Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. állapota olyan válságos, önkit amilyen most. A. háború befejezése óta lett volna pénz ezt kiépíteni. Ausztriában mindent a mezőgazdasági kamarák útján szereznek ibe .a mezőgazdák, a kocsikenőcstől kezdve végig az állatok mesterséges takarmányáig. Egészen más ott a helyzet, mert már a háború előtt kiépítették azt a szervezetet. Osztozom abban a véleményben, hogy a mezőgazdasági kamarák nem teljesítik teljes mértékben kötelességüket, de ez'nem a mezőgazdasági kamarai törvény hibája, hanem a szervezet hibája és oka a gazdasági válság. (Dulin Jenő: Inkább a 'szervezet hibája!) Ha -szervezeti hibák vannak, lazobat ki lehet küszöbölni, de ha egyes emberek nem tudnak, vagy nem tudtak megfelelni, azért nem lehet magát a kamarai törvényt okolni. A gazdatisztek bevonása a kamarába szerintem nem egészen helyes, én azonban ezt egészen más szempontból bírálom, mint Meizler t. képviselőtársam. Félek attól, hogy tényleg az egyeitértő,, harmonikus megértés hiányozni fog majd a mezőgazdasági kamarai szervezet életéből, mert szembekerülnek a munkaadók a munkásokkal, a nagybirtokos a gazdatisztjével, érdekeik -sokszor össze fognak ütközni. Örülök azonban annak, hogy a mezőgazdasági kamarában íkülön szakosztályt kapnak a gazdatisztek, tehát mégsem lesz olyan nagy a súrlódás, mert a gazdatisztek saját érdekeikét egészen külön fogják megvitatni a mezőgazdasági kamara egyéb tárgyalásaitól. Előttem szólott igen t. 'képviselőtársaim, különösen Meizler Károly t. képviselőtársam nem tudta megérteni, hogy miért hozunk be több kategóriát ezzel a törvénnyel. Ez a mezőgazdasági kamarai tagok kívánsága volt. Ök maguk belátták azt, hogy a mezőgazdasági kamarában a középbirtokos-társadalom nincs a kívánatos mértékben képviselve. A száz holdon felüliek nagyrésze eddig a nagyobb birtokosok közt volt. A törvény előnye, thogy az alsó négy kategóriában most már nem jöhetnek be olyan tagok, mint amilyenek eddig megválasztatták magukat. Tudok esetet, amikor egyesek megválasztatták magukat azon a címen, hogy egy hold szőlőjük volt az első kategóriába, pedig semmi összefüggésben nem volt életük a mezőgazdasággal. Azt mondották, hogy ha bekerül nek, —• emlékszem, ezzel a kifejezéssel éltek •'jobban tudják képviselni a mezőgazdaság érdekeit, de az volt a szándékuk, hogy fellépnek minden kategória-választásnál és majd felsőházi tagok lesznek. Most ez a módosító törvény kiküszöböli ezt, mert azt kutatja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók jövedelme miből ered s hogy. tényleg a mezőgazdaságból élnek-e vagy pedig más foglalkozásból ered a jövedelmük. Nagyon helyesnek tartom azt is, hogy a három holdig terjedő birtokokat bevonták az első kúriába. Helyesnek tartom ezt azért, mert eddig ezek a mezőgazdasági munkások nem az első kúriába tartoztak, hanem a törpebirtokosok közé. Most az első kúriába lesznek beosztva és így mintegy helyet cserélnek majd azokkal, akik a nagyobb birtokokon mint kisegítő családtagok voltak felvéve a választók névjegyzékébe és az első kategóriába voltak sorozva. Most ezek a kisegítő családtagok annak a birtokkategóriának a kúriájába fognak tartozni, amelybe az ő apjuk tartozik, az illető birtok nagyságának megfelelő kategóriába, tehát a harmadikba, negyedikbe, ötödikbe vagy hatodikba, amint a törvény meghatározza. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ilése 1937 március 11-én, csütörtökön. 185 Ha megnézzük a kúriák összetételét, azt látjuk, hogy négy kategória teljesen a mezőgazdasággal foglalkozókból és a mezőgazdasági munkások osztályából kerül ki. Ügy értem azt, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók négy kategóriát tesznek ki, hogy a kisgazdák, a kisgazdák gyermekei, a munkások és a törpebirtokosok négy kategóriát fognak képviselni. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a nagyobb birtokosok többségiben lesznek, azért, mert kapnak egy hatodik kúriát, hiszen nekik csak két kúriájuk lesz. Hangsúlyozom, hogy ezt maguk a kamarai tagok kívánták, mert azt tapasztalták, hogy hiányzik a mezőgazdasági kamarában a középbirtokos osztály a maga szaktudásával. Mélyen t. Képvislőház! A mezőgazdasági kamarákat segítenie kell a kormányzatnak abban, hogy a kisgazdatársadalmat oktassa, tanítsa és segítségére legyen az értékesítésben, hogy kikutassa és megszüntesse a mezőgazdasági bajokat, hogy rámutasson a hibákra éa felvilágosítsa a gazdatársadalmat: miként kell a földet mívelni, miként kell az állattenyésztést szorgalmazni és miként kell egyéb olyan dolgokat végezni, amelyek a mezőgazdasággal összefüggnek. Azt mondják túloldali képviselőtársaim, hogy a kamara nem teljesítette kötelességét abban a mértékben, ahogy az szükséges volt. Meg kell említenem, hogy az 1935. évi kamarai statisztika alapján a kamara a községekben 414 gazdasági előadást tartott, — tehát egy év alatt — azonkívül az 1400/1934, számú miniszterelnöki rendelet alapján, amely a bérltőtársadalom és a bérbeadó közötti ügyek elintézésére vonatkozik, csak a tiszajobbparti mezőgazdasági kamarához több mint ezer kérvény érkezett be és a kamara ebből ezer kérvényt elintézett, ezer bonyolult ügyet hozott nyugvópontra, békés úton, olyan ügyeket, amelyek a bérlő és a bérbeadók között merültek fel. Meg kell gondolnunk, hogy ha nincsen kamara, akkor ezeket az ügyeket bíróság útján kellett volna elintézni,- így pedig mennyi perköltségtől mentette meg a kamara ezeket a bérbeadókat és bérlőket. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a mezőgazdasági kamarák nem teljesítették kötelességüket, mert ott, ahol mód és alkalom nyílt rá, igenis teljesítették kötelességüket. Osztozom azonban egyik képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy a kamarákat igenis, dotálni kell. Elmondotta már itt Teleki Mihály gróf képviselőtársam és kamarai alelnöktársam, hogy az osztrák kamarák a mi pénzünk szerint 4 millió pengőt, (Gr. Festetics Domonkos: 4.5 milliót!) pontosabban: 4.5 millió pengőt tudnak felhasználni. (Gr. Festetics Domonkos: Egyedül csak az alsóausztriai kamara!) Az alsóausztriai kamara. Ugyanekkor nálunk mindössze 800.000 pengő áll rendelkezésre. De itt különösen meg kell említenem a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara lehetetlen anyagi helyzetét. Legyen szabad ezzel külön egy percig foglalkoznom. Annakidején, amikor a mezőgazdasági kamarák érdekképviseletéről szóló törvényt megalkották — nem akarom ezt most sem személyileg, sem politikailag semmiképpen kihasználni senki ellen, de meg kell említenem, hogy itt nagy hiba történt — úgy gondolták, hogy bevonják az erdőbirtokosokat is. Tudvalevő, hogy a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara területébe tartozik az erdők nagy része, úgy hogy 480.000 hold erdőterület tartozik ide 1,600.000 hold erdo25