Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-192
Az országgyűlés képviselőházának 19 levonni. (Rupert Rezső: Vannak benne jó rendelkezések is! — Vázsonyi János: Csak ezt az egy szakaszt kellene kihagyni!) Több felszólalt képviselőtársam kifogásolta ennek a szakasznak azt a rendelkezését, hogy, aki aláírta az ajánlási ívet, az leszavazottnak tekintendő. Ebben a kérdésben az a nézetem, hogy azok az aggályok, melyeket t. képviselőtársam és Csoór t. képviselőtársam is felhozott, nem egészen helytállók, mert hiszen az által, hogy az ajánlók számát az eddigi rendszerrel szemben lényegesen^ csökkentjük, az esetleges visszaélések lehetősége is lényegesen csökken, — amennyiben ilyen visszaélések egyáltalában előfordulhatnak majd — hiszen kevesebb aláírást sokkal könnyebb elbírálni, mint több aláírást. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy akik aláírták az ajánlási íveket, azok esetleg másként fognak azután szavazni, ez meggyanusítása volna előre mindenkinek, aki ajánlást aláír. Éppen ellenkező felfogásban vagyok. mint Vázsonyi képviselőtársam, mert én azt tartanám erkölcstelennek, ha valakiről feltételeznénk azt, hogy képes legyen arra, hogy másként szavazzon, mint ahogyan aláír. (Úgy van! jobb/elől. — Rupert Rezső: Súlyos és sajnálatos szofizma! — Vázsonyi János: Azért képes rá, mert különben elbocsátják az állásából!) A felhozott ellenvetésekkel tehát nem érteik egyet és így kérem a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 6. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemhen Rupert Rezső és Vázsonyi János képviselő urak ' törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kélrem azokat a képviselő urakat, akik a szakaszt eredeti szövegezésiében fogadják el, méltóztassék felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a 6. §-t eredeti szövésében fogadta el. A 6. § után Rupert Rezső képviselő úr egy új 7. § felvételét javasolja. Rupert Rezső képviselő urat illeti a: szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Abban az új 7. '§-ban, amelyet beteirj esztettem, azt indítványozóul, hogy a javaslatnak aZ aláírások hitelesítésére vonatkozó rendelkezései terjesztessenek ki a peticiós aláírásokra is. Ha felismerte a t. kormány azt, hogy az ajánlási aláírásoknál helytelen a rendszer, akkor azt hiszem, ebből logikusan következik, hogy a panaszaláírásoknál is helytelen a rendszer. Minthogv pedig időközi választások ellen is irányulhatnak panaszok, ennélfogva az az indok sem forog fenn indítványom el nem fogadására, hogy csak az időközi választásokról akamnk intézkedni, tehát nem kell messzebb kiható rendelkezéséket hozni. Időközi választások ellen is lehet panaszt benyújtani, miért is ebhen az új 7. ^-han azt (indítványozom, hogy a panaszoknál! hitelesített aláírásiok visszavonhatok ne legyenek'. Azt hiszem 1 , ezt sem kell bővebben indokolni. Szomorú példák vannak előttünk, hoa:y miután a panasz ibemient a közisrazgatási bírósághoz, akkor megindult a hadjárat az aláírók ellen, sokféle, presszióval, megvesztegetéssé!, rábírták vagy rákényszerítették az aláírókat, hogy vonják vissza aláírásukat és ezzel hiúsítsák meg a panaszt. (Ügy van! bal felöl.) Ha erkölcstelen volt az, ami eddig történt, . illetőleg, ha ez a javaslat is erkölcstelennek tekinti azt, hogy az egyszer adott ajánlási aláírást vissza lehessen vonni, akkor ugyanez az 2. ülése 1937 március 2-án, kedden. 583 I erkölcsi szempont követeli, hogy a panaszaláírásokat se lehessen visszavonni, ne lehessen a panaszt meghiúsítani utólagos presszió vagy utólagos megvesztegetés útján. (Mojzes János: Aláhámisítják egyszerűen a nevét!) Ugyanebben a szakaszban indítványozom azt, hogy ha a panasszal megtámadott mandátum birtokosa a bíróság ; döntése elől megfut, akkor ne szabadulhasson a következményektől, hanem marasztalja el a bíróság a mandátumáx*ól lemondott képviselőt a költségekben, (Moizes János: Ne léphessen fel újra!) mert anomália, sőt egyenesen amoralitás, hogy valaki, aki fél a döntéstől s megszaladt, necsak ne viselje a következményeket, hanem még a győztes ellenfelet marasztalják el ; a költségekben azt, akinek igazsága van. (Mojzes János: Megfut és azután újra fellép!) Bátor vagyok kérni a 1 t. Házat, méltóztassék ezt a módosító indítványomat elfogadni és az új 7. §-t a törvénybe beiktatni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni! Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Képviselőház! Magam is azon a nézeten vagyok, hogy a peticiós eljárás szabályozása korrekcióra szorul, azt tartom azonban, hogy nem ebben az ajánlási javaslatban, hanem a majd idehozandó új választójogi törvényjavaslatban. Az 1925 : XXVL te. 107. §-a szerint a panaszt revők aláírását a községi elöljáróságok, a kir. járásbíróságok vagy a királyi közjegyzők hitelesíthetik, a választási biztos pedig, akire méltóztatott hivatkozni, ezt nem hitelesítheti, mert az ő funkciója a választás lezajlása után tulajdonképpen megszűnik. Kérem tehát, méltóztassék Rupert Rezső képviselő úr indítványát elvetni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nvílvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a Rupert kép viselő úrnak új 7. § felvételére vonatkozó indítványát elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadlak, méltóztassanak felállani (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a Rupert képviselő úr javasolt új 7. §-t nem fogadta el. Következik Rnpert képviselő úr javaslata arra vonatkozólag, hogy egy új 8. § vétessék fel. Rupert Rezső kénviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Erről a szakaszról az összefüsrgés folytán már az előzőekben is szóltam. Ebhen a szakaszban azt indítványozom, hogy gondoskodás történjék a választói névjegyzékeknek kellő számban való elhelyezéséről a. járásibíróságokhoz és az; elöljáróságokhoz. Ha egyszer ugyanis arról van szó, hogy hitelesíteni kell az aláírásokat, akkor a; hitelesítő közegnek, de magának a jelöltnek is. vagy azoknak, akik a választást vezetik, fontos érdekük az, hogy tudják ki van és ki nincs felvéve a választói névjegyzékben, hogy tebát csak 'olyanokkal Írassák alá, akik a választói névjegyzékbe fel vannak véve. A múltban doniban igen gyakran megtörtént, hogy az ilyen választói névjegyzékekhez nem "lehetett hozzájutni, különösen nem lehetett hozzájutni a panaszeljárások során és így sokszor nem lehetett hitelesíttetni az aláírásokat. Ezért vagyok^ hátor javasolni azt, hogy ezek a választói névjegyzékek, mint nyilvános iratok, féltétlenül rendelkezésre álljanak mindenkinek, nemcsak a jelöltnek, hanem másoknak is, hogy meg lehessen tudni, választó-e valaki
