Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

Az országgyűlés képviselőházának 175. ülése 1937. évi január hó 28-án, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. -' A városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Farkas Elemér, Czirják Antal, vitéz Shvoy Kálmán, Esztergályos János, vitéz Árvátfalvi Nagy István. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Bornemisza Géza, Hóman Bálint. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A t. Ház ülését megnyitom. Az. ülés jegyzőkönyvének vezetésiére Huszár Mihály, ia javaslatok mellett felszólalók jegyzésiére vitéz Kenyeres. János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Vásárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. • • Bemutatóim, a t. Háznak vitéz GsicsieryRónay István képviselő úr levelét, ataelyiben betegségére való tekintettel négyheti szabadságot kér. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a szabadságot enge'délyezmil (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. , Napirend szerint következik a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat tlroni. 302, * 349.) folytatólagos tárgyalása. A szólás joga Farkas Elemér' képviselő urat illeti meg. Farkas Elemér: T. Képviselőház! Ha a reálpolitikus szemével, a reálpol'itiikusra nézve kötelező előrelátás-sál nézem a mai páriáimén ti feladatokat, ha néizemi a parlament teendőit és sorrendet kívánnék megállapítani a parlament feladatai között a sürgősség tekintetéiben, akkor azt hiszem, igen t. Képviselőház, nem lenne közöttünk: véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy valamennyien a népies sfsoclálpolitikai feladatok; (megoldásának, a parlament ilyenirányú tevékenységének adnék az elsőséget. (Helyeslés a baloldalon.) Miért hozom én ezt a kérdést elő itt ennél a törvényjavaisilaitnál? Két okból. Egyrészt azért, mert nem mulaszthatom el, hogy felhívjam a figyelmet éhből az alkalomból is arra, hogy ennek a költségvetési éivnek most folyó második feléiben már tisztán látjuk azokat a bevételi többleteket és költségvetési eneídméj ' nyéket, amelyek lehetségessé, sőt kötelezővé tesznek számiunkra aiz 'eddigieknél (bátrabb és elhatározóibíb lépéseket az adóterhek leibontása (Ügy van! Ügy van! half elől. — Kun Béla: KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. A nagy városi pótadót le kell szállítaná!) és egy a mainál iszociálisafbb politika inauguralása tekintetében, (Esztergályos János: Már évek óta követeljük! Miért nem csinálják meg? Tessék megcsinálni!) amely nélkül nem tartanám sem a kormány működését kielégítőnek, sem a parlament működését 'megfelelőnek. (Kun Béla: A városokat valósággal sarcolja az állam! — Egy hang a középen: A falut nem,? — Esztergályos János: Tessék megminalni! Tessék sürgősen idehozni!) Örülök, hogy Esztergályos képviilselő urat a délelőtti illési arra inspirálja, hogy felszólalásoimiat figyelmeire méltatta... (Esztergályos János: ígérgetik állandón és nem csinálják! A miniszterek állandóan erről 'beszélnek !^ Evek óta omlik össze miniden a magas adóterhek alatt!) Elnök: Esztergályos János képviselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy nem őt illeti a szólás joga. (Derültség a jobboldalon.) Farkas Elemér: A másik ok, amely miatt ezzel a kérdéssel a törvényjavaslatnál is előhozakodtam, az, hogy ezt a törvényjavaslatot én olyannak tekintem, mint amelynek rendkívül sok olyan vonatkozása van,, amelyek alkalmasak az ilyen népies szociálpolitikai feladatok ápolására. (Kun Béla: Honnan vegyék a pénzt a y árosoki! A pótadó agyonsújtja őket!) Ha Kun Béla igen t. képviselőtársam és^ barátom megtisztel figyelmével, ki fogom elégíteni kíváncsiságát és azt hiszem, olyan szempontokra fogok rámutatni, amelyeknek tapsolni fog a képviselő úr is. (Kun Béla: Örömmel várom!) T. Képviselőház! A közvélemény talán észre sem veszi, vagy figyelemre sem méltatja a javaslatnak azokat a célkitűzéseit, azokat a becsületes elgondolásait és szándékait, amelyek a javaslat szakaszain keresztül közvetlenül vagy közvetve igyekeznek a közületek lakóinak terheit csökkenteni, a kisembereken segíteni, a kisemberek elhelyezkedését, letelepülését olyan irányokba terelni, amelyek megfelelnek nemcsak a józan ész, a szakértelem és a modern gazdálkodás kívánalmainak, hanem a kisemberek érdekeinek is. En a kisember szempontjából nézem elsősorban ezt a javaslatot, 10