Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-192

Az országgyűlés képviselőházának 192. ülése 1937 március 2-án, kedden. 579 dotta, hogy a legközelebbi választást »lehetőleg« az új választójog alapján fogjuk megejteni. Én tudom, hogy ha a miniszterelnök úr fog választatni, akkor csak az új választójog alapján választat, de engem a miniszterelnök úr kijelentése éppen ezért nyugtalanít, mert hiszen a miniszterelnök úr kötötte magát ahhoz, hogy az alkotmányjogi javaslatokat letárgyaltatja, a pártközi Konferencián erre nézve valamennyi párttal megállapodott és békés légkört teremtett. (Egy hang a baloldalon: Hátul a sötét erők mozognak ellene!) Az a nyugtalanság, amely az egész országban most a szélsőségek izgatása folytán állandóan észlelhető, (Rajniss Ferenc: A liberális lapok izgatják az országot hisztériájukkal, gyávaságukkal!) mutatkozott meg a miniszterelnök úr beszédében is, amikor a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy »lehetőleg«. (Rajniss Ferenc: Hisztéria!) 1918-ban is hisztériának nevezték. Ez a nyugtalanság mutatkozott meg a miniszterelnök úrnak ebben a mondatában is. Szeretném, ha a t. Ház megnyugtatást kaphatna arra nézve, hogy abban az esetben, ha ebből a ren

: delkezésből, ebből a 6. §-ból most az átmeneti időre törvény is lenne, semmiesetre se legyen fenntartható és semmiesetre se tartassék fenn olyan intézkedés, amely — ha a titkos választójog majd törvénybe iktattatik — a titkos szavazás esetében is fenn kívánná tartani a nyilt szavazást, ha csak 100—150 ajánlóra nézve is. Ez elllenkeznék magának a titkos szavazásnak lényegével, (Ügy van! half elöl.) ellenkeznék minden kultúr választójogi rendszerrel (Úgy van! balfelöl.) és ellenkeznék a magyar alkotmánynak, a magyar történelmi jogfejlődésnek eddigi egész menetével. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Ezeknél az indokoknál fogva tisztelettel kérem, méltóztassék a 6. §-szal kapcsolatos indítványomat, amely az egész szakasz törlésére vonatkozik, elfogadni. A magam részéről az indítvány fenntartása mellett csatlakozom Rupert Rezső képviselőtársamnak a 6. § pótlására új szakaszok beiktatását célzó indítványához. (Helyeslés half elöl.) Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Ezzel a törvényjavaslattal megváltoztatjuk a kis kerületekben az ajánlási rendszert, ott tehát, ahol egy képviselő választásáról van szó, de nem változtatjuk meg azokban a nagy kerületekben, ahol esetleg 12 képviselő választásáról van szó. (Zaj a középen.) Megváltoztatjuk ott, ahol esetleg csak 3000 vagy 4000 szavazópolgárról van szó és arról, hogy az új választás esetleg ezeknek izgalmával jár, de nem változtatjuk meg az olyan helyeken, a lajstromos kerületekben, ahol esetleg 330.000 választó van, mint éppen Budapesten, és ahol a választási visszaélésekre sokkal nagyobb lehetőség van, mint az egyéni kerületekben (Zaj.) Az 1931. évi választás alkalmával Budapest déli kerületében 38.000 ajánlással^ többet nyújtottak be, mint amennyi a szavazók száma volt. (Ügy van! a baloldalon.) Ez annyit jelent, hogy ha ebből a számból levonjuk azokat, akik egyáltalán nem akartak ajánlást aláírni, azokat, akik elköltöztek, akik a másvilágra költöztek, (Vázsonyi János: A halottak mind ajánlók!) akik függő viszonyban voltak s ezért nem akartak ajánlani, akkor kiderül, hogy Budapest déli kerületében nem 38.000 hamis aláírás volt, hanem úgyszólván