Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-202
Az országgyűlés képviselőházának 2 hogy az 1929 : XIX. tc.-ben biztosított jogánál fogva, méltóztassék ennek feldolgozását is elrendelni. A statisztika ma már túlmegy az adatoknak egyezem gyűjtésén, vagy összeállításán, a statisztika ma olyan tudomány, amely iparkodik az összegyűjtött adatokat áttekinthetően, élvezhetőén, a nagy közönségnek is rendelkezésére bocsátani és nemcsak egyetemi professzorok, tudósok kézikönyvévé tenni. Éppen ezért azt szeretném, ha az Országos Statisztikai Hivatal az általa összegyűjtött és feldolgozott anyagot bionyos irányban kidolgozná és rendelkezésünkre bocsátaná. A napokban az iparügyi miniszter úr arról beszélt, hogy a gyáripar szívja fel a magyar emberanyagfelesi eget Az iparügyi miniszter úrnak ezt a megállapítását ki kell egészítenem, mert nemcsak a gyáripar, hanem a kisipar, a kereskedelem, sőt általában a városok szívják fel Magyarországon az emberfelesleget. Tudjuk nagyon jól, hogy az egész országnak körülbelül 10 millió hold mezőgazdaságilag megmunkálható területe van és tudjuk, hogy ebből az ország emberanyagfeleslegét nem fogjuk tudni soha ellátni, mert ha ezt a földet felosztjuk, egy emberre legfeljebb három hold esik. Figyelemmel kellene tehát lenni arra is, hogy a városok milyen munkát végeznek, mennyivel járulnak hozzá az ország emberanyagfeleslegének felszívásához. Budapest példának okáért népesség szerint egynyolcadrészét teszi ki az országnak, gazdasági, kulturális, közegészségügyi szempontból azonban talán a felét vagy a kétharmadrószét is. Mindenesetre kívánatos lenne, ha a miniszterelnök úr elrendelné, hogy a Statisztikai Hivatal állítsa össze ezt az összehasonlítást, foglalja össze kimutatásban azt, hogy mit jelent a főváros, mit jelentenek a törvényhatósági és a megyei városok az államra nézve. Példának okáért az állami egyenesadók összege az elmúlt évben 250—260 milliót tett ki és ebből 140—150 millió pengőt egyedül a főváros fizetett! A földadó az egész országban 30—31 millió pengőre tehető, ennyi az előirányzat, ezzel szemben a házadó egyedül Budapesten 50 millió pengőt tett ki. Azt kérem tehát a miniszterelnök úrtól, rendelje el ennek kimutatását, hogy milyen területet foglalnak el az állami létben a különböző városok. Erre azért is szükség van, mert egy ilyen kimutatásnál kiderülne az is, hogy fontos nemcsak a mezőgazdasági termelés statisztikája, amivel állandóan foglalkozunk, hanem fontos a fogyasztási statisztika is, mert fogyasztási statisztika nélkül lehetetlenné válik a helyes belső gazdálkodás. T. Képviselőház! Ezeket a kérdéseket intézem a miniszterelnök úrhoz és kérem, hogy a törvényben biztosított jogánál fogva rendelje el pótlólag, hogy az Országos Statisztikai Hivatal végezze el ezeket a munkálatokat. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Van még valaki szólásra feliratkozva? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Nincs! Elnök: Ha szólásra feliratkozva nincs senki, akikor kérdem a t. Házat, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Tahy László államtitkár úr kíván szólani. Tahy László miniszterelnökségi államtitkár: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Örömmel állapítom meg, hogy a statisztikai munkaterv vitájában évről-évre több képviselőtársam vesz részt, ami bizonyítja, hogy milyen intenzív 2. ülése 1937 április 27-én, kedden. 255 érdeklődést kezd a Ház ezek iránt a kérdések iránt tanúsítani. Nagy örömmel állapítom meg azt is, hogy úgyszólván valamennyi szónok teljes elismeréssel viseltetik a statisztikai szolgálat, a Statisztikai Hivatal és annak teljesítményei iránt. Sajnálattal nélkülöztem azonban ezt a tárgyilagos kritikát Kéthly Anna képviselőtársam beszédében, aki a Statisztikai Hivatal működését »szemfényvesztés«-nek és »elkenés«-nek minősítette. Amikor a mi statisztikai hivatalunk az egész világ előtt mint mintaszerű hivatal szerepel (Ügy van! Ügy van!) és statisztikai szolgálatunk magasrendűsége kétségen kívül áll, akkor nem tehetek egyebet, mint hogy e jogosulatlan kritika felett őszinte sajnálatomat fejezzem ki. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Nem maradhatok meg azonban a sajnálatnál, hanem egyenesen visszautasítani vagyok kénytelen Kéthly Anna képviselőtársamnak azokat a megállapításait, hogy az emberi munka kevesebbre van értékelve, mint az állaté, (Haám Arthur: Nem tudja mit beszél!) hogy a gazdálkodó »éhenhalatja a munkást«, hogy a munkásokon »a halálraítéltség érzése vesz erőt.« Az ilyen kritikát tárgyilagosnak minősíteni nem tudom és az ilyen kritikára tárgyilagos választ sem nem tudok, sem nem vagyok hajlandó adni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez a kritika nincs is összefüggésben a statisztikai munkatervvel, mert a statisztika adatokat szolgáltat és bocsát a kutatók és politikusok rendelkezésére, de a statisztika nem intézkedő politikai szerv. Hogy Kéthly Anna képvicelőtársamnak a kapitalista rendszerről, a sztrájktörésről, a szociális és társadalmi viszonyokról milyen nézete van, azt én úgy is tudtam; ez nem tartozik a statisztikai munkatervhez és azt hiszem, hogy képviselőtársam ezt a beszédét inkább a költségvetési vitánál mondhatta volna el. Erre én nem is vagyok hivatott választ adni, mert gazdasági, politikai ós társadalmi kérdések taglalására ezúttal nincs megbízatásom. Én most a miniszterelnök úr nevében a statisztikai munkatervet képviselem és csak az erre vonatkozó kívánságókra és kritikákra óhajtok reflektálni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Meg kell jegyeznem különben, hogy a Statisztikai Tanácsban a szociáldemokrata párt is szakszerűen képviselve van, s e megbízott sokszor adott elismeréséneik kifejezést, — a legutóbb éppen az ipari munkabérstatisztika kiterjesztésének kérdésénél. Azt is meg kell állapítanom, hogy a Statisztikai Tanácshoz szociáldemokrata részről egyetlen konkrét javaslat sem érkezett be, már pedig tulajdonképpen ott van a helye a kezdeményezéseknek; a kérdéseket ott kell először tudományosan megvitatni és megbeszélni, ahol minden gazdasági réteg képviselői együtt vannak. Csak a tanács előkészítő munkája után juthat a kormány abba ahelyzetbe, hogy a Statisztikai Hivatalt ezekkel a kérdésekkel foglalkoztassa, illetőlég, hogy ezeket a kérdéseket a jövő esztendei statisztikai munkatervbe felvegye. Müller Antal képviselőtársam elismerőleg nyilatkozott a Statisztikai Hivatalról, bár neki is vannak kifogásai, ö főképpen a módszert kifogásolja, a reprezentatív statisztika módszerét. Amint a munkaterv maga is kifejti előszavában, s amint az előadó úr is megmondotta, ennek takarékossági okai vannak, mert sokkal