Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-191

Az országgyűlés képviselőházának 191 szegény kis primitív elindulásnál már ott tartunk, 'hogy megvan a korrupció lehetősége, megvan az összeférhetetlenség lehetősége, holott nem volna szaibaid megtörténnie, hogy a jelölt előre lekösse és odaadja magát. Ez azt jelenti, hogy a képviselő a törvényhozói működés egész területén le lesz kötve. De miért kell ezt csinálni, miért van erre szükség, miért nem lehetne ezt máskép megcsinálni és miért nem lehet ezt kaució nélkül elintézni? Az urak ne hivatkozzanak külföldi példákra, ne érveljenek ezekkel, hiszen Magyarországon mások a viszonyok. Magyarországon nyilvánvalóan csak azt akarják kidomborítani, aimi eddig is 'meg volt a törvényekben, a választójogban: ezt az osztályjelleget akarják mots is fenntartatni, .amely meg volt eddig is, hogy a pénz pénz. Kié a pénz? A plutokráciáé, annak kezében van. A szegényebb pártoknak vagy gyüjteniök kell, mert másként nem tudnak érvényesülni, vagy lehet ráhelyezkedni arra az álláspontra, hogy az a 3 millió nyomorult éhező ne jusson szóhoz, vagy csak úgy jusson szóhoz a parlamentben, úgy vehessen részt a választásokon, ha eladja magát valamely banknak, kartelnek vagy nagybirtokosnak. Ha ezt csinálják, akkor lehetetlen állapotúikat teremtenek az urak, olyan erkölcstelen politikai helyzetet, amelyet megengedni, kifejleszteni abszolúte nem volna célszerű és nem volna szabad. Mert hiszen^ nyilvánvaló dolog, hogy ennek nem lelhet más következiménye, mint az a korrupció, amelyről beszéltem. Nagyon kérem a kormányt, gondolja meg, hogy ez a rendelkezés tisztára lehetetlen állapothoz vezet. Lehetetlen állapot volna a folyománya annak lis, amit az előttem szólott t. képviselő úr javasolt, hogy csak tíz pengő földadót, vagy házadót fizető ember lehessen ajánló. Ez megint olyan megkülönböztetés, amelyet neim lelhet ési nem saalbiad ^ törvényben megtenni. Nem hivatkozóan másra, csak arra, hogy történt intézkedés, amellyel a népesség bizonycis mezőgazdasági rétegénél az egyszobás lakás után elengedték a házadót. Ez a réteg most nem fizet házadót. Éppen egy vidéki képviselő úr akarja azt a szerencsétlen házadóelengedéslben részesült emlbert elütni '-"ittál a jogtól, hogy ajánló legyen 1 (Meizler Károly: Joiblb, amint ha csak. készpénzében követelik!) Itt jogi szempontról, igazságról, egyenlőségről van szó, ez a főszempont és nem, az, hogy úgy disztingváljunk, úgy határoljuk körül a kérdéseket, hogy mindig osak a szegényebb néposztályok szenvedjenek sérelmeket. (Meizler Károly: Ez kiiseblb TOSSZ, képviselőtársam! — Peyer Károly: Ez a nagyöbh rassz, mert meg^ foszt joguktól embereket!) Minden megkülönböztetés igazságtalan Minden ember egyformán ember; Isten csak embert teremtett megkülönlböztetés nélkül, nem tíz, vagy húsiz pengővel. Vegyék komolyan a keresztény ^szellemiét, a keresztény gondolat Erre az álláspontra kellene önöknek helyezkedni ök, nem atrrai, hogy megkülöniböztesisenek vagyoni állapot szeriint emilbereket és e szerint mérjék a jogokat. Ez a helyes álláspont! A .szakaszt nem fogadóim el és kérem a képviselőházat is, hogy ne fogadja el. Elnök: Szólásra következik Soltész János képviselő úr. Soltész János: T. Ház! E szakasz kapcsán előttem felszólalt képviselő urak részletesen szóltak minden kérdésről és én teljesen kilátástalannak látom, hogy a biztosíték kérdésében a kormány valamilyen engedményt teülése 1937 február 26-án, pénteken, Ü69 gyen, bár a miniszterelnök úr kijelentette a bizottsági tárgyalások során, hogy a kaució összege esetleg módosíttatik. (Darányi Kálmán miniszterelnök közbeszól. ~ Rupert Rezső: Sok részben rosszabb a novella, mint a régi törvény volt! — Ellenmondások a jobboldalon.) Én mindössze abban a kérdésben kívánok felszólalni (Zaj. — Halljuk! Halljuk

1

, a baloldalon. — Rupert Rezső: Azt hittem,' hogy a józan módosításokat elfogadják! — Felkiáltások a jobboldalon: Azokat el!), hogy a 4. § egyáltalában semmiféle korlátot nem állít fel arra vonatkozólag, hogy hány ajánlási ívet lehet hitelesíttetni, hány ajánlási ívet lehet kiváltani az illetékes járásbíróságtól. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat megszabja, hogy a választási biztos csak 150 ajánlást vehet át, nem szabja meg azonban semilyen vonatkozásban, hogy hány ' ajánlást lehet gyűjteni, illetőleg hitelesíttetni. Igen jól tudom, hogy nyílt választások, de még titkos választások esetében is gyakran előfordul, hogy korlátlan számban hitelesíttetnek, gyűjