Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

Az országgyűlés képviselőházának 20 egész birtokot. (Mojzes János: Ügy van!) Ebből a birtokból 7000 holdat meghaladó teriiletet kellett visszavenni a bérlőktől, mert teljesem tönkrementek. (Mocsáry Dániel: 1200 holdból most momentán 800 hold van víz alatt! — Mózes Sándor: Kiöntött a csatorna! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ezt mi gazdák mindnyájan szenvedjük! — Zaj. ~ Halljuk! Halljuk!) Könnyű azt mondani, igen t. Képviselőház, hogy a (bérleti kezelés nyereséggel jár, ha a bevételi tételeket egyszerűién a (haszonbérlet oldalaira állítjuk be, a birtok teribeit pedig, almiilyeinek a kegyúri, a nyugdíj, a központi igazgatási terhek, a saját kezelésben lévő birtok oldalául számoljuk el, azt (hiszem azonban, hogy ez nem teljesein objektív (beállítás. (Ügy van} Ügy van! jobb felől.) Ami már molst a bérbeadást illeti, a bukott bérlőiktől visszakerült 7000 (holdlból töibb mint 3000 holdat űjira bóribeaidtak és pedig túlnyomó részben kisfbérlőktnek. Körülbelül 4000 (holdat kellett az uradalomnak beinstruálni. Ha ilyen körülmények között ennek a szerencsétlen birtoknak — amelynek egész üzemtervét megzavarta a földbirtokreform és a vagyonváltság során bekövetkezett igen nagymértékű birtokleadás és a körülmények szerencsétlen összejátszása — helyzetét vizsgáljuk, akkor semmiesetre sem mondhatjuk, hogy hasonló helyzet más, saját tulajdonban lévő birtoknál Magyarországon a legutóbbi tíz esztendőben nem fordulhatott volna elő. (Úgy van! jobb felől.) Azt is bátor vagyok bejelenteni, hogy a kapott jelentések szerint a legutóbbi gazdasági év már, tekintettel a javuló gazdasági konjunktúrára, nyereséggel fog járni. Az uradalomban nagymértékű erdősítések történnek, amelyeikre nagy szükség van a homok megkötése szempontjából; ezek egyelőre nem jövedelmet, hanem kiadást jelentenek, csak később fognak jövedelmet jelenteni. Mindenesetre fokozott mértékben fogok törekedni arra, hogy a vagyon kezelését a főudvarnagyi bíróság a leggondosabban vizsgálja meg évről-évre. Meg vagyok róla győződve, hogy semmiféle szabálytalanság nem történik, (Payr Hugó: Ezt én is mondtam!) ezt mondta a felszólaló képviselő úr is. Nem tehetünk ebben a kérdésben egyebet, minthogy egyetértésben az érdekelt királyi család képviselőivel, mindnyájan megtesszük mindazt, ami ennek a birtoknak a jövedelmezősége szempontjából szükséges. (Élénk helyelés és taps a jobboldalon és a középen. — Farkasfalvi Farkas Géza: Kár, hogy a pénzügyminiszter úr nem hallotta ezt a jó agrárbeszédet!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Fayr Hugó: T. Képviselőház! Egészen Őszintén szólva, nem értem ezieket a tapsokat, amelyekkel a túloldalon ülő t. képviselőtársaim a miniszter úr felszólalását fogadták. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Miért?!) Csak nem akarják ezzel azt dokumentálni, hogy helyeslik azt, hogy Magyarországon egy 35.000 holdas gazdaság évenként 200.000—300.000 pengő veszteséggel dolgozik? (Felkiáltások jobbfelől: Nem helyeseljük!) Akkor ne tessék tapsolni. {Vitéz Árpád: Nem ért a gazdálkodáshoz!) Megköszönöm mindenekelőtt a miniszter úrnak azt az objektivitását, amellyel válaszolni

