Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-192

586 Az országgyűlés képviselőházának 1 az általános amnesztia, úgy minden választás után meg fog az jönni; ez az általános amnesztia tehát egyenesen felbiztatja a bűnösöket arra, hogy csak kövessék el a választási bűncselekményeket, úgyis megjön majd az általános amnesztia. Ha mi komolyan akarjuk venni a szankciókat, a jelen esetben a 7. §-ban foglaltakat, akkor azt kell mondanunk, hogy igenis, az általános amnesztia kiadására nézve bizonyos korlátokat kell felállítani. Ebből a gondolatból fakad tehát az az indítványom, amely szerint (olvassa): »A m. kir. igazságügyminiszter választójogi büntető ügyekben általános amnesztia iránt az államfőhöz felterjesztést nem tehet.« T. Ház! Ez a rendelkezés nem köti meg a t. igazságügyminiszter úr kezét a tekintetben, hogy egyes esetekben ne terjeszthessen elő felterjesztést az amnesztia iránt, de igenis, megköti a kezét a tekintetben, hogy általános amnesztia iránti felterjesztést terjeszthessen elő, mert ezáltal az. egész választójog illuzóriussá tétetnék ós mert nálunk ez idézi elő a törvényen kívüli állapotot, hiszen az emberek arra gondolnak, hôgy úgyis amnesztia jön a választás után s az amnesztia mindent betakar. (Helyeslés a baloldalon.) F.lnök; Szólásra következik Mojzes János képviselő úr. Mojzes János: T. Képviselőház! Az ajánlási törvényjavaslat 7. !§-ánaJk az lenne a rendeltetése és célja, hogy az ajánlásoknál előforduló visszaéléseket lehetetlenné tegye vagy ezeknek a visszaéléseknek elejét vegye. Sajnos azonban, ez ia szakasz nem tartalmaz lolyan rendelkezéseket, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy az előforduló visszaéléseknek elejét vegyék. Ezek a büntető rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy ta bűncselekiményeik elkövetésére hajlaimios egyéneket a bűncselekmények elkövetésétől elriasszák. Abban a két alapvető hibában szén ved tehát ez, a javaslat a büntető rendelkezéseik tekintetében, hogy egyrészt nem tartalmaz eléggé súlyos büntető rendelkezéseket« amelyek atkallmasalk

1 lennének a bűncselekményre hajlamos egyéneknek a bűncselekmény elkövetésétől való visszatartására, másrészt pedig nem tartalmaz büntető rendelkezéseket minden olyan eshetőségek kiküszöbölésére, amidőn az ajánlási rendszer rendelkezéseit kijátszhatják: vagy pedig a visszaéléseiket 'elkövethetik azok, akik azok'at el akarják követni. T. Képviselőház! A javaslat általános vitája során elmondott beszédemben már utaltam arra, hogy milyen anomália az. hogy a törvény (börtönnel vagy fogházzal bünteti azt, aki bármilyen osekélyjelentŐségű közokiratot meghamisít (Meizler Károly: Ez a marhalé véH) és utaltam egy meglehetősen drasztikus vagy triviális hasonlatra. Ha például valaki a marhajárla.rba meghamisítja az «állat korát, például az állat tízéves kora helyett beír hat évet, akkor az illető legalább félévi börtönt kap. Indokolt lenne tehát az, t. Képviselőház, hogy a törvénybozótestület megalkotását szabályozó törvényjavaslatba is legalább olyan súlyos büntető rendelkezéseket vegyünk be, mint amilyen súlyos büntető rendelkezéseket tartalmaz a büntetőtörvénykönyv a sokikal csekélyelblb jelentőségű közokiratok meghamisításaira. Egyik hibája, illetve egyik hiányossága tehát ennek a javaslatnak az. hogy a büntető rendelkezések nem elégé súlyosak. t Magának az ajánlásnak

