Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

Az országgyűlés képviselőházának 203. ülése 1937 április 28-án, szerdán. 321 áll. A zárlati hatóság a főudvarnagyi bíróság. A vagyonkezeléssel a király tulajdonképpen Cziráky gróf urat bízta meg (Jenes András: Az nem ért hozzá!), a birtok igazgatását azonban a főudvarnagyi bíróság által kinevezett zárgondnok vezeti* aki korlátlanul intézkedik minden anyagi természetű ügyben. T. Képviselőház! 1919-től 1926-ig Kaltenbaoh Gyula, 1926-tól 1932-ig Wencfehelm Dénes gróf és 1932-től máig Jankovich Béla nyugalmazott miniszter voltak a zárgondnokok. A gazdálkodást' magát 1914-től 1926-ig Kaltenbach Gyula, 1926-tól 1933-ig dr. Bauer Bóbert jószágfelügyelő és 1933-tól körülbelül négy héttel ezelőtti időig gróf Nemes János tassi földibirtokos intézte és vezette, aki ugyanezen tárgyú interpellációm első (bejegyzése után néhány héttel erről a megbízatásról, tisztségéről lemondott. (Antal István: De nem ezért!) Bátor voltam említeni, ihogy békében 200.000 aranykorona volt a ráckevei királyi uradalom jövedelme. A forradalom utáni időben még hosszú ideig szintén jövedelmező volt az uradalom. Ha meg méltóztatnak engedni, erről részletesen is beszámolok. 1917—18-ban a romló korona mellett körülibeiül egymillió korona volt a jövedelem. 1919-ben 2,600.000, 1920-ban 2,800.000, 1921-ben pedig már 10 millió korona volt a nyereség, míg 1922-ben 36 milliót, 1923-iban egymilliárdot, 1924-ben ötmilliárdot, 1925-ben kétmilliárdot és 1926-ban hétmilliárdot tett ki a birtok évi nyeresége. Ebben az időben a birtok legnagyobb része — és ez nagyon érdekes — bérbe volt adva és a gazdálkodást a megmaradt részeken a régi, évtizedeken át bevált gazdasági elvek szerint intézték. 1927-ben megváltozott a gazdálkodás rendje és ez az, amire a kormány figyelmét fel akarom hívni. Aikkor tudniillik lejárt a gazidaságok bérletének nagy része és az akkori zárgondnok úgy határozott, hogy a lejárt bérleteket nem fogja meghosszabbítani, nem fogja újból kiadni, hanem házikezelés'be veszi. Ettől az időponttól kezdve a ráckevei királyi családi alap nyereség- és veszteség-számlája, amely a Főudvarnagyi Bíróságnál lévő iratok között van és megtekinthető, — a (következő veszteségeket tünteti fel. 1927-ben — méltóztassék megfigyelni — egyszerre 74.000 pengő lett a veszteség, 1928-ban 200.000 pengő, 1929-iben 127.000 pengő, 193(hban 53.000 pengő, 1931-ben 500.000 pengő, 1932-ben ismét 100.000 pengő, 1933-ban 280.000 pengő. (Meizler Károly: A veszteségi) Igen, a veszteség. 1934-ben az uradalmi zárgondnokság által utólag átjavított mérleg szerint 22.000 pengő nyereség tűnt fel, de az eredeti nyereség-veszteség-számla szerint ez is 93.000 pengő veszteséggel zárult és 1935-ben ismét 155.000 pengő volt a veszteség, ami az 1927-től 1935-ig eltelt kilenc esztendő alatt töhb, mint másfélmillió pengőnek felel meg. Ezek után nézzük meg, hogy miből áll az uradalom. Jelenleg az uradalom 35.000 holdjából 21.000 holdat tart házikezelésben. Ebből a 21.000 holdból 14.800 luojld mezőgazdasági terület, 6400 hold erdőgazdasági terület. (Csoór Lajos: Arra nincs kiadás!) 