Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

64 Az országgyűlés képviselőházénak 17í a kisember szempontjából akarom elsősorban bírálni és igaza van Kun Béla nagyrabeesült képviselőtársamnak: ha egy lépést tudunk előre tenni a kisember terheinek könnyítése terén, akkor óriási szolgálatot tettünk nemcsak ennek a társadalmi rétegnek, hanem az egész nemzetnek is. A részletek tekintetében lehetnek közöttünk különbségek. En előre megmondom: minden jól átgondolt es megfontolt javaslatot a magam részéről meggondolok és ha a oélt és a lényeget nem veszélyezteti, .saavazatoimmall készségesen támogatok. Ennek kapcsán rá kívánok mutatni azokra a hiányokra, amelyekről egy nagyon értékes testületben, a Mérnökpolitikai Társaságban beszéltek. Rá kívánok mutatni egy-két olyan kifogásra, amelyeknek elhangzását a magam részéről én is helyesnek tartom és. amelyeknek kiküszöbölését szükségesnek vélem. E tekintet­ben a magam részéről is arra kell, hogy kér­jem a kormányt, hogy ezeknek a szempontok­nak helyt adjon. Igaza van a Mérnökpolitikai Társaságnak abban, — én a jogász mondom ezt — hogy végre hozzuk a mérnöki társadalmat abba a helyzetbe, hogy a mérnök ne csak mint mű­szaki súgó szerepeljen a közigazgatásban. Ez az egyik kérdés. A másik pedig az, hogy végre kreálunk, hála Istennek, — egy módosítás for­májában ugyan, de hiszem, hogy a Ház ezt meg fogja szavazni — egy fórumot, ahol a bu­dapestkörnyéki kívánalmak és szükségességek megbeszéihetők lesznek. Éppen Dinnyés Lajos igen t. képviselőtársamat figyelmeztetem arra, hogy ha ezt a módosítást meg fogjuk szaivazni, végre ^niód fog nyílni arra, hogy Budapest környékének azok a panaszai, fájdalmai és kí­vánságai, amelyek a főváros részéről soha meg nem hallgattattak, végre egy komoly, hozzáértő és nagysúlyú fórum keretében meg­hallgatásra és elintézésre is fognak találni. Azért tisztelettel kérem, hogy ezt az előadói módosító indítványt — amely talán kissé el­késve adatott be, de bizonyára meg fog talál­tatni a forma arra, hogy megszavazzuk — méltóztassanak szíves figyelmükre méltatni és szavazatukkal támogatni. Azt mondja a Mérnökpolitikai Társaság, hogy különbséget kell tenni az egy-két telekre való osztás és a nagy parcellázás között. Ez tökéletesen helyes és igaz s azt hiszem, az igen t. miniszter úr fog találni a javaslat tár­gyalása során olyan módosítást, amellyel en­nek a kívánalomnak eleget is lehet tenni. De tovább folytatom. Azt mondják ebben az érdemes testületben, hogy a magánjogi kér­dések szabályozásánál éppen azok a rendelke­zések találhatók meg a javaslatban, amelyek a polgári törvénykönyv tervezetében is benne vannak, ellenben hiányoznak a javaslatból az igen fontos, rendezésre váró szomszédjogi kér­dések. Az én igénytelen nézetem az, hogy ha a fontos szomszédjogi kérdéseket most a javas­lat keretében nem is lehetne megoldani, azért azt hiszem, hogy a végrehajtási utasítás során fogunk tudni módot találni arra, hogy ez a jo­gos kívánalom meghallgatásra találjon. Mon­dom, mindenféle ellenvélemény meghallgatá­sára hajlandók vagyunk. A magam részéről — mint mondottam — minden ellenvéleményt meg is fontolok és ha az érdemes, akkor sza­vazatommal is támogatni fogom. Csak egyből nem vagyok hajlandó engedni: központi irá­nyítást kérek, még pedig erélyes» céltudatos központi irányítást a város- és