Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

68 Az országgyűlés képviselőházának 17í megfelelő alapot 'biztosítson a városrendezésre — hogy annak kezelése szintén nem a belügyminisztérium, »hanem elsősorban és főleg az iparügyi minisztérium irányítása alá kellene, hogy tartozzék. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak csak megnézni a helyzetet és méltóztassanak nekem megbocsátani azt a kifejezést, hogy szinte tolakodik a belügyminisztérium hatásköre éhben a törvényjavaslatban. (Mozgás a jobboldalon.) Kétségtelen, hogy ezt a törvényt idehozni a legidőszerűbb volt, a legsürgősebb volt, annak kitűnő elgondolásai vannak. (Esztergályos János ellentmond.) Nem osztom az igen t. képviselő úr tagadását ebben a kérdésben. (Esztergályos János: Mert én nem osztom a képviselő úr álláspontját ebben a kérdésben!) r A háború után megkezdett építkezések egészen mások lettek volna városrendezési szempontból, ha ez a törvény már akkor létrejött volna, és ez a sok furcsaság, amelyre — elismerem — nagyon helyesen mutatott rá Farkas Elemér igen t. képviselő úr, nem látott volna napvilágot, különösen budapesti vonatkozásban. (Esztergályos János: Fontosabb lett volna a drágaság letöréséről szóló javaslatot idehozni!) Ennek az igen fontos városrendezési és városépítési törvénynek struktúrája szinte gyönge ahhoz a hatalmas nyomáshoz, amely lépten-nyomon r megnyilatkozik a belügyminiszteri beavatkozás lehetőségei során. Méltóztassék megnézni a törvényjavaslatot. Az első és második paragrafus valamit elrendel, valamit körvonalaz, megállapítja a kereteket és akkor jön a harmadik paragrafusban a belügyminiszter és mintegy maga alá rendelve az iparügyi minisztériumot mondja ki. hogy (Felolvassa): »A belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően közérdekből:... a várost... a rendezési terv megváltoztatására kötelezheti;... a felmérést a város költségére elvégeztetheti; a városias kialakításra szánt területet, továbbá a rendezési tervet vagy annak részét, úgyszintén a rendezés megváltoztatásának tervét bármely városban megállapíthatja.« (Esztergályos János: Gyámság alá helyezi az autonómiát !) » .. .A miniszter az előző bekezdésben megjelölt ügyekben a város háztartási költségvetése szerint biztosított, illetőleg a jóváhagyott fedezet figyelembevételével határoz.« (Esztergályos János: Valóságos gyámügyi hivatal a belügyminisztérium!) »... A miniszter az előző bekezdés e) és f) pontja alapján« — tehát a 3. §-ban foglaltak szerint — »... olyan feladat elvégzése iránt intézkedhetik, amelyet a város kellő idő alatt egyáltalán nem vagy nem megfelelő módon teljesített.« (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez a feltétel! — Petrovácz Gyula: De csak két pontra vonatkozik!) Mélyen t. iparügyi miniszter úr, ez a feltétel tölt el bennünket a legnagyobb aggállyal, mert vájjon mit fog az igen t. belügyminiszter úr »nem megfelelőnek« nevezni? Ezek azok a pongyolatörvények, amelyek a múlt rezsimet jellemezték. (Úgy van! balfelől.) Minthogy ez szintén kerettörvény, nagyon sok félremagyarázásra és esetleg belügyminiszteri hatásköri túltengésre adhat alkalmat. Ismétlem, nem a mostani belügyminiszter urat támadom ezzel a megjegyzéssel, mert mire ebből a javaslatból törvény lesz és ennek nyomán a rendeletek sokasága napvilágot fog látni, az utóbbi évek sűrű miniszterváltozásait véve alapul, aligha