Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-192
584 Az országgyűlés képviselőházának l va^y nem. Ezért javaslom azt, hogy a járásbíróságokhoz is tétessék le három példány, hogy az mindenkinek korlátlanul rendelkezésére álljon, s hogy arról mindenki egyszerű vagy hitelesített «másolatokat vehessen. Ugyancsak a szakasz iszerint három-három példányban leteendők violnának az illető községre vonatkozó névjegyzékek az illető községnél. Ezt pedig bátor vagyok indokolni azzial, hogy ugyan megtörtént ez eddig is, de Szentesen történt meg például az, hogy a polgármester a névjegyzéket nemi bocsátotta rendelkezésire. Azzal az ürüggyel, hogy a kormánypárt kérvényt adott he .annak: a jegyzéknek lemásolhatása iránt, megtagadta az ellenzéknek a névjegyzék rendelkezésére .bocsátását, mert — mondta — ezek a választói névjegyzékek le vannak foglalva, a kormánypárt -másoltatja azokat. így neon lőhetett hozzájutni a hiteles másolathoz, amit a petícióhoz kellett volna csatolni. Ez az indítvány saját magáért beszél, önmagát indokolja meg, kérem tehát, méltóztassanak ezt az indítványt elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni Rupert képviselő úr • indítványához? (Nem!) Szólni senlki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök: T. Képviselőház! Kérem, méltóztassék Rupert Rezső képviselő úr ezt az indítványát is elvetni. Ami a névjegyzékpéldányokat illeti, az 1925 : XXVI. te. 48. §-a rendelkezik erre vonatkozólag s e szerint a végleges névjegyzék egy példányát a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, két példányt a törvényhatósági irattárban kell elhelyezni, egyet a királyi közjegyzőnél és egyet a községházánál, tehát összesen öt példányt. Ezekbe mindenki bármikor betekinthet, a névjegyzékeket megtekintheti, másolatokat készíthet róla és bizonyos díj kifizetese_ ellenében másolatot is kaphat róla, tehát teljesen felesleges az indítvány. (Rupert Rezső: Nem lehet, mert elutazik a közjegyző.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a Rupert Rezső képviselő úr által tett indítványt magáévá tenni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház Rupert képviselő úr indítványát elvetette. Következik a 7. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 7. §-t). Elnök: Soltész János képviselő urat illeti a szó. Soltész János: A 7. § arról intézkedik, hogy (olvassa): »Vétséget követ el és két évié: terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő, aki a törvény tilalma ellenére tudva több ajánlási ívet ír alá, vagy aki szándékosan közreműködik abban, hogy valaki több ajánlási ívet írjon alá.« Ez a szakasz kizárólagosan csak a kettős ajánlást van hivatva kiküszöbölni, illetőleg, ha nem is kiküszöbölni, de legalább is megtorolni azt, ha valaki két ajánlóívet ír alá vagy két ajánlóív aláírására akar mást rábírni. Ez a törvényjavaslat sok olyan új kötelezettséget ír elő a választási biztos személyére és más személyekre is, hogy^ szükség volna arra, hogy ez a szakasz egy módosító indítvány kapcsán kibővíttessék. Az 5. §-ban ugyanis az van, hogy a választási biztos nem vehet át olyan ajánlást, amelyen 150-nél több ajánló aláírása van. De ha 2. ülése 1937 március 2-án, kedden. többet vesz át, arra nézve nincs semmi szankció. Az 5. § 2. bekezdése szerint a választási biztos az ajánlás átvételéről a benyújtóknak elismervényt ad, de ha nem ad, erre nézve nincsen büntető szankció. A pótlásra nézve ki van kötve, hogy a választási biztos köteles a pótlás jogosultságáról az ajánlást benyuj.tót értesíteni. Ha nem értesíti, nincs büntető szankció. Ugyancsak az 5. § annak 5. bekezdésében az ajánlásra nézve úgy rendelkezik, hogy az ajánlást a benyújtás után nem vonhatják vissza, a választási biztos pedig az elfogadás után azt többé nem utasíthatja vissza. Ha visszautasítja, nincs rá büntető szankció. A 6. § 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási elnök köteles az előző bekezdésben említett választók neveit a szavazatszedő küldöttségek elnökeivel és a jelöltekkel a szavazás megkezdése előtt közölni. Ha a választási elnök ezt Tiem teljesíti, nincs rá büntető szankció. . Ugyancsak a 6. ' % 4. bekezdése .szerint a «választási elnök a választási biztos által törölt választók neveit az illetékes községi elöljárósággal vagy polgármesterrel közölni köteles. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester pedig ezeket a választókat haladéktalanul értesíti arról, hogy rájuk az 1. bekezdisében foglalt tilalom nem vonatlkozik. Arra nézve sines büntető szankció, ha a választási elnök elmulasztja az értesítést, illetőleg, ha a községi elöljáróság vagy a polgármester nem teljesíti kötelességét. A régi törvényiben az 1925:XXVI. te-ben erre nézve világos rendelkezés, van, e szerint a szavazói igazolványt a választás kiírása ^ után három napon belül mindenki részére kézbesíteni kell. Ezt rendszerint nem teszik meg, az igazolványt nem kézbesítik, amire nézve a törvény fegyelmi 'büntetést ír elő, azonban éhből kifolyólag még .soha senkinek seimmi haja nem történt; pedig ez igen sokszor arra vezet, hogy a választás menetét az igazolványok hiánya miatt elhúzzák vagy visszautasítják a szavazásnál, a választásra jogosultat, úgyhogy mindenkép zavarólag hat az, hogy a régi törvényben sincs semmiféle rendelkezés a. szavazóigazolványok kikézbesítésére vonatkozólag. Ha tehát imost hatalmas hézagokat fogunk hagyni a törvényben, akkor egy egész sereg visszaélésire nyújtunk alkalmat és lehetőséget. Amikor a törvény kodifikátoraival erről a kérdésről személyesen 'beszélgettem, azt mondották, hogy nem is szükséges további rendelkezést felvenni a 7. §-ba, mert a régi törvény 148. §-a. azt mondja, hogy (olvassa): »aki a 157. § alá nem eső módon közvetlenül közreműködik abban, hogy a választás vagy a szavazás eredménye a törvénynek meg neon felelő módon pálljon elő, vagy aki a választás vagy a szavazás eredményét bármely más módon meghamisítja«, az egy évig teredő fogházbüntetéssel büntetendő. (Br. Berg Miksa: Nem történt seniímá!) A választás azonban két részből áll: az első akadályverseny az ajánlás, a második rész pedig a szavazás. Magára az ajánlásra vonatkozólag tényleg vannak törvényes rendelkezések. (Mojzes János: Kit csuktak le már e miatt? Mutassanak csak egyet! Pedig hamisító van elég!) A régi törvény 144. §-ának második bekezdése intézkedik arról, ha valaki a választót arra akiarja befolyásolni, hogv 'valakinek az ajánlóívét aláírja, vagy valakinek ajánlásától tartózkodjéik és err© a bűncselekményre hathavi fogházibüntetést ír elő. Ennek a régi törvénynek 158, §-a is foglalkozik külön