Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-197

172 Az országgyűlés képviselőházának . Kitettem onég azt sem, hogy csupán a posta kiszállításáért, aimineik természetesen szintén közúton kell történnie, 160 pengőt kell fizetnie Drávaszaboles községnek. Azt látjuk tehát, hogy' végeredményben nagy forgalmi lehetőség áll rendelkezésre, legalább is akkora, mint annak a vonalnak igen sok állomásán, de ezt most egyszerűen elveszti^ a Máv. &gy teljesem tévesen értelmezett takarékossági intézkedés miatt. Ugyanígy van a személyforgalomnál is. Most ott^ omnibusz közlekedik, amely 15—20 utast ^ szállít naponta, leginkább kendergyári munkásokat. Ebben nincs benne a diákok utazása, már pedig"^ T^tanulóbérletes utas lenne, nincsen a csendőrség és határőrség drávaszabolcsi Örseinek, a fölérni veséknek és kereskedőknek közlekedése és a nyári fürdővendégek szállítása, akik a határos Dráva-strandon óhajtják a vikendet eltölteni. Megjegyzem még, hogy ez a község Horvátország szomszédságában fekszik, Dőlni Miholjac irányában és tekintettel arra, hogy -a jugoszlávokkal felvettük; a kereskedelmi érintkezést és ott meglehetősen élénk kereskedelem folyik, nem látom be, miért kellett ezt a határállomást egyszerűen levágni a Máv. hálózatának, testléről. Mindezek folytán tisztelettel kérem a távollevő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urat, hogy ezt a sérelmes rendelkezést helyezze hatályon kívül, indíttassa meg a forgalmat minél hamarább és be fog bizonyosodni, hogy a drávaszabolcsi állomás annak a vonalnak egyik jövedelmező állomása lesz. Ha pedig mégsem lenne az, akkor is szociális és közgazdasági szempontból a közérdek és lakosság megkívánja, hogy a régi közlekedési lehetőség visszaállíttassák. Én ezt kérem és várom az igen t. miniszter úrtól. (Helyeslés a középen.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnakKövetkezik Béldi Béla képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. A képviselő úrnak azonban interpellációja elmondására halasztást adtam. Következik Reibel Mihály képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző rarat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz a sertéshizlalás megadóztatása ügyében. 1. Tudomása van-e a miniszter úrnak arról, hogy a pénzügyigazgatóságok megadóztatni kívánják a sertéshízlalásból eredő jövedelmet? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy csak a sertéshízlalás adóztassék meg, amelyet iparszerűleg folytatnak, de mentesüljön a mezőgazdálkodással kapcsolatos sertéshizlalási Elnök: Áz interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reibel Mihály: T. Képviselőház! Csak rövid időre kívánom szíves türelmüket igénybe venni. Szóvá kívánom tenni azt, ami a kerületemben lejátszódott, ami eddig ismeretlen ,volt, különösen az én községemben, amely régóta híres a sertéshízlalásáról. A faluban most osztották ki az adóvallomási ívet, amelyben megkérdik, hogy mennyit hizlalnak, mennyiért adják el az állatot, szóval ebből az látszik, hogy külön kereseti adóval akarják megróni az illetőket. Ha arról volna szó, hogy azokat kíván97. ülése 1937 március 10-én, szerdán. ják megadóztatni, akik mezőgazdasággal nem foglalkoznak, akkor ezt aláírom, mert a terheket arányosan kell megosztani, de a mezőgazdaság rentabilitását állattenyésztés nélkül elképzelni lehetetlen. A mezőgazdaság rá van utalva az állattenyésztésre, az állathizlalásra, mert máskülönben képtelen megélni. (Zaj.) Éppen azért az volna az indítványom, — röviden befejezve — hogy vegyék ki az adó alól azokat, akik rendszeresen foglalkoznak földműveléssel, míg azokat, akik iparszerűen foglalkoznak az állattenyésztéssel, — például van nálunk egy vegyeskereskedő, aki állandóan 300—400 darabot hizlal — adóztassák meg, hiszen ezeknek azi állattenyésztés nem az igazi foglalkozása, de hogy az, aki mezőgazdasággal foglalkozik, — az állattenyésztés ennek szerves alkotórésze lévén — ezért külön kereseti adót fizessen, ezt igazságtalannak találom. Éppen azért arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy amennyiben tudomása van erről, intézkedjék aziránt, hogy kivétessenek különösen a kereseti adó fizetése alól azok a hizlalók, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. (Helyeslés balfelőh) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Ház! Az interpelláló képviselő úr kérdése az volt, hogy van-e tudomásom arról, hogy a pénzügyigazgatóságok a sertéshizlalásiból származó jövedelmeket megadóztat ják, ha pedig erről tudomással bírok, hajlandó vagyok-e intézkedni, hogy csak az a sertéshízlalás adóztassék meg, amelyet iparszerűen folytatnak, viszont a mezőgazdasággal kapcsolatos sertéshizlalás mentesüljön az adózás alól. A földibirtoknál az a szabály, hogy a hintók terjedelmével arányban álló állattenyésztés és állatihízlalás jövedelme a földbirtok terjedelméj vei arányban álló állattenyésztés és állathízlalás jövedelme a földbirtok mellékhaszonvételének tekintetvén, a vonatkozó törvényhely szerint, az adóhatóságok ezt külön számításba nem veszik, mert ez a földibirtok felbecsült jövedelmében henne van. Azokban az esetekben, amikor iparszerűen folytatják az állattenyésztést és hizlalást, adó alá esik. (Reibel Mihály: Az helyes!) A határesetek azok, ha a földbirtokos az állathízlalást, állattenyésztést, tehát a sertéshizlalási is olyan terjedelemben folytatja, hogy a vett és eladott állatok nem tarthatók el a saját, vagy haszonbérelt terület termékeiből, vagyis már iparszerűvé válik ez a foglalkozás. Amennyiben iparszerűvé válik az ebből eredő jövedelem, mint keresetszerű bevétel, általános kereseti adó alá esik. Azt hiszem, hogy ezt a rendelkezést liberálisan kell értelmezni a földbirtok javára. (Helyeslés balfelől.) Különösen, ha egy kisember egy pár sertéssel többet hizlal, azért ne vétessék át egy iparszerű és így külön kereseti adó alá eső kategóriába. Ez az intencióm és ez, azt hiszem, fedi azt, amit az igen t. interpelláló képviselő úr a kérdésben hallani akart. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni., Reibel Mihály: Köszönettel tudomásul veszem a miniszter úr válaszát. Konkretizálni kívánom: a kisemberekről nincs is szó. A szociális szempoont is megkívánja, hogy a kisembernél ezt a dolgot ne restringáljuk, mert a kisembernek tulajdonképpen ez adja meig az egész