Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-174
Az országgyűlés képviselőházának 174 is bizonyos aggodalmakkal kellett eltöltenie a kormányt. (Mozgás és ellenmondások a baloldalon és a balközépen. — Própper Sándor: A miniszter úr megfordítja a tételt! Ezt a jogbizonytalanságot a kormány tartja fenn a törvény ellenére. — Farkas István: Tessék megmagyarázni !) Nekem nincs okom abban kételkedni, hogy Magyarországon a jogbiztonság igen magas fokon áll. (Ügy van! jobbfelöl.) Köszönhető ez elsősorban a bíróságok ítélkezésének. Ezen a téren is elsősorban a magyar kir. Kúria minden elismerést megérdemlő magasfokú ítélkezésének. (Helyeslés. — Dulin Jenő: Ügy van! A Kúria is!) Távol áll tőlem, hogy itt azzal foglalkozzam, amivel az interpelláló képviselő úr foglalkozott, amikor két magas bíróságot egymással szembeállított, (Zaj balfelől.) de azért azt helyesbíteném kell, amit itt méltóztatott mondani. t T gy méltóztatott itt feltüntetni, mintha a királyi Kúriának kompetenciája nem terjedne ki olyan ügyek elintézésére, amely ügyek elintézésével a királyi Kúria igenis foglalkozik. (Meizler Károly: A közigazgatással nem! Állítom! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A bíróságok a törvényeket és a jogszabályokat alkalmazzák és e működésük során a rendeletek törvényszerűsége felett is ítélnek azzal, hogy azt alkalmazandónak, vagy pedig törvényellenesnek mondják ki és nem alkalmazzák. (Ügy van! jobbfelől) Ez az alkotmányvédő szerepe minden bíróságnak és a Kúriának is a legnagyobb mértékben megvan, mert a királyi Kúria igenis minden egyes alkalommal bírálatot mond és dönt afelett, hogy valamely rendelet, amelyre jogokat alapítanak, törvényszerű-e, vagy sem. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Ez volt a Kúria szerepe annak a kérdésnek eldöntésénél, amely kérdésben 1931-ben a Kúria jogegységi határozatot hozott. Ez a jogegységi határozat, mint méltóztatott már helyesen mondani, irányadó az alsóbb bíróságokra és a királyi Kúriára nézve is mindaddig, míg azt teljesülési határozat meg nem változtatja. En tehát teljesen nyugodt vagyok abban a tekintetben, hogy a királyi Kúriának az a megállapítása, hogy ezek a rendeleteik, aimelyekre vonatkozólag a kormány az 1922:XVII. te. 6. §-a értelmében a vonatkozó törvényjavaslatokat benyújtotta, hatályban vannak. Erre ijgen nagy szükség van, mert a jogbiztonsághoz íszüfcségünik van tudni, 'melyek azok a jogszabályok, amelyek hatályban vannak és melyek azok a jogszabályok, amelyek nincsenek hatályban. Kirángatni >&gy jogrendszer alól az 'alapot, azokat a jogszabályokat, melyek alkalmaztatnak, amelyeken felépül: ez jogbizonytalansátgra vezet. A Kúriának ez az ítélete, amely — mondom — jogegységi határozat, ezt a jogbizonytalanságot imind a magánjog, mind a büntetőjog terén megszüntette. Méltóztassanak azoniban (megengedni, hogy némli képet aid jak az igen t. Háznak erről az egész kérdésről. En inagann sokkal nagyobb mértékben át vagyok ihatva az alkotmányos felelősség gondolatától, mintsem hogy nem tartanám feltétlenül szükségesnek és indokoltnak, hogy fogûalkozzam azzsal a kérdéssel: miért történt ez így és vájjon mi a teendő a jövőre nézve. Igen t. Képviselőház! En átnéztem mindazokat a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteket, amelyeknek hatályban tartásiáról vagy hatályon kívül helyezéséről volt 1922-ben KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XI. . ülése 1937 január 27-én, szerdán. 