Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-192

Az országgyűlés képviselőházának 192. ülése 1937 március 2-án, kedden. 585 az ajánlással, imégpedig harmadik 'bekezdésében, amikor kimondja azt, hogy aki ajánlási ívet jogtalanul megsamimisít, megsemmisíttet, vagy rendeltetésétől elvon, egy érvig terjedő fogházzal büntetendő. Szóval :a régi törvény két szakaszában, a 144. ós 158. §-ten foglalkozik az ajánlás kérdésével és büntetni rendeli azokat, akik az ajánlás körül valamely meg nem engedett cselekményt kovettelk el, elbíben az új törvény javaslatban azonban sok olyan cselekmény van körülírva, amelyre a régi törvény 144. és 158. §-a egyáltalában nem vonatkozhatik. A régi törvény 158, §-ának első bekezdése a választás vagy szavazás eredményének meghiúsítása kérdésével kapcsolatban büntető szankciókat állít fel, ezek azonban semmiképpen sem vonatkoztathatók azokra a cselekményekre, amelyek az új törvény javaslat hézagossága következtében előfordulhatnak. A 158. § ugyanis csak azt mondja, hogy »a választás vagy szavazás eredményének meghiúsítása«, tehát kimondottan a választásról, a szavazás eredményéről beszél, az ajánlás kérdését azonban teljesen mellőzi. Nem lesz olyan bíróság ebben aiz országban, amely a 158. § alkalmazásával az ajánlás körül felmerült visszásságokat és bűncselekményeket meg fogja tudni torolni, mert azt fogják mondani a bíróságok, hogy ez kizárólag a választásra és a szavazásra vonatkozik, nem pedig az ajánlási cselekményekre. Én elhiszem azt, hogy a törvényjavaslat kodifikátoraiban megvolt a jószándék arra, hogy ez a szakasz vonatkozzék az ajánlási cselekményekre is. (Rupert Rezső: Igenis megvolt! tgy is értendő!) de ha megvolt az a szándék, hogy a 158. § az ajánlással kapcsolatos cselekményekre is vonatkozzék, akkor tessék belevenni az új törvényjavaslat 7. §-ába, hogy arra, aki az ajánlási törvény vonatkozó rendelkezéseit bármily módon megszegi, az 1925. évi XXVI. te. 158. §-ának első bekezdése alkalmazandó. (Helyeslés half elől.) Ezzel az egyetlen egyszerű mondattal kizárjuk annak lehetőségét, hogy az ajánlások körül egész sereg viszszaélés fordulhasson elő. (Lányi Márton előadó: Tessék elolvasni az alaptörvényt!) Az alaptörvényről beszélek. (Lányi Márton előadó: Igen, de nem méltóztatott elolvasni!) Könyv iléikül tudom, nemhogy nem olvastam el! Fel is olvastam. A 158. § a választás vagy szavazás eredményének meghamisítására vonatkozik, ott tehát csak választásról és szavazásról van szó. ÍMeizler Károly: Az ellenzék nem olvassa el a törvényt, csak az előadó úr

1

?) Ott, ahol csak egy kis hézag van a törvényben, már bajok keletkeznek, már nincsenek büntetések, a bűnös már elmenekül cselekményének következménye elől. tön tehát tisztelettel azt indítványozom, hogy a régi törvény 158. §-a első bekezdésének rendelkezéseit méltóztassék felvenni a 7. §-ba olyasféleképpen, hogy: »aki ezen törvény rendelkezéseit megszegi, arra a 158. § első bekezdésének hatálya is kiterjesztessék«. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Egyetértek Soltész képviselőtársammal — az előadó úrral szemben — abban, hogy itt csakugyan hiatus van a szankciók alkalmazása terén. A törvényjavaslat ugyan szól bizonyos szankciókról, de oly általánosságban, hogy a jelen esetre azt vonatkoztatni nem lehet. Mi felismertük az ajánlási rendszernél az intézkedések hibáját; felismertük, hogy az ajánlási rendszer helytelen, de ezt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ, XL a felismerést nem vezetjük végig a törvényjavaslaton és éppen a szankcióknál nem alkalmazzuk. Felismertük ugyan, hogy az ajánlási rendszer hibás és helytelen, azonban fel kell j ismernünk azt is, hogy a büntetési szankciókj nak az a módja és rendszere, amelyet eddig alkalmaztunk a választójogi törvényben, szintén helytelen. Ebbe az ajánlási javaslatba ugyanis a látj szatra túlságosan is elriasztó kétévi fogház' büntetés tulajdonképpen a választójogi törvényből van átvéve. Ez a kétévi fogházbüntetés azonban csak olyan embert ijeszthet meg, aki nem ismeri a gyakorlatot. Ez csak elmélet, hogy kétévi fogházbüntetést kap, (Soltész János: Ez 10 pengő a gyakorlatban!) mert a gyakorlatban a korrekcionalizálás elvénél fogva, amelyet a büntetőtörvény lehetővé tesz, nem több, mint 20 pengő pénzbüntetés. Nincsen megszabva az alsó határ s a bíró azt mondja, — nagyon helyesen teszi a bíró a jelen ^esetben