1 a szerepe tulajdonképpen egy 2. ülése 1937 március 2-án, kedden. előzetes rosta lenne, hogy a komolytalan jelölteket a választásból kirostálja. Sajnos azonban, a mai igyakorlat mellett ezzel a rostával a kellemetlen jelölteket, a 'kellemetlen ellenjelölteket, az erős konkurrenseket szokták kirostálni; aziolk at rostálják ki, akikkel nem ajánlatos választási harcba bocsátkozni. Olyan eldurvult választási rendszer mellett, mint amilyen volt a legutóbbi általános választás is, nines más lehetőség arra, hogy a sajnálatosan lehanyatlott, vagy mondhatjuk lezüllött .közerkölcsöket megjavítsuk, anint, ha az új választójogi törvényekbe — amelyeknek egyik része például az ajánlási törvényjavaslat — megfelelő súlyos büntető rendelkezéseket veszünk be, amelyekkel a visszaélésekre hajlamos strébereket a visszaélések elkövetésétől visszatartjuk és elriasztjuk. T. Képviselőház! A mai gyakorlat mellett a választási visszaélések elkövetése nem bűncselekmény, hanem nemzeti érdem és hőstett, amelyet rendszerint nem a fogház vagy a börtön szokott követni, hanem a dicséret és az illetőnek — amennyiben például közhivatali pályán. működik — az előléptetése. (Ügy van! balfelől.) Ezelőtt talán tíz évvel az akkori kormánynak egyik volt tagjaj néhai Vass József miniszter úr azt mondotta, hogy a választás hajtóvadászat. Ma már ez, sajnos, túlhaladott fogalom :_ a választás a mai gyakorlat mellet! nem hajtóvadászat, hanem polgárháború; a polgárháborútól legfeljebb az különbözteti meg, hogy csak az egyik pártnak van fegyveres hatalma, fegyveres ereje, míg a másik párt, sajnos, ezzel nem rendelkezik. Elnök: A képviselő urat ezért és előbbi helyt nem álló megállapításáért rendreutasítom. Mojzes János: Másik fogyatékossága az ajánlási törvényjavaslatnak az, hogy nem tartalmaz minden eshetőségre büntető rendelkezéseket, amelyekkel a visszaélések elkövetését ki lehetne zárni. Csupán arra tartalmaz büntető rendelkezéseket a 7. §. hogy amennyiben valaki a törvény tilalma ellenére, tudva több ajánlási ívet ír alá vagy szándékosan közreműködik abban, hogy valaki több ajánlási ívet írjon alá, azt büntetné két évig terjedhető fogházzal. Nem gátolja meg — megfelelő büntető rendelkezésekkel — ez a törvényjavaslat annak a visszaélésnek lehetőségét, ha például valaki megakadályozza az ajánlókat abban, hogy az ajánlási ívet aláírják vagy pedig megakadályoz valakit abban, hogy az aláírását hitelesíttethesse. Nem látom azt, hogy erre nézve valamilyen büntető rendelkezést tartalmazna a javaslat. Megtörténhetik például az, hogy amikor egyik képviselőjelölt be akarja vezetni az ajánlóit akár a közjegyzőhöz, akár a választási biztoshoz, akár a községi elöljárósághoz vagy a járásbírósághoz, akkor egyszerűen megakadályozzák az ajánlókat még karhatalommal is,_— ami megtörtént a petíciós aláírásoknál is — abban, hogy a választási biztos vagy az ajánlásokat hitelesítő személy elé bejussanak. Szükséges lenne tehát arra nézve is büntető rendelkezéseket beiktatni a javaslatba, hogy azt is meg kell büntetni, aki például megakadályozza valamelyik ajánlót abban, hogy ajánlási ívet aláírhasson, aláírást hitelesíttethessen vagy a hitelesítést végző személy elé bejuthasson, De könnyű kijátszani a törvényt azáltal is, ha például nem az ajánlót akadályozzák meg