Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

76 Az országgyűlés képviselőházának 175. 4 Mi lett ennek a következménye? Az lett a következménye, hogy a közigazgatási bíróság a ^közutakra és közterekre történő kisajá­tításoknál nem engedi el a vagyonátruházási és telekkönyvezési illetéket, azzal az indokolás­sal, hogy az 1920. évi előbb idézett törvény­cikk 1. és^ 12. §-aiban nincsenek felsorolva az utak, utcák és közterek, hanem ugyanennek a törvénycikknek csak a 3. és 5. §-aiban vannak ezek felsorolva. Vissza kellene állítani a régi helyzetet és korrigálni kellene a mai helyzetet, vagyis, hogy ilyen esetekben ne kelljen fizetni illetékeket, mert a legnagyobb valószínűség amellett szól, hogy az 1920: XXXIV. te. meg­alkotásakor csak elnézésből, tévedésből maradt ki az utaknak és a köztereknek a felsorolása az 1. és 12. pontból. (Hunyadi-Vas Gergely: Az adó- és illetékkódexben lehetne majd!) A 21. § 1. .bekezdésének harmaduk mondatá­nál van egy kis aggályom. Ez a szöveg tudni­illik azt mondja, hogy, ha magánjogi sérel­mek címén vitás az építési engedély megadá­sának indokoltsága, vagyis ha az egyik épít­tetőre -súlyos hátrány származnék abból, akkor az engedély megtagadható. Méltóztassanak el­képzelni, hogy az a szegény tisztviselő, az a városi vagy megyei műszaki közeg mikor mer akkora felelősséget vallani magára, hogy ilyen javaslatot tegyen és a polgármesternek vagy az építési hatóságnak is, amely ezt az ügyet intézi, szintén nagyon súlyos problémát jelent, hogy a sajátmaga kezdeményezéséből magára vállalja azt az óriási felelősséget, hogy az en­gedélykérőt elutasította. Ezért én sokkal cél­szerűbbnek tartanám, ha ezek az esetek ak­ként lennének eliminálva, hogy az építésügyi hatóság a magánjogi sérelem címén emelt ki­fogás esetében a feleket a vitás ügy bírói úton való^ eldöntésére utasítaná és annak bekövet­keztéig az építési engedély kiadását függőben tartaná. Ezzel tulajdonképpen ugyanazt a célt érjük el, de kívánatos, hogy egy arra hivatott, felelős, törvényes közeg, a bíró és ne egy köz­tisztviselő döntse el egy ilyen vitás ügyiben a kérdést. Ugyanennek a szakasznak 4. és 5. bekez­dése — az egész szövegezésből látszik — ki­zárólag a legutóbbi időben Budapesten előfor­dult házösszeomlással és telekcsuszamlással függ Össze. Nem tudom, célszerű-e két ilyen, a közelmúltban előfordult eset alapján a tör­vényibe egy ilyen passzust bevenni, mert hiszen lehetséges, hogy a törvény életbeléptetése után jön majd egy harmadik és negyedik olyan eset, amilyenre a törvényben ilyen határozot­tan körülírva nem gondoltunk. Ezért talán jobb volna, ha egy általános szövegezést ven­nénk be a törvénybe, amelyet azután mindenre rá lehet majd húzni és ez ft következő érteim ü volna: minden építési telket és azon lévő épít­ményt olyan állapotban kell tartani és úgy kell kezelni, hogy sem az ott, sem a szomszédban, sem a közelben tartózkodók testi épségét, élet­és vagyonbiztonságát ne veszélyeztesse. Ebben a szövegezésben a nemrégiben előfordult ese­tek is' ibennefoglaltatnak, de vonatkozik ez minden, még esetleg bekövetkező esetre is. Ami a 24. §-t illeti, amely a felmerült ki­adások bizonyos részének a városokra való át­hárítását tartalmazza, nekem itt súlyos aggá­lyaim vannak. Ezek újabb terhek, amelyek^ a ház- és a telektulajdonosokra hárulnak, a ház­és a telektulajdonosok pedig több terhet, mint