1 igyekezett felszólalásomra, a választ azonban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. Xll ülése 1937 április 28-án, szerdán. 323 legnagyobb sajnálatomra nem tudom tudomásul venni. T. Ház! Az előbb én is megpróbáltam objektív és tárgyilagos lenni, azt hiszem, nem tértem el ettől az irányvonaltól, nem is beszéltem arról, hogy a gazdaságnál milyen szemmel látható és mindenki által könnyen észlelhető hibák vannak, mondom, mindenki által, aki veszi magának azt a fáradságot, hogy egyszer autón végigutazik azon a vidéken és ittott elbeszélget a falvakban,, a községekben lakó gazdákkal. Mindenki tud arról, hogy milyen programtalanul gazdálkodnak ott. (Vitéz Árpád: Halljunk valami konkrét példát!) Azt akarom mondani, t. képviselőtársam. (Vitéz Árpád: Halljuk!) Példának okáért a tisztiszék intézménye ott ismeretlen fogalom; az egyik gazdaság eladta a szénáját akkor, amikor a szomszédos gazdaság kénytelen szénát vásárolni; (Derültség jobbfelől. — Farkas István: Ez a nagybirtokgazdálkodás!) homokgazr daságra három mázsa műtrágyát szórnak, négy mázsa búza értékét, teljesen hiába és feleslegesen; (Zaj a jobboldalon.) 1200 holdas birtoktesten kísérleteznek például nitrogéntartalmú növényekkel és ez azután nem sikerült, (Folytonos zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) sőt ez nagy veszteséggel járt; nevetve beszélnek arról, hogy amikor a szőlőben szüret volt,, akkor fuvarral vitték át a szőlőt Eáokevére és ott préselték ki. (Vitéz Árpád: Én is így szoktam! Szikszóról Mérára úgy vitetem.) A gazdatisztek, akik ott 3—4000 holdat kezelnek: 100 —130—150 pengő fizetés mellett dolgoznak, (Csoór Lajos: Mégis veszteséges a gazdálkodás!) ami az jelenti, hogy a szájukat nem merik kinyitni és nem merik megmondani, ha valami hiba van, mert éhbérért dolgozva, félnek attól, hogy ezt a kis nyomorúságos állásukat is elvesztik. (Bárczay Ferenc: Mi köze ennek ahhoz, hogy veszteséges az üzem?) Köztudomású azon a vidéken, hogy pl. drága áron vásárolnak nyárfát és a talaj megdolgozása nélkül ültetik el úgy, hogy 90 százaléka elpusztul, így folyik az erdőgazdálkodás. (Folytonos zaj « jobboldalon. — Csoór Lajos: Miért zúg a tömeg?) Amikor egy birtoktestről lecsapolták a vizet, elfelejtettek az öntözésről gondoskodni, úgy hogy futóhomok lett a vidéken. De itt nem részletkérdésről van szó. Itt arról az elvi kérdésről van szó, hogy egy ilyen óriási birtoktest esetében, amelynez valami köze van a magyar kormánynak és a magyar államnak is, — a kormánynak azért, mert a zárlatot ő rendelte el és ő tartja fenn, a magyar államnak pedig azért, mert tulajonkóppen kincstartója ennek a birtoknak, ennek a vagyontárgynak — lehet-e helyeselni azt, hogy száz és százezer pengős veszteséggel dolgozzanak az utolsó tíz esztendőben akkor, amikor az elmúlt tíz esztendőben helyesebb gazdálkodás 'mellett mások nyereséggel dolgoztak(EUenmondások a jobboldalon.) Amit a t. miniszter úr válaszában előadott, hogy a birtok kezelése a királyi család niegbizottaival egyetértőleg történt, arra nézve legyen szabad megjegyeznem azt a tiszteletteljes információmat, hogy a királyi család megbízottai soha, semilyen módon bele nem szóltak a vagyon kezelésébe, (Vitéz Árpád: Miért nem? Szóljanak bele!) valószínűleg éppen azért, mert nein akarták vállalni a felelősséget azért, ami ott történt. (Vitéz Árpád: Akkor mondjanak le!) Azon a birtokon a gazdálkodásnak és az intézkedéseknek egyedül feljogosított 45