Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

314 Az országgyűlés képviselőházának 203. ülése 1937 április 28-án, szerdán. jogi, hanem elsősorban kenyérkérdésnek is tar­tom. Azért tartom kenyérkérdésnek, mert a választójogi reform maga után vonhat egészen más,, gazdasági reformokat, ezáltal elindíthatja utjat egy tényleg jobb, szociálisabb Magyar­országnak. Ehhez azonban szükséges, hogy a tárgyalások befejezést nyerjenek, az ígéretek­ből most már csakugyan egy törvényjavaslat kerüljön ide a képviselőház elé és az a sorrend, amelyet az igen t miniszterelnök úr felállított az alkotmányjogi javaslatok számára, megvál­toztattassák, mert ha nem változtatják meg, abban az esetben a ciklusunk nem lesz elég hosszú ahhoz, hogy mindhárom alkotmányjogi javaslat le legyen tárgyalható. Nem lehet azonban késlekedni egy pilla­natig sem ezzel a kérdéssel és nem lehet fele­lősséget vállalni azért, hogy .közjogi és alkot­mányjogi jobbágyságban és reménytelenség­ben tartsuk itt a magyar nép tömegeit. Nem lelhet, hogy a többször a vádlottak padjára ültetett és elítélt választójoggal való válasz­tás Damokles-kardja állandóan itt függjön a képviselőház felett. Nem tudjuk, vájjon nem úgy járunk-e ezzel a kérdéssel, mint ahogy 1917-ben jártunk vele, hogy amikor a javasla­tot hozták, akkor már nem nem kellett a ja­vaslat, nem kellett a törvény, de nem kellett maga a parlament sem. (Zaj. — vitéz Shvoy Kálmán: Háború volt!) Egy pontosan húsz évvel ezelőtt elmondott mondattal zárom beszédemet. Húsz évvel ezelőtt gróf Esterházy Móric kisebbségi kormánya ült ezekben a bársonyszékekben ós ez ellen a ki­sebbségi kormány ellen gróf Tisza István ve­zette a választójogi küzdelmet olyanformán, hogy el akarta gáncsolni a választójogot. Akkor Tisza István beszédére Andrássy Gyula egy mondattal válaszolt. Andrássy Gyulának ez a mondata Tisza István felé hangzott el, de mindenki felé szólt és nemcsak 1917-ben szólt .mindenki felé, hamam 1937-ben is. Ez a mondat így (hangzott: »A radikálisok győzel­mét mindig a konzervatívoknak a csökönyös­sége szokta előidézni.« (Zaj.) Kérdem, haj­landó-e a miniszterelnök úr a radikálisok győ­zelmét megakadályozni, hajlandó-e az erre vo­natkozó régebbi ígéreteket beváltani és ez­által közmegnyugvást teremteni? (Elénk éljen­zés és taps a baloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván az inter­pellációra válaszolni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy t. képviselőtársam meghosz­szabibított interpellációjára igen röviden adjak választ. (Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon helyes!) Az első kérdésre azt válaszolom igen t. képviselőtársamnak, hogy semmi hozzátenni­valóm sincs azokhoz a nyilatkozatokhoz^ ame­lyeket ebben a kérdésben mind a Házban, mind pedig a Házon kívül ismételten, több­ízben megtettem. (Helyeslés a jobboldalon.) A második kérdésre vonatkozólag pedig azt jelentem be; — amiről t. képviselőtársamnak is talán van tudomása — hogy éppen ellenzéki oldalról is kívánták bizonyos statisztikai ada­tok beszerzését. Ez — amint azt legutóbb volt alkalmam bejelenteni — megtörtént és a na­pokban már módunkban lesz ezeket az ellen­zéknek is rendelkezésére bocsátani. A párt­vezetőségekkel állandóan kontaktust tartottam fenn ebben a kérdésben és jelenleg is folynak tárgyalások igen t. képviselőtársam pártjának