az aláírások 40 százaléka hamis volt. Ilyen visszaélések láttára is csupán az egy képviselőt választó kis kerületekben változtatjuk meg az ajánlási rendszert. Mi ennek az indokolása? Az az, indokolás, hogy úgy sem lesz pótválasztás a lajstromos kerületekben. Tisztelettel utalok arra, hogy ez téves felfogás. Utalok arra, hogy éppen .Pécsett történt meg, hogy lemondott az egyik képviselő, a pótképviselő szintén lemondott a második számú pótképviselő elhalt és az eredmény az lett, hogy Pécsnek nem volt képviselője. (Lányi Márton előadó: Akkor sem lehet választani! — Zaj a középen.) Tudom, t. Képviselőtársain, hogy ez nem borzasztó, alkotmányjogi szempontból azonban aggályos. Aggályos azért, mert itt az a kettősség áll be, hogy az egy képviselőt választó kerületekben megváltoztatjuk az ajánlás rendszerét és módját, a nagy kerületekben pedig nem változtatjuk meg. Tisztelettel bátor vagyok arra utalni, amit az igen t. miniszterelnök úr itt a Házban pár nappal ezelőtt mondott, hogy csak »lehetőleg« történhetik meg, hogy a legközelebbi választás a titkos választójog alapján fog lefolyni. Ebben a feltételezésben tehát benne van az a termé* szetes elképzelés is, hogy esetleg ez a kormány nem lesz már a helyén, amikor azt a törvényjavaslatot tárgyalná a képviselőház, amely törvényjavaslat általában a választójogi problémát oldaná meg. Ha ez így van, akkor az a helyzet állhat elő, hogy nekünk lesz egy esetleg tíz évre szólóan megváltoztatott új ajánlási rendszerünk az egy képviselőt választó kerületekben, de ugyanakkor nem lesz meg ez az új ' ajánlási rendszer a nagy kerületeküen, hanem a lajstromos kerületekben továbbra is megmarad a jelenlegi ajánlási rendszer, amelynek tarthatatlanságáról mindenki, az egész Ház, egyértelműen meg van győződve. T. Ház! Ezért voltam bátor indítványomat benyújtani és ezért nyújtotta be Rupert igen t. képviselőtársam is a 6. §-hoz azt az indítványt, hogy igenis a lajstromos kerületekre is terjesztessék ki az ebben a javaslatban foglalt ajánlási rendszer. A magam részéről azt indítványoztam, hogy olyan választókerületekben, amelyek több országgyűlési képviselőt választanak, a képviselőjelölt érvényes^ ajánlásához 200 olyan választó sajátkezű aláírása legyen szükséges, aki az illető választókerület választói névjegyzékébe fel van véve. Ez csupán három-négy soros mondat volna, amelynek felvétele a javaslatba természetes volna, amely egészen idekívánkozik, mert hiszen ha az ajánlási rendszert magát akarjuk reformálni, akkor lehetetlenség, hogy csak egy részletét reformáljuk. A 6. §-hoz szólva, még azt kifogásolom, amit Petrovácz igen t. képviselőtársam is szóvá tett. Azt a száz ajánlót ugyanis, akit a törvényjavaslat 6. §-a leszavazottnak tekint, a. jelöltek vagy esetleg a választást intéző közegek éppen azok közül fogják majd kiválasztani, akiknek a szavahihetőségében, akiknek a pártállásában a legnagyobb kétségük van. Vagyis a kétséges szavazatokat fogják elsősorban figyelembevenni és azáltal, hogy az ajánlási íveket aláíratták velük, egyúttal leszavazottaknak is kijelentik őket. Mit jelent ez, t. Ház? Azt jelenti, hogy az egész szavazásnak a közjogi aktusát, amely kellő ellenőrzés mellett, a törvényesség minden szempontját figyélembevévé kellene, hogy lebonyolódjék, a községi elöljárósághoz vagy pedig egy közjegyzőhöz viszik át, annak a szobájába teszik át, ahol minden ellenőrzés nélkül 83*