fogja ez őt érinteni. (Mozgás a jobboldalon, — . ülése 1937 január 28-án, csütörtökön. Dinnyés Lajos: Igen lassan változnak a miniszter urak!) Ez tempó dolga. (Derültség. — vitéz Bánsághy György: Dinnyés nem tud hozzájutni! Hiába! — Derültség. — Tauf fer Gábor: Neki még sok ideje van! — Zaj. — A szónok tovább olvassa): »A belügyminiszter... a városrendezési tervnek vagy a terv meghatározott részének ... meghatározott időre végrehajtását elrendelheti; közmű létesítését, bővítését közérdekből olyan helyen is elrendelheti, amely nem esik a városrendezési terv alá. A belügyminiszter az előző bekezdésben megjelölt ügyekben a város és az iparügyi miniszter meghallgatása után határoz.« (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ezek a város háztartását érintő kérdések elsősorban! — Dinnyés Lajos: Az pénzügyi dolog kérem! Miért rendezi a belügyminiszter ezeket, a pénzügyminiszterre tartoznak! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Autonómiákról van szó!) Bátor leszek a t. iparügyi miniszter urat figyelmeztetni a bizottsági tárgyalásokra, amikor ezek a kérdések tényleg a maguk nívójára szállíttattak le annak ellenére, hogy az igen t. iparügyi miniszter úr igen lojálisán védte a belügyminiszter úr ideoktrojált álláspontját, , Igen t. Ház! Hogy milyen módon avatkozik bele a belügyminiszter ennek a törvénynek végrehajtásába, erre nézve méltóztassék az 5-től 17. §-okat átnézni, amelyek ismét keretet állapítanak meg és a 18. §-ban a törvényjavaslat a belügyminiszter urat hívja, aki azután ezt az egész rendelkezést a kis- és nagyközségekre is alkalmazza. Igen t. Ház! Azok a szépészeti szempontok, amelyeket igen ügyesen körvonalazott Farkas Elemér t. képviselő úr, a falura nem vonatkoznak, legalább is nem. olyan módon, hogy a belügyminiszternek adjanak lehetőséget arra, hogy a közelmúltban elcsattant ostorcsapások újból érezhetők legyenek egy netáni választás után a [kisközségek vállain. (Ügy van! a baloldalon.) Ilyen aggályos, ilyen keret, ilyen pongyolaszakasz a 18. §, amely azt mondja, hogy a belügyminiszter a törvény bizonyos rendelkezéseit a községeknek más részére kiterjesztheti kérelem nélkül is, ha általános közérdekből szükséges. Ezt a közérdeket majd a belügyminisztérium fogja megállapítani. A közelmúlt szomorú tapasztalatai, ismétlem, óva intenek bennünket attól, hogy a belügyminisztériumnak ilyen hatalmas hatáskört biztosítsunk A 22. § szerint a bel- és iparügyi miniszterek külön intézkedhetnek bizonyos kérdéseikbrn, nem tudom, esetleg nem egymással szemben-e, A 25. §-ban meg éppen a belügyminiszter jelöltetik meg fellebbezési fórumnak olyan kimondottan ipari kérdésekben, amelyekről nem vagyok képes megállapítani, hogyan csúsztak át a belügyminiszter hatáskörébe. (Esztergályos János: Szakkérdésekben a belügyminiszter dönt!) Ha a belügyminiszter egy ipari, vagy technikai osztályt létesít maga mellett, ;meg fogja kapni a felvilágosítást bizonyos kérdésekre, amelyek szorosan, vagy mondjuk kizárólag a helügyminisizter hatáskörébe tartoznak. De kérdem, nem volna-e lehetséges egy ugyanilyen osztályt felállítani, vagy egy-két szakértő berendelését eszközölni az iparügyi minisztériumba is és akkor megoldódnék ez a kérdés a. maga teljességében és a belügyminiszter úr befolyása — legalább is ebből a városrendezési törvényből —- teljesen 'kikapcsolható volna. Közigazgatási kérdésekben as iparügyi