vezetőségével is. {Felkiáltások a jobboldalon: Naf Naf — Derültség a jobboldalon. ~ Ra­kó vszky Tibor: Azért joga van sürgetni a tit­kos választójogod!)) T. képviselőtársam még azt a kérdést is felvetette, hogy mikor nyújtjuk be a választó­jogi törvényjavaslatot. Erre vonatkozólag nyi­latkoztam; megmondottam, hogy az alkot­mányjogi javaslatokat milyen sorrendbea kí­vánom a képviselőházzal tárgyaltatni. Viszont kijelenthetem t. képviselőtársamnak, hogy to­vábbmegyek annál, amit t. képviselőtársam kí­ván tőlem: nyilatkoztassam ki. hogy még ez alatt az ülésszak alatt letárgyaltatom. (Meizler Károly: Most nyáron!) Bocsánatot kérek, így szói a kérdés, hogy ez alatt az ülésszak alatt. Mivel ez az ülésszak eltarthat két, esetleg há­rom évig is, én továbbmegyek, anélkül, hogy meg akarnám kötni ebben a dologban a keze­met, megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy a kormány akkor fogja ezt benyújtani, amikor legjobbnak látja és amikor lehetséges; de még ebben a naptári évben feltétlenül be fogja nyújtani. (Élénk helyeslés és taps a jobb­és a baloldalon.) Kérem méltóztassanak válaszo­mat tudomásul venni. Elnök: A képviselő úr kíván a viszonvá­lasz jogával élni. Meusler Károly: T. Ház! Egy pillanatig sem vontam kétségbe a miniszterelnök úr jó­hiszeműségét ebben a kérdésben és azt sem vontam kétségbe, hogy ebben az ügyben tár­gyalások folynak. Ezekről tudomásom volt, én azonban éppen azt kértem a miniszterelnök ú 1­tól, hogy ezeket a tárgyalásokat szüntesse meg és lépjen a javaslatok terére. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy en­nek a ciklusnak első éve alatt az alsóház 121 ülést tartott 1936. évi május l-ig bezárólag. 1936 május 1-től 1937 május l-ig mindössze 84 ülést fog tartani, tehát 50%-kai kevesebbet, mint az előző évben. Van tehát lehetőség arra, hogy ennek az évnek a munkarendjét kipótol­juk és úgy próbáljuk ezen a téren, ilyen fon­tos törvényjavaslat megalkotásával foglalkoz­tatni a Házat. Ha a miniszterelnök úr ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy abban a sorrendben fogja a javaslatokat letárgyaltatná, amint ő elhatározza, akkor legyen szabad a miniszter­elnök úr nagybecsű figyelmébe ajánlani a kö­vetkezőket. Elsősorban tárgyaltatni kívánja természetesen a kormányzói jogkör kiterjeszté­séről szóló javaslatot. Ezzel valószínűleg egy hét alatt végez a-Ház. A felsőház reformjáról szóló javaslat azonban már hosszabb tárgya­lást kíván. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a felsőház reformjához, (Rajniss Ferenc közbeszól. — Zaj a középen.) mivel ez nagyon fontos alaptörvény, nagyon sokan fognak hoz­zászólani. Kajniss Ferenc képviselőtársunk már most jelentkezett. (Derültség.) Az 1926 évi XII. te. javaslatát 1925 március hó 6-án nyúj­tották be; törvénnyé vált, kihirdettetett 1926 november 15-én. (Tildy Zoltán: De nem addig tárgyalták!) Nem addig tárgyalták, de elhú­zódott a tárgyalása ós pedig 21 hónapon keresz­tül húzódott. Ha tehát ezeket a javaslatokat most iá Ház egy harmadannyi ideig fogja tár­gyalni, tehát háromszorta gyorsabban tár­gyalja is, akkor is az lesz az eredmény, hogy a költségvetési javaslattal és az azt kísérő ja­vaslatokkal együtt legalább egy évbe kerül míg ennek a javalsatnak a tárgyalására sor kerülhet. Most tehát egy év után, esetleg 1938

Next

/
Thumbnails
Contents