Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. 201. lyen kép viselethez jutnak a 'munkások, az al­sóbb birtokosok ós a nagyobb birtokosok. Nem mondóim, hogy ez a bizottság amúgy jelenték­telen, de hatáskörénél fogva jelentéktelen, amit a legtöbb szónok elismert, hiszen alig-alig hív­ják össze amezőgazdasági bizottságot, nem hall­gatják meg a véleményét. Más volna a helyzet, ha ezt a bizottságot meghallgatnák legalább a komolyabb kérdéseknél, például a földreform és a kimotzdítások kérdéseinél, ahol tényleg csak a jegyzők álláspontja dominált eddig mindig. Azoktól vették el a földet, akik­nél a jegyző javasolta az elvételt és azoknak adták oda, akiknek a jegyző akarta, hogy oda­ladassainialk. Ha az ilyen kérdésekbe vagy az adózási kérdésekbe a, bizottságnak beleszólási joga lenne,, meglenne az érdeklődés; a választá­soknál. (Felkiáltások jobbfelől: Nem ide tarto­zik!) Éppen azért, mert nincs meg a (hatásköre, a jogköre, nincs meg az, érdeklődés sem a vá­lasztások iránt, és ezért neon is tudom meg­érteni, «niért van szükség hat csoportra. Ha három csoport lenne, abogyan, én- javasoltam, 1-től 10 bőidig, 10-től 100 bőidig és 100 holdon felül, 'akkor a dolog nem lenne olyan bonyo­lult és nagyobb lenne az érdeklődés, a. választá­sok iránt. Marsöhall állatmtiitkár úr azt a kijelentést tette,, hogy a kamaráknál és* a mezőgazdasági bizottságoknál csendes munka folyik, amely elég eredményes. Ezt elismerem én is, helyes­lem ezt a működést, ellenben, mint mondottam, a kamaráknak a legnagyobb bajuk az, hogy nincs hatáskörük. Ha olyan hatáskörük volna, mint például az osztrák kamaráknak, amit az egyik túloldali képviselőtársaim is elismert, mondván,, hogy ott a gazdának mindenét érté­kesítik és a gazdának mindent beszereznek, amire szüksége van, akkor igenis meglenne a gazdatársadalom körében a nagyobb elismerés és a nagyobb tisztelet a mezőgazdasági kama­rák és a mezőgazdasági bizottságok iránt. Az államtitkár úr azt is szóvátette, hogy én kifogásoltam a kamarai vezetőségek kor­mánypárti voltát. Ez tényleg fenn áll, bár­mennyire méltóztatik is tagadni, mert minden kamarai vezetőség választásánál az al főszem­pont, hogy a vezetők kormánypártiak legyenek. {Ellenmondások jobbfelől.) Ez azonban sem­miesetre sincs ellentétben azzal az állítással, amelyet én kockáztattam meg, (Bárczay János: A mi kamaránknál írmagja sincs a kormány­pártnak, mind ellenzéki!) hogy ott ellenzéki felszólalásokat vagy felterjesztéseket tesznek. Hiszen a Házban is elég gyakran tapasztaljuk, hogy a kormánypárti képviselők a gazdasági kérdések tárgyalásánál éppen olyan radikális követeléseket hangoztatnak, mint mi ellenzéki képviselők. (Vitéz Árpád; Helyes, hogy egy­szer elismerik!) Ha gazdasági kérdésről van szó, abszolúte nem számít, hogy ki melyik párthoz tartozik, éppen azért nem tudom helye­selni azt az eljárást, bogy a kamarai vezetőség választásába igenis beleviszik a politikát és ott mellőzni szándékoznak az ellenzéki képviselőket. (Vitéz Árpád: Nálunk megfordítva van! — Bárczay János: Nálunk írmagja sincs a kor­mánypártnak!) Ez talán lehet egyes helyeken. de az ország legtöbb vidékén az á helyzet, hogy igenis cisak kormánypárti érzésű emberek kerülnek a kamarai vezetőségbe s a mezőgaz­dasági bizottságok vezetőségébe. (Vitéz