, pártkeretektől függetlenül - hittel és meggyőződéssel mégis kitartok mellette, 'mert ebben látom a magyar jövő útját. (Elénk éljenzés és taps a baloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Kakovszky Tibor jegyző: Gróf Festetics Domonkos! (Felkiáltások a baloldalon: Halljuk! Halljuk! — Dulin Jenő: No, bicskei gondolat!) Gr. Festetics Domonkos: T. Ház! A magyarok ősidőktől fogva a legnagyobb kegyelettel gondoltak halottaikra és ezért most beszédem eleién sokmillió magyar ember nevében vissza kell utasítanom azokat a támadásokat, amelyeik Gömbös Gvula emlékét érték. (Taps a jobboldalon. — Payr Hugó: Mérsékelt taps! Az országban is mérsékelt a taps!) Mert meg fogja nekem engedni Payr Hugó képviselőtársam, ebiben az országban még nagyon sokan vannak, akik Gömbös Gyula emlékét magasan tartják. Sőt nemcsak ebben az országban van ez így, hanem talán volt alkalma elolvasni Gömbös Gyula halála után a külföldi sajtol is. mindenütt elismerték, hogy nagykoneepeióiú, izzó magvar, faj szerető ember volt. (Payr Hugó: En is elismertem! Nem méltóztatott idefigyelni! — Dulin Jenő: Senki se tagadja! Jó ím agyar volt, de rossz volt a politikája! — Pavr Hugó: Szerencsétlen volt a nolitikája! — Ezzel kezdtem beszédemet! — Drozdy Győző: Sírkaparó hiénák! — Nagy zaj.)\ Lehet, hogy másikép tetszett érteni. Mindenesetre éri' és pártom így értettük. (Dinnyés Lajos: Mi az, pártvezér 1 ? »Én és pártom!« — Derültség. — Felkiáltások a baloldalon: Bicskei párt!) Szeretnék foglalkozni képviselőtársam bej szédének egy másik pontjával is. Payr Hugó igen t. képviselőtársam a köztisztviselők ellen is támadást intézett... Elnök: Drózdy Győző képviselőtársam »sírkaparó hiénáikrók beszélt. Ezért az imparlamentáriis kifejezésért rendreutasítom. (Dulin Jenő: Elég csúf kifejezés, az biztos!) Gr. Festetics Domonkos: ...és arról beszélt, mintha a magyar köztisztviselői kar nem teljesítené kötelességét a legnagyobb lelkiismeretességgel. Ezt is vissza kell utasítanom, mert, azt hiszem, az utóbbi esztendőkben a magyar köztisztviselői kar igenis mindig megtette a kötelességét. Senki sem tagadhatja, hogy az utóbbi esztendőkben a közigazgatás gyorsabb és racionálisabb lett. (Br. Berg Miksa: Például Endre László!) Amikor a magyar köztisztviselői kar ma sokszor emberfeletti munkát végez, mi is ezen az oldalon minden erőnkből azon vagyunk, hogy elérhessük a kormánynál, hogy azt a 25 százalékot, amennyit fizetésükből egyelőre visszatartanak, minél előb'b megkaphassák. Tudjuk, hogy ha ezt a 25 százalékot ismét visszaadjuk, akkor ismét az adófizetők vállára hárul a teher; így tehát csak tisztelet jár a magyar köztisztviselői karnak, hogy kvázi áldozatot is hoz az országért. Mélyen t. Ház! En, mint a falu képviselője, a falu problémáival szeretnék foglalkozni, annak a magyar falunak a problémáival, amelynek problémáit tagadhatatlanul Gömbös Gyula találta meg. Mert ha visszatekintünk a háború utáni esztendőkre és az elmúlt Bethlen-rendszer tíz esztendejére, (Griger Miklós: Es Nagyatádi-Szabó? — Dinnyés Lajos: Ott ülnek sokan, akik nagyon szerették Bethlent!) akkor látjuk, hogy aikkor történt a hiba, akkor feledték el a magyar falut. (Dulin Jenő: Ezt nem mindenki mondja azon az oldalon! — Dinnyés Lajos: Ivády is biztosan más véleményen van!) Itt ismét szembe kell szállnom Payr Hugó igen t. képviselőtársammal, de ne méltóztassék ezt rossz néven t venni. Azt méltóztatott mondani, hogy az állam létének alapja a főváros. (Payr Hugó: Azt mondtam, hogy egyik legerősebb pillére!) A magyar állam legerősebb pillére a magyar falu (Ügy van! Ügy van! balfelöl. — Dulin Jenő: Ebben igaza van!) ós a magyar falu nélkül ebben az országban nem lehet semmit sem tenni. ( Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Ez igaz! Ügy van! — Esztergályos János: Akkor miért hagyják nyomorogni a falu népét? — Payr Hugó: Miért kell szembeállítani a kettőt? — Dulin Jenő: Nem kell bagyni nyomorogni. — Zaj.) A xevoluciókban mindig a magyar faluból indult meg a 'mentési akció, ma pedig a magyar falu az, amely a tiszta magyar lelket megtartotta, amely a tiszta magyar érzésnek az őrzője (Ügy van! Ügy van!) és a tiszta magyar becsület fenntartója. (Br. Berg Miksa: Mindig azt hagyták cserben! — Payr Hugó: Miért kell szembeállítani a kettőt?) Ez távol áll tőlünk, sőt én erről a helyről mondottam egyszer, hogy meg kell találni a falut és a várost összekötő kapcsot. (Payr Hugó: Ezt kértem én!) De ne tessék kiemelni azt, hogy csak a város a magyar élet pillére. Nem mi kezdtük a faluról a város ellen az izgatást, hanem az a városból indult ki a falu ellen. (Payr Hugó: A »bűnös Budapestet^ talán Budapest találta ki? Ne tessék ilyeneket mondani!) Figyelmeztetem a képviselő urat, aki itt Budapest érdekeit talán túlságosan képviseli,, hogy nem volna Budapesten annyi nagy középület, annyi nagy építmény és olyan sok szép dolog, ha a magyar kisember adója nem jönne be a fővárosba (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) és nem járulna hozzá ennek a városnak kiépítéséhez. (Dulin JenŐ: Ez helyes megállapítás! Jól van! így van! — Dinnyés Lajos: Miért nem mondtad Bicskén ugyanezeket?) Tetszett volna ott lenni, ugyanezeket mondtam! (Dinynyés Lajos: Isten ments! — Derültség és zaj. — Halljuk! Halljuk!) 52*