amennyit eddig kell viselniök, nem bírnak el. Majd a törvény végrehajtásánál méltóztassék ülése19$7 janum 28-án, csütörtökön. er ( re különös tekintettel lenni és ha ilyen vá­rosrendezési kérdésekről van szó, akkor meg kell találni a módot és a lehetőséget arra, hogy a városok jelenlegi vagyoni helyzetének nehe­zítése és a városok jelenlegi súlyos helyzetének súlyosbítása nélkül oldjuk meg ezt a kérdést. (Helyeslés.) Erre leszek bátor még később rá­térni. A 27, § 2. bekezdésében a büntetésekről és a,pénzbüntetésekről van szó. A telek értékének tizedrészéig terjedő pénzbüntetést én nem tar­tom elegendőnek, mert sokszor felépítenek egy házat a törvényre, az engedélyre és mindenre való tekintet nélkül, azért, mert az a hiba, amelyet építés közben elkövetnek, sokkal jöve­delmezőbb, mint amilyen kis pénzbüntetést kell miatta fizetni. (Petrovácz Gyula: De most el­zárásról is van szó!) Ha azonban az ingatlan értékének negyedrészéig, maximálisan azon­ban, mondjuk, 25—30.000 pengőig terjedő bün­tetési szankciót írunk elő, az érzékenyebb lesz, akkor már minden telektulajdonos meg fogja gondolni, hogyan építse fel a házát. Mert mél­tóztassék meggyőződve lenni, hogy ma ezen a téren borzasztó sok kihágás és hiba van. Épí­tenek az engedélyek ellenére, össze-vissza, kész helyzetet teremtenek s azután gazdasági nehéz­ség, tönkremenés, stb. címén kérik az építke­zés jóváhagyását. Szeretnék néhány szóval foglalkozni Petro­vácz t. képviselőtársam felszólalásával, amely nagyon szakszerű, nagyon érdekes és nagyon tanulságos volt. Szeretnék szólni egy gondola­táról, amelyet ő felvetett, még pedig arról, hogy országos érvényű építési szabályzatot, az építési szabályoknak egy kódexét állítsuk ösz­sze, amely az egész országra érvényes lenne. En ezzel tökéletesen egyetértek. Itt azonban nagyon kell vigyázni. Egy ilyen szabályzatot — akár törvénynek, akár szabálynak, vagy akármi másnak nevezem — nem szabad csak Budapest után ítélve megszerkeszteni. Ezeknek a szabályoknak elasztikusaknak kell lenniök, vagy legalább is olyanoknak, hogy minden­esetre vonatkozólag érvényesek legyenek, vagyis, hogy jobban kifejezzem magamat, csak olyan szabálypontokat, előírásokat és megkötő határozatokat szabad ide felvenni, • amelyeket mindenhol be lehet tartani és ennek keretében azután a helyi viszonyok szerint lehet alkal­mazni. (Az elnöki széket vitéz Bobory György fog­lalja el.) Azt, hogy erre mennyire szükség van, mu­tatja az, hogy ma óriási különbség van például a budapesti és a szegedi építési szabályrendelet, vagy egy .más vidéki váiros szabályrendelete között kizárólag technikai szempontból, mert esetleg egy ugyanolyan méretű vastraverz Bu­dapesten egy fél egységgel nagyobb terhet bír el, mint pl. Szegeden, vagy Pécsett. Ugyanez áll a cementépítkezésekre is, mert a cementnek Budapesten nagyobb teherbíróképesség van megszabva, mint a vidéki városokban. Ez lehe­tetlenség és ezt valahogyan eliminálni kell. (Petrovácz Gyula: Ezt kértem szószerinti — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez van a törvényjavaslatban is. — Petrovácz Gyula: Nincs benne! — Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter közbeszól.) En elfogadom az iparügyi miniszter úrnak ezt a közbevetett felvilágosí­tását. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez van a törvényjavaslatban!) A javaslatban

Next

/
Thumbnails
Contents