Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-195

92 Az országgyűlés képviselőházának 19 5'. ülése 19É7 március 5-én, pénteken, kamarába. Ez már a kijátszása annáik, hogy a földmunkásság is képviselve legyen, mert ha van nekik egy .szervezetük, azt fogják arra mondani a törvény szerint, hogy jelentéktelen egyesület és ennélfogva nem (küldhet tagotNagyon helyes lenne, ha világosan ki lenne mondva, hogy igenis a földmunkások is alkossanak egy csoportot és így képviseletük lenne. (Baross Endre: Alkotnak is! — Csikvándi Ernő: .Nem ismeri a törvényt!) T. Képviselőház! Miután a mezőgazdasági bizottságokat nem titkos választáson választják meg, ezért azoknak elnöke rendszerint a községi jegyző, tagjai pedig főleg a községi jegyzőhöz közelálló egyének. A községi jegyzők pedig a jelenlegi rendszer mellett nagyon ritkán mernek kedvezőtlen jelentéseket felterjeszteni. Hogy csak egy pár példát mondjak, a túladóztatásról, az adóbehajtásokról, az elemi károkról és hasonló kérdéseikről szóló jelentésekiben a helyzetet mindig kedvezőbb színben igyekeznek feltüntetni, nehogy esetleg valamilyen megrovásiban részesüljeneik. Ennek ellenére el kell ismernem, hogy a mezőgazdasági kamarák még mindig jobban vannak tájékoztatva a mezőgazdaság általános helyzetéről, mint a földművelésügyi minisztérium hivatalos szervei, a gazdasági felügyelőségek. (Marschall Ferenc államtitkár: Na-na! — Gyömörey Sándor: Ez világos, mert nem kapnak kiszállási költséget!) Nagyon gyakran olyan tájékozatlanságot tapasztaltam a mezőgazdasági felügyelőségek részéről, hogy — majdnem azt mondhatnám — megbotránkoztam azon, hogy emiberek, akik a mezőgazdaságról hivatalos je• lentése'ket terjesztenek fel, hogy ülhetnek ilyen pozíciókban ilyen csekély hozzáértéssel., Hogy csak néhány példát mondjak, ha valamilyen kiszállást ikell eszközölni, akkor kiszáll |á igazdiasági felügyelő a bizottsággal együtt például tenyészállatok elbírálására,, vagy hasonló óéiból. Abban a bizottságban azonban csak nagyon ritkán la gazdasági felügyelő véleménye -a mérvadó és a döntő, hanem a legtöbb esetben ai főszolgabíró véleménye a döntő. (Baross Endre: Ugyan, ugyan! — Csikvándi Ernő: Nem ért hozzá! — Mózes Sándor: Ez így van!) Elég gyakran résztvettem ezeknek a bizottságoknak a munkájában és 'a saját szememmel láttam ezeket a dolgokat, azt hiszem tehát, hogy nem mondok lehetetlen dolgokat., Azt láttam, hogy inkább a szolgabíró dönt, mint a gazdasági felügyelő. (Egy hang jobb felől: Milyen kérdésekben?) Például .nagyon, gyakran előf/ordul, hogy a bizonyítványok kiállításáról nem a gazdasági felügyelő, hanem a főszolgabíró dönt. (Boczonádi Szabó Imre közbeszól. — Zaj.) Megibocsát igen t. képviselőtársam, a főszolgabíró nem gazdasági szakeim'ber, Ő közigzgatási ember és ha ért is a dologhoz, mégsem olyan s-zakeimlber, mint a gazdasági felügyelő. (Mózes Sándor: Miit ért ő a tenyészbikákhoz'? — Mesko Rudolf: A legtöbb főszolgabíró maga is 'gazdálkodik, tehát ő is ért hozzá valamit!) Ezért szükséges az, hogy a mezőgazdasági kamarákba és a gazdasági felügyelőségekbe főleg szakképzett mezőgazdák kerüljenek be. Nem akarom felsorolni, hogy milyen foglalkozású egyének foglalnak most helyet a mezőgazdiasági kamaráikban, nem akarok megsérteni egyes foglalkozási ágakat (Mózes Sándor: A jelenlegi elsőosztályú állampolgárok!), de