falurendezés . ülése 1937 január 28-án, csütörtökön. tekintetében, mert elég hátrányt szenvedtünk már úgyis amiatt, hogy ez a kérdés ilyen ké­sőn kerül ide a törvényhozás elé, aminthogy nem helyes dolog az sem, hogy az ezzel a tör­vényjavaslattal rokon, közúti törvényjavaslat még ma sincs a törvényhozás asztalán, noha évek óta készen van és egyik kereskedelem­ügyi miniszter örökségben hagyja rá a má­sikra. Mondom, céltudatos központi és reális irá­nyítást kérek, különösen azoknak a népies szo­ciálpolitikai feladatoknak szempontjából, ame­lyeket a kisember nézőszögéből voltaim bátor említeni. Ezeknek a népies szociálpolitikai szempontoknak kidomborítását kérem ebben a javaslatban,, amelyeket a közvélemény nem akar észrevenni vagy nem vesz észre, illető­leg a javaslatot támadó kritika — Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársamra gondolok — nem akar észrevenni. (Esztergályos János: Ami nincs benne, azt nem lehet kiolvasni! — Müller Antal: Nagyon komoly beszédet mon­dott!) Rendben van, képviselő úr, ezt nem vontam kétségbe. 0 mérnöki szempontból bí­rálta a javaslatot, én pedig a szociálpolitikai szempontokat veszem elsősorban. (Esztergályos János: Ebben a javaslatban nincs népies szo­ciálpolitika! Ellenkezőleg!) Ha Esztergályos igen t. képviselő úr a javaslatot jobban fi­gyelmére méltatja és ha türelmével megaján­dékoz, — aminthogy én meg szoktam őt min­dig ajándékozni a türelmemmel — akkor meg fogja hallani, hogy rendkívül sok népies szo­ciálpolitikai vonatkozás van a javaslatban. (Tauf fer Gábor: Sok munkaalkalmat!) Sok munkaalkalom van ebben a javaslatban. Ki fogom fejteni, hogy éppen a népies szociálpo­litikai feladatok szempontjából kérem ezt az erélyt, ezt a reális központi irányítást és ki fogom fejteni azt is, hogy a falvak lakossága sem nélkülözheti tovább ezt a bizonyos köz­ponti irányítást. (Ügy van! Ügy van! jobbfe­löl.) Miről van szó? Valamennyien tudjuk, hogy minden városnak, vagy községnek a ve­zetése két feladatkörből áll. Az egyik a meglé­vőknek az adminisztrálása, a másik pedig a fejlődés helyes irányiba való terelése. Ha a közületek költségvetését nézzük, — méltóztassék megnézni például Szekszárd várctö költségveté­sét, Dulin Jenő igen t. képviselőtársam — lát­juk, hogy ezek a költségvetések azért annyira kifogásolhatók és a kisemberekre azért esik olyan rendkívül nagy teher például Szekszárd városában, mert a fejlődésnek helyes irányítá­sát elmulasztották és a fejlődést nem helyes Irányba terelték. (Kun Béla: A Speyer-kölosö­nöket a nyakunkba lőcsölték! — Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Nagy zaj.) Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat és Kun Béla képviselő urat kérem, maradjanak csendben. Farkas Elemér: A bajok onnan száirmazr tak, hogy a fejlődést nem helyes irányba te­relték, (Dinnyés Lajos: Ki terelte?) illetve nem törődtek vele, úgy, hogy a városok, a ma­guk összevisszaságában és elhanyagoltságában fejlődtek. (Zaj a baloldalon. — Horváth Zoltán: Sok állami funkciót végeznek a városok!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Kun Béla: Stoppolják le a Speyer-kölo?ön kötvé­nyeit, amelyek a nagybankok trezorjában van­nak! Ötödrésznyi áron vásárolták Össze! Kon­vertálják át pengőre, s mindjárt leszáll a vá­rosok adóssága! — Zaj.) A délelőtti ülésekkel

Next

/
Thumbnails
Contents