Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-192
578 Az országgyűlés képviselőházának 192. ülése 1937 március 2-án, kedden. kőznünk ezzel a kérdéssel és kell vele szemben állást foglalnunk, mert a javaslatnak ez az egyetlen olyan része, amely ha kimaradna e törvényjavaslatból, magát az elkészítendő törvényt sokkal teljesebbé és sokkal helyesebbé tenné. Bátor voltam az 1. és a 4. §-nál is felszólalni és kifogásokat hangoztatni, az 1. és 4. §-szal szemben emelt kifogásaim azonban nem bírnak azzal a jelentőséggel, mint a 6. §-szal szemben felhozandó érvelés. A pártközi értekezleten bátor voltam kije lenteni azt, hogy ellenzéki pártállásom ellenére a miniszterelnök úr iránt éppen a választójoggal kapcsolatos politikai múltjánál fogva a választójog kérdésében bizalommal vagyok és bizalommal várom a választójogi törvényjavaslat beterjesztését és e kérdés becsületes megoldását es rendezését. Én ma is, bár ebben a javaslatban ez a 6. § foglaltatik, fenntartom ezt az álláspontomat, mert remélem, hogy ez pusztán és kizárólag csak átmeneti intézkedést tartalmaz és semmi körülmények között sem vonatkozhatok arra a korszakra, amikor az egész országban minden egyes választókerület egyaránt titkosan gyakorolja majd választójogát. Lehetetlenség volna, hogy akkor, amikor a titkos választójog minden egyes kerületben törvénybe iktatta tik és a választás minden egyes kerületben titkosan zajlik le, a nyilt választásnak egy csökevénye még mindig fennmaradjon, egy olyan csöke vénye a nyilt választásnak, amely az egész kultúrviiágon sehol semilyen jogrendszerben fel nem lelhető s amely ellenkezik a magyar történelmi alkotmányjogi fejlődéssel is, mert hiszen =ioha eddig a magyar alkotmányban nem szerepelt olyan intézkedés, amely a szavazati jogot az ajánlótól megvonta volna és már előre prejudikált volna az "ajánlás folytán a szavazást illetőleg. Ez a gondolat felmerült már az 1925:XXYX tc.-nél is. Akkor is a javaslat eredeti szövege, az első tervezet azt kontemplálta, hogy az ajánlók egyúttal leszavazottaknak tekintendők legyenek, de akkor is elejtette ezt a tervezetet a kormányzat és a képviselőház többsége, belátva annak tarthatatlan voltát, mert hiszen lehetetlen, hogy valakit, aki különböző befolyások alatt adja ajánlását egyes jelölteknek, megfoszszanak attól a jogától, hogy minden befolyásolástól mentesen gyakorolhassa szavazati jogát. A javaslat általános vitája során már voltam bátor ez ellen szót emelni és már akkor bejelentettem azt a módosító indítványomat, hogy kérem a 6. §-nak teljes szövegében való törlését. Most, amikor ennek indokolását kissé részletesebben fejtem ki, méltóztassanak megengedni annak bejelentését is, hogy amikor fenntartom azt az indítványt, hogy a 6. § törlését kérem, egyben csatlakozom Rupert képviselőtársam indítványához is, aki a törlendő 6. § helyébe új 6., 7. és 8. §-ok felvételét kérte a jelenleg lajstromosan választó kerületekkel kapcsolatosan. A javaslat általános vitájában, amikor annak fejtegetésébe bocsátkoztam, miért tarthatatlan az az intézkedés, hogy v ebben a tervezett 6. § foglaltatik, Csik József képviselőtársam, aki utánam szólalt fel, azt mondotta, hogy helyes ez az intézkedés azért, mert felesleges, hogy kétszer zaklassák a választópolgárt: egyszer az ajánlásnál és egyszer a szavazás alkalmával. Én ebben a »zaklatás« szóban és ebben az elméletben látom a polgári rend, az úgynevezett középosztály bukását és a polgári rend, a középosztály sorsának tragédiáját. Azért látom ebben, mert a polgári rend és a középosztály állandóan zaklatásnak tekinti és szószólói is' zaklatásnak mondják a legnagyobb és legjelentősebb közjog gyakorlását. Ezzel szemben a szélsőségek mindenkor szervezetten lépnek fel, a szélsőségek mindenkor öntudatosan dolgoznak a maguk céljai elérésére ugyanakkor, amikor széthullva, amikor nem törődve az országnak és saját magának jól felfogott érdekével, a polgári rend a közjogok gyakorlását zaklatásnak tekinti. Én azon az állásponton vagyok, hogy a választót, a választóközönség tagjait egyszer sem szabad zaklatni. Mert zaklatás az, ha befolyásolja valaki, hogyan ajánljon, zaklatás az, ha valaki befolyásolja, hogyan szavazzon, mert saját legjobban felfogott érdekében, a nemzet és önmagának érdekében, az emberiség jobban felfogott jövője szempontjából, saját íelkiis merete szerint, minden befolyásolástól mentesen kell, hogy gyakorolja közjogát mindenegyes állampolgár és ennek biztosítása is törvényesen kell, hogy meglegyen. Ezzel ellentétben áll ez a 6. % amely »az ajánlók leszavazottaknak tekintendők« szövegével lehetővé teszi azt, hogy befolyásolás alapján kapjanak egyes pártok már előre 100 vagy 150 szavazatot. Amikor azt mondom, hogy »egyes pártok«, akkor nemcsak a mindenkori kormány pártjára gondolok, mert a mindenkori kormány pártjának lehetővé van téve, hogy a közigazgatásnak, az adóügyi igazgatásnak befolyásolásával (Kun Béla: Ügy van!) azokat, akik függő helyzetben vannak és szavazás szempontjából esetleg megbízhatatlanok, preszszióval előre lekösse (Kun Béla: Ügy van!) és az ajánlás megszerzésével egyúttal szavazatukat is biztosítsa. De nemcsak a kormánypártra vonatkozik ez, hanem vonatkozhatiik mindem. egyeG pártra, mert sohasem tudhatom, hogy milyen párt programmjával lép fel egy nagyvállalat vezérigazgatója, aki alkalmazottait elbocsátás terhe mellett fogja arra kényszeríteni, hogy ajánlást adjanak az ő ívére, amivel azok egyiíttal leszavazottaknak tekintetnek, holott ha szavazati jogukat minden befolyásolástól menten, szabadon gyakorolhatnák, valószínű, hogy nem a vezérigazgató úrra adnák le szavazatukat. (Ügy van! balfelől.) Ugyanez áll a nagybirtokra, az ingó és ingatlan nagytőkére egyaránt. Amikor a választók számára mind a demagógiával, mind a közigazgatás túlkapásaival, mind a plutokráciával szemben egyformán keressük a védelmet, ne adjunk ebben a törvényjavaslatban olyan lehetőséget, hogy mind a demagógiának, mind a plu tokráciának, mind a közigazgatás túlkapásainak (Mojzes János: A basáskodásnak!) egyik melegágyát jelentse ez a szakasz. (Ügy van! balfelől.) De, t. Ház, a 6. § azt is jelenti, hogy ha ez a törvényjavaslat változtatás nélkül ilyen formában kerül be a Corpus Juris-ba, ez prejudikál az elkészítendő és majd beterjesztendő választójogi törvényjavaslatnak. Ez azt jelenti, hogy akkor is, amikor majd titkos lesz a sza•— ha titkos lesz — megmarad a nyilt szavazásnak egy csökevénye. Nagyon félő ebből a szempontból és engem nem nyugtat meg, sőt nagyon nyugtalanít a miniszterelnök úrnak legutóbbi ülésünkön elhangzott felszólalásából (Felkiáltások balfelől: Lehetőleg!) az a mondat, amelyben a miniszterelnök úr azt mon-