a legtöbb kaimarábian igen nagy számánál foglalnak helyet nyugalmazott közigazgatási tisztvisel öli. Nem az illetők személye ellen van kifőgásom, de meg kell állapítanom, hogy nem gazdasági szak férfiak. (Mocsáry Dániel: Milyen tisztviselők voltak azok?) Kamarai tisztviselőik ós vannak köztük, akik régebben köztisztviselők voltak. A kamaráikban pedig főleg gyakorlati gazdákra lenne szükség, akik a saját bőrülkön (tapasztalták a mezőgazdasági termelés nehézségeit és tényleg szakérteleminel bírnak. Mert mégsem úgy van az, ahogy a közmondás mondja, hogy akinek az Isten hivatalt adott, íannafc észt is adott hozzá. Ezt nagyon szellemesen Friedrich István 'képviselőtársam szokta mondani és nagyon sokra rá is fogják, a valóságban mégsem állja meg a helyét ez a felfogás. A legfontosabb, amit kifogásolunk: ennél a javaslatnál, az, hogy a kamaráknak nincs meg a (megfelelő hatáskörűik. (Soltész János: Nincs ós ez ia lényeg!) A kamarák csak mint véleményező szervek működnek. Elég sok, jelentést terjesztenek fel, azt hiszem, minden képviselőtársam megkapja a kamarai ülésekről felvett jegyzőkönyveket és ha az emiber végigolvassa ezeket, azt látja, ugyanazt tartalmazzák, amit mi az ellenzéki népgyűléseken elmondunk. Sajnos, éppen olyan kevéssé szívlelik meg az ott elhangzottakat fent a földmívelésügyi minisztériumiban, mint ahogyan itt nagyon ritkán szívlelik meg a mi felszólalásainkat. Hogy csak egy-két példát mondjak el, a felsődunántúli mezőgazdasági kamara ülésében határozati javaslatként fogadták el, hogy nemcsak a védett adósgazdákról kell gondoskodni, hanem a legsürgősebben nyugalmi állapotot kell teremteni a nemvédett gazdákra nézve is. (Br. Berg Miksa: Hányszor mondottuk! — Mózes Sándor: Ma százával szüntetik meg a védettséget és senki sem segít rajtuk!) Ma a nemvédett gazdák teljesen (ki vannak szolgáltatva a (hitelezőknek és mivel ezekkel a védett gazdákkal szemben többé-kevésbé ^tehetetlenek, a bankok teljes erejükkel a nemvédett gazdák ellen fordulnak,, akik így egymás után mennek tönkre. (Mózes Sándor: Hol marad a gazdavédelem? — Br. Berg Miksa: Nagyipar-védelem van!) Az adósok a hitelező ibankokat még sohasem tették tönkre, de a ibankok már sok-sok adósgazdát tettek tönkre, tettek földönfutóvá. A nagy pénzinézetek a külföldi jelzálogpapírok visszavásárlása tekintetében is elítélendő politikát követnek. (Mózes Sándor: 25%-ért vásárolták össze a kötvényeket!) A méltányosság és az igazság szerint az adós nem kötelezhető több érték visszafizetésére, mint amennyi értéket ő a kölcsön felvételénél kapott, tehát a pénz értékváltozása igenis figyelembe veendő. Ez a kamara határozati javaslata. (Mózes Sándor: Sajnos, csak javaslat! — Meizler Károly: Határozhatnak ezek a kamarák akármit, nem szívlelik meg!) Nagyon helyeslem, amint mondottam, a javaslat 12. §-át, amely szerint a kamara választmányi üléséről szóló jegyzőkönyveket 14 napon belül kell felterjeszteni a földmívelésügyi minisztériumba. Eddig az volt a helyzet, hogy 30 napon belül voltak kötelesek felterjeszteni,most 14 napon belül. De a lényeg az, hogy a minisztériumban szívleljék is ímeg a lent elhangzottakat. Ami a 7. §-t illeti,, kívánatos a kamarák anyagi helyzetének javítása, de ne emeljék a kamarai járulékokat. Az eddigi 2%-os kamarai járulék is éppen elég terhet jelent az amúgy is