Árpád: Nálunk gyönyörűen korteskedtek ellenünk a kamarában!) Nagy súlyt helyezek arra. hogy ilyen esetekben teljesen ki legyen kapcsolva a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. politika és tisztán a 'Szakértelem és szaktudás kerüljön előtér be­Különben, miután módosító javaslatot nem terjesztettem be s a szakaszt nem tudom elfo­gadni, tisztán csak állításom fenntartása miatt voltam kénytelen szólni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: A 2. § meg nem támadtatván, elfo­gadottnak jelentem' kii. Következik a 3. §. Kérem a jegyző • urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a 3. §-t). Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. i Csoór Lajos: T. Képviselőház! A 3* §-hoz azt indítványoztam, hogy a községi mezőgazda­sági bizottságoknak necsak a tanítók, a jegy­zők és a községi intelligencia legyenek a tag­jai, hanem azok a nyugdíjasok is, akik gaz­dálkodással foglalkoznak, (Ellenmondások jobbfelől.) 'megválaszthatok legyenek tagoknak. Nagyon jól tudjuk azt, hogy állami tiszt­viselők, csendőrök, meg még talán magunk közül is öregségünkre többen kimegyünk, vagy kimennénk falura, egy kis tusculanumba és akarnánk ott mezőgazdasági tevékenységét ki­fejteni, gazdálkodással foglalkozni. tPlósz István: Csak mezőgazdák legyenek benne!) Azt hiszem, közérdekű dolog, ha a szellemi ve-? zetőség aránya lehetőleg emelkednék ezekben a mezőgazdasági bizottságokban és a tanítók mellett az állami és egyéb ilyen nyugdíjasok is megválaszthatok lennének mezőgazdasági bizottsági tagokká, feltéve természetesen, — ami magától értetődő és ami a törvényben benne is van — amennyiben gazdálkodással foglalkoznak. En tehát azt a szöveget vagyok bátor tisz­telettel javasolni, hogy a 3. §2. bekezdésének apa szavai után, ahol föl van sorolva a kor­látozás, amely szerint ezek és ezek nem lehet­nek mezőgazdasági bizottsági tagok és ki van mondva, hogy ez nem vonatkozik, .okleveles niezőgazdákra, lelkészre, tanítóra, kántorra, 'még beszúrassék a »nyugdíjasra« szó is, amennyiben a nyugdíjasok is mezőgazdasággal foglalkoznak. Kérném indítványom elfogadását. ^ Elnök: Gyömörey Sándor képviselő úr kö­vetkezik szólásra. Gyömörey Sándor: T. Képviselőház! A 3. § megszorító rendelkezéseinél vannak bizonyos kivételek statuálva, éspedig a gazdasági taná­rokra, továbbá 'az önállóan gazdálkodó, okieve-' les gazdára, lelkészre, tanítóra, kántorra. Ezek­re a 'megszorítás nem áll. Mezőgazdaság­gal foglalkozik azonban ezek mellett nagyon sok nyugdíjas ember is, olyan ember, '. aki élete javakorában Ikerül ki a mezőgazdaságba és ott Isten kegyelméből 20—30 éven át is mű­ködik. Ezekből idővel pompás és szakértelmes gazdák lesznek. Vannak ezek között a nyug­díjasok között olyanok, akiknek a mezőgazda­ságból eredő jövedelmük kevesebb, mint nyug­díj jövedelmük. Sértőnek találom azt, hogy ezekre a nyugdíjasokra ez a megszorító rendel­kezés fennálljon, mert érdemes embereket üt el attól, hogy akár választhassanak, akár vá­laszthatók legyenek a mezőgazdasági kama­rába. Ezért indítványoztam a 3. §-hoz új 3. be­kezdésként a következő szöveget. (Olvasna): »Ugyancsak nem (alkalmazandó ez a megszo­rító rendelkezés a nyugellátásban részesülőkre,. ha nyugellátásuk összege meg is baladná a 27

Next

/
Thumbnails
Contents