1 — hogy ha 100 választójogi bűncselekmény fordul elő, miért alkalmazzak egyetlen egy esetben ilyen súlyos büntetést, amikor tudom, hogy 99 bűnös pedig megmenekül. A bíró tehát kénytelen lelkiismeretének pressziója alatt azt mon-' dani: nem szabhatok ki ilyen esetben nagyobb büntetést, mint 20 pengő pénzbüntetést. Ha ez így van, akkor nem lehet arról beszélni, hogy mi alkotunk ugyan egy jobb és esetleg a kormánypárt szempontjából egészen jó ajánlási rendszert, a szankcióknál azonban teljesen eltévesztjük a dolgot, mert megint az a helyzet, hogy minden bűnös és visszaélő meg fogja úszni a büntetést 20 pengő pénzbüntetéssel. Ezért helytelen és hibás ez a 7. szakasz. Éppen ezért voltam bátor tisztelettel azt indítványozni, hogy legalább az vitessék keresztül ebben a szakaszban, hogy a »kétévi fogházbüntetés« kifejezés elé tegyük be ezt a kifejezést: »pénzbüntetésre át nem változtatható«. Ha ez megvolna, abban az esetben a korrekcionalizálási elv alkalmazása lehetetlenné válnék és lehetetlen volna, hogy 20 pengő pénzbüntetést szabjanak ki. Ennél is sokkal fontosabb az, hogy, sajnos, nálunk az általános választásokat, most már úgy látszik rendszerré válva, nyomon szokta követni az, hogy általános kegyelmet hirdetnek a választási visszaélésekre. (Felkiáltások ! half elől: Elég hiba!} Az 1935-ös választásnál is j így volt, A kis bűnösökön, akik éljenezni merték az ellenzéki jelöltet, elverték a port, mert I azok a főszolgabíró elé tartoztak. Azok talán ! már régen leülték a büntetésüket, az 1—2—3, | esetleg 4 napot, mire a nagy bűnösök számára i megjött az általános kegyelem. Számtalan ese~ ! tet tudok felsorakoztatni erre vonatkozólag. I Mert hiszen ki a kis bűnös? Bűnös az, aki a saI ját jelöltjét éljenezte vagy a plakátot ferdén | ragasztotta fel és esetleg a kormánypárt plaí kát jának szélét átragasztotta. Ezek a kis bűnösök ilyen dolgok miatt megkanták a maguk j!— 4 napos büntetését, azt leülték, — lehet, hogy éppen a. választás napján kellett leülniök — ugyanakkor pedig a nagy bűnösök számára akkor, amikor folyt az eliárás,^ amikor esetleg már a törvényszéken is kitűzték a főtárgyalásokat s az egész ország várva várta, hogy egyegy bűnös megkapja méltó büntetését, megjelent az általános amnesztia, amellyel letakarták a választási bűncse^kményeket. Igen t. I belüeyi államtitkár űr méltóztassék tudomásul j venni, hocy ez a jövőre nézve biztatás lesz j minden választási bűnös számára, mert azt fogja mondani, hogy amiként 1935-ben megjött 84