Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. állapota olyan válságos, önkit amilyen most. A. háború befejezése óta lett volna pénz ezt ki­építeni. Ausztriában mindent a mezőgazdasági kamarák útján szereznek ibe .a mezőgazdák, a kocsikenőcstől kezdve végig az állatok mester­séges takarmányáig. Egészen más ott a hely­zet, mert már a háború előtt kiépítették azt a szervezetet. Osztozom abban a véleményben, hogy a me­zőgazdasági kamarák nem teljesítik teljes mér­tékben kötelességüket, de ez'nem a mezőgazda­sági kamarai törvény hibája, hanem a szervezet hibája és oka a gazdasági válság. (Dulin Jenő: Inkább a 'szervezet hibája!) Ha -szervezeti hi­bák vannak, lazobat ki lehet küszöbölni, de ha egyes emberek nem tudnak, vagy nem tudtak megfelelni, azért nem lehet magát a kamarai törvényt okolni. A gazdatisztek bevonása a kamarába sze­rintem nem egészen helyes, én azonban ezt egé­szen más szempontból bírálom, mint Meizler t. képviselőtársam. Félek attól, hogy tényleg az egyeitértő,, harmonikus megértés hiányozni fog majd a mezőgazdasági kamarai szervezet életé­ből, mert szembekerülnek a munkaadók a mun­kásokkal, a nagybirtokos a gazdatisztjével, ér­dekeik -sokszor össze fognak ütközni. Örülök azonban annak, hogy a mezőgazdasági kama­rában íkülön szakosztályt kapnak a gazdatisz­tek, tehát mégsem lesz olyan nagy a súrlódás, mert a gazdatisztek saját érdekeikét egészen külön fogják megvitatni a mezőgazdasági ka­mara egyéb tárgyalásaitól. Előttem szólott igen t. 'képviselőtársaim, különösen Meizler Károly t. képviselőtársam nem tudta megérteni, hogy miért hozunk be több kategóriát ezzel a törvénnyel. Ez a mező­gazdasági kamarai tagok kívánsága volt. Ök maguk belátták azt, hogy a mezőgazdasági ka­marában a középbirtokos-társadalom nincs a kívánatos mértékben képviselve. A száz holdon felüliek nagyrésze eddig a nagyobb birtokosok közt volt. A törvény előnye, thogy az alsó négy kategóriában most már nem jöhetnek be olyan tagok, mint amilyenek eddig megválasztatták magukat. Tudok esetet, amikor egyesek meg­választatták magukat azon a címen, hogy egy hold szőlőjük volt az első kategóriába, pedig semmi összefüggésben nem volt életük a mező­gazdasággal. Azt mondották, hogy ha bekerül nek, —• emlékszem, ezzel a kifejezéssel éltek •'­jobban tudják képviselni a mezőgazdaság ér­dekeit, de az volt a szándékuk, hogy fellépnek minden kategória-választásnál és majd felső­házi tagok lesznek. Most ez a módosító törvény kiküszöböli ezt, mert azt kutatja, hogy a mező­gazdasággal foglalkozók jövedelme miből ered s hogy. tényleg a mezőgazdaságból élnek-e vagy pedig más foglalkozásból ered a jövedelmük. Nagyon helyesnek tartom azt is, hogy a há­rom holdig terjedő birtokokat bevonták az első kúriába. Helyesnek tartom ezt azért, mert eddig ezek a mezőgazdasági munkások nem az első kúriába tartoztak, hanem a törpebirtoko­sok közé. Most az első kúriába lesznek be­osztva és így mintegy helyet cserélnek majd azokkal, akik a nagyobb birtokokon mint kisegítő családtagok voltak felvéve a válasz­tók névjegyzékébe és az első kategóriába vol­tak sorozva. Most ezek a kisegítő családtagok annak a birtokkategóriának a kúriájába fog­nak tartozni, amelybe az ő apjuk tartozik, az illető birtok nagyságának megfelelő kategó­riába, tehát a harmadikba, negyedikbe, ötö­dikbe vagy hatodikba, amint a törvény meg­határozza. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ilése 1937 március 11-én, csütörtökön. 