51 szó. Méltóztatnak biaonyásra tudni, hogy-az 1920: VI. te. . meghosszabbította ezt a kivételes hatalmat egészen a békekötés jóváhagyásától számított egy évig. Ez az idő 1922. június 26-án járt le s a korknóny okkor kiadott egy jegyzéket azokról a rendeleteikről, amelyeket hatályon kívül helyezett és azokról a rendeletekről, amelyeket hatályban tartott. A hatályon kívül helyezett rendeletek tömege az Igazságügyi Közlönyben több mint 60 oldalt foglal el, a hatályban tartott _ rendeletek pedig nem egészen 14 oldalra terjednek, illetőleg esak a rendeletek címe tesz ki ennyit. Méltóztatnak ebből látni, hogy a jognak igen nagy területe volt még akkor a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletekkel szabályozva. Ezekre vonatkozólag rendelkezett az 1922:XVII. te. 6. §-a úgy, hogy esiak azok a rendeletek maradnak hatályban, álmelyekre vonatkozólag a kormány g négy hónapon belül törvényjavaslatot terjeszt elő. Ugyanennek a 6. §-niak 2. bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): »Azok a r rendelkezések, amelyeknek tárgyában a kormány a jelen törvény életbelépésiétől számított négy hónap alatt törvényjavaslatot nem ter je szít a nemzetgyűlés elé, a jelen törvény életbelépésétől számított hat hónap elteltéivel hatályukat f vesztik.« Tehát minden kivételes rendelkezés hatálybanmaradásához egyetlen feltételt kötött ki: hogy a kormány törvény javaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé. Ezek a beterjesztések (megtörténteik. (Dinnyés Lajos: Miért vonták vissza'?) . Átnéztem ezt a joganyagot. A. törvényhozás nagyon bölcsen tudta, hogy ezeket a kérdéseket,, a rendkívüli hatalom alapján kibocsátott rendeleteknek, — melyeknek csak a címe 14 oldalra terjed — egész joganyagát ilyen egyszerű és rövid módon szabályozni nem lehet. Kodifikáciös bűn lett volna ezekre a viszonyokra ilyen hirtelenséggel sebtiben alkotott törvényeket megszavaztatni. Ez a kormánytól könnyelműség lett volna. (Dinnyés Lajos: Visszavontaki) Visszavonásról nem beszélhetünk, mert az csak egy formalitás volt az ülésszak bezárásánál s a következő ülésszak kezdetén újra benyújtották. A nemzetgyűlés és a kormány rendkívül bölcsen nem vette .tárgyalás alá ezeket a törvényjavaslatokat,. A nemzetgyűlésnek szuverén joga volt megállapítani napirendjét és bármikor módjában lett volna napirendre tűzni ezeket a törvényjavaslatokat, de ez nem történt meg. Tizenöt év óta ezen az alapon épült fel a bíróságok egész praxisa. Már most-ha a kormány azt az álláspontot foglalta volna el bármikor,, vagy foglalná el ma, hogy örök időkre rendeletileg akarná szabályozni ezeket a kérdéseket, akkor-nem járna el helyesen, de nem is foglalt el ilyen álláspontot egy kormány sem, hanem sorra nyújtották be a rendeletekkel szabályozott joganyagra vonatkozó összefüggő törvényjavaslatokat. Szabályozták a társadalombiztosítás terén az . egész rendelettömeg joganyagát, szabályozták — hogy kis dolgokat mondjak — a sütőipari munkásokra vonatkozó törvényjavaslattal egy másik joganyagot, szabályozták a polgári perrendtartásra vonatkozó törvényekben szintén a joganyagnak egy tekintélyes f részét, az erdőtörvényben egy másik tekintélyes részét, stb., stb. és mindazokban a kodifikatorius alkotásokban, amelyek ezt a rendeleti joganyagot érintették, szabályozták ennek a joganyagnak egy-egv részét és azok a rendelkezések törvénnyé váltak, vagy a rendeletben foglalt alakjukban, vagy 8