230 hold szőlőgazdaság és 11 hold kertgazdaság, haszonbérbe van adva 10.400 hold, ezenkívül dunai terület és nem hasznosítható 3400 hold, továbbá Csepelen parcellzázás alatt áll 600 hold. Kimutatást olvashatnék fel a t. Háznak arról, hogy az egyes gazdaságok jövedelme és vesztesége évenként hogyan alakul. Ez azonban részletkérdés, nem érdekes es ezért nem is tartozik ide. A lényeg az, hogy ha az összefogó áttekintést nézzük, úgy a haszonbérbe adott tízezer és egynéhány száz katasztrális hold az 1927—1935. évek között, tehát az említett kilenc esztendő alatt összesen 650.000 pengőt jövedelmezett tisztán. Az évi átlagos jövedelem tehát ezen a területen 72.000 pngő volt. Ha most ezzel szemben megvizsgáljuk, hogy a házikezelésben lévő birtoktestek mit jövedelmeztek vagy milyen veszteséget értek el, azt fogjuk látni, hogy a 6400 holdas erdőgazdaság nyereséggel dolgozott, még pedig 1927—1935 között 750.000 pengő nyereséggel. Ez átlag évi 83.000 pengő nyereségnek felel meg, holdanként 13 pengőnek. A házikezelésben lévő 14-800 hold mezőgazdasági területen a gazdálkodás ugyanez alatt a kilenc esztendő alatt azonban 1,434.000 pengő veszteséget okozott, (Mojzes János: Miért nem adták ki haszonbérbe?) ami évenként átlag 159.000 pengős veszteségnek felel meg. (Mojzes János: Miből fedezték ?i — Jenes András: Bankkölcsönből!) Látnivaló, hogy a bérbeadott birtoktestek jövedelemével szemben milyen súlyos deficittel zárult a házikezelés eredménye. De még sokkal nagyobb a veszteség, ha ehhez hozzászámítjuk — nem tudom, lehet-e hozzászámítani, — józan ésszel úgy gondolkodik az ember, hogy 35.000 holdat kitevő Vagyontárgynak valami jövedelmet is kell hoznia s ha nem hoz semmit, akkor még a deficithez hozzá kell számítani az elmaradt jövedelmet is. Én azonban nem akarok ennyire menni, csak azt akarom megállapítani, hogy a veszteség-nyereségkimutatások szerint az említett kilenc év alatt ez a (birtok 1,700.000 pengőnyi tényleges; adósságot csinált, ami — látni méltóztatnak — megfelel az előbb felsorolt és kimutatott deficitnek. Tiszta képet kaptunk, azt hiszem, erről a gazdálkodásról, amely ellen a t. Ház előtt tisztelettel bátor vagyok tiltakozó szavamat felemelni. Információim, legjobb tudomásom és meggyőződésem szerint — és ezt kötelességemnek tartom kiemelni — ennél a ráckevei uradalomnál nem ismerek bűnös manioulációt. (Mojzes János: Lobkowltzok igazgatják!) Gondolatban sem akarok senkit meggyanúsítani. azt azonban a felsorolt eredmények elégeé bizonyítják, azt hiszem erről minden képviselőtársamat is meggyőzhették ... Elnök: A képviselő űr beszédideje lejárt. Payr Hugó: Tisztelettel kérek háromperces meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Taent) A Ház a meghosszabbítást megadta. Méltóztassék folytatni. Payr Hugó: A gazdálkodás módszerében van valami olyan hiba, amelyet a királyi kormány nézetem szerint egy pillanatig sem tűrhet. Tisztelettel kérem ezért a miniszterelnök urat, legyen szíves ezt az ügyet a legsürgősebben megvizsgálni és ez ügyben intézkedni. Kérdem továbbá a miniszterelnök urat, illetőleg Lázár Andor igázságügyminiszter urat, — tekintettel arra, hogy úgy tudom, ő van megbízva e kérdés tisztázásával -+• legyen szíves megmondani hogyan és milyen formában gondolja megszüntetni azt az állapotot,

; amely a száműzött királyi családnak egyetlen magyarországi vagyontárgyában 9—10 esztendő alatt ilyen horribilis veszteséget idézett elő. (Mojzes János: Adják ki haszonbérbe!)