185 Ha megnézzük a kúriák összetételét, azt látjuk, hogy négy kategória teljesen a mező­gazdasággal foglalkozókból és a mezőgazda­sági munkások osztályából kerül ki. Ügy ér­tem azt, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók négy kategóriát tesznek ki, hogy a kisgazdák, a kisgazdák gyermekei, a munkások és a tör­pebirtokosok négy kategóriát fognak képvi­selni. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a na­gyobb birtokosok többségiben lesznek, azért, mert kapnak egy hatodik kúriát, hiszen nekik csak két kúriájuk lesz. Hangsúlyozom, hogy ezt ma­guk a kamarai tagok kívánták, mert azt ta­pasztalták, hogy hiányzik a mezőgazdasági ka­marában a középbirtokos osztály a maga szak­tudásával. Mélyen t. Képvislőház! A mezőgazdasági kamarákat segítenie kell a kormányzatnak ab­ban, hogy a kisgazdatársadalmat oktassa, ta­nítsa és segítségére legyen az értékesítésben, hogy kikutassa és megszüntesse a mezőgazda­sági bajokat, hogy rámutasson a hibákra éa felvilágosítsa a gazdatársadalmat: miként kell a földet mívelni, miként kell az állattenyész­tést szorgalmazni és miként kell egyéb olyan dolgokat végezni, amelyek a mezőgazdasággal összefüggnek. Azt mondják túloldali képviselőtársaim, hogy a kamara nem teljesítette kötelességét abban a mértékben, ahogy az szükséges volt. Meg kell említenem, hogy az 1935. évi kamarai statisztika alapján a kamara a községekben 414 gazdasági előadást tartott, — tehát egy év alatt — azonkívül az 1400/1934, számú miniszter­elnöki rendelet alapján, amely a bérltőtársada­lom és a bérbeadó közötti ügyek elintézésére vonatkozik, csak a tiszajobbparti mezőgazda­sági kamarához több mint ezer kérvény érke­zett be és a kamara ebből ezer kérvényt elinté­zett, ezer bonyolult ügyet hozott nyugvópontra, békés úton, olyan ügyeket, amelyek a bérlő és a bérbeadók között merültek fel. Meg kell gon­dolnunk, hogy ha nincsen kamara, akkor eze­ket az ügyeket bíróság útján kellett volna el­intézni,- így pedig mennyi perköltségtől men­tette meg a kamara ezeket a bérbeadókat és bérlőket. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a mezőgazdasági kamarák nem teljesítették kö­telességüket, mert ott, ahol mód és alkalom nyílt rá, igenis teljesítették kötelességüket. Osztozom azonban egyik képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy a kamarákat igen­is, dotálni kell. Elmondotta már itt Teleki Mi­hály gróf képviselőtársam és kamarai alelnök­társam, hogy az osztrák kamarák a mi pénzünk szerint 4 millió pengőt, (Gr. Festetics Domon­kos: 4.5 milliót!) pontosabban: 4.5 millió pengőt tudnak felhasználni. (Gr. Festetics Domonkos: Egyedül csak az alsóausztriai kamara!) Az alsóausztriai kamara. Ugyanekkor nálunk mindössze 800.000 pengő áll rendelkezésre. De itt különösen meg kell említenem a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara lehetet­len anyagi helyzetét. Legyen szabad ezzel kü­lön egy percig foglalkoznom. Annakidején, amikor a mezőgazdasági kamarák érdekképvi­seletéről szóló törvényt megalkották — nem akarom ezt most sem személyileg, sem politi­kailag semmiképpen kihasználni senki ellen, de meg kell említenem, hogy itt nagy hiba tör­tént — úgy gondolták, hogy bevonják az erdő­birtokosokat is. Tudvalevő, hogy a Tiszajobb­parti Mezőgazdasági Kamara területébe tarto­zik az erdők nagy része, úgy hogy 480.000 hold erdőterület tartozik ide 1,600.000 hold erdo­25

Next

/
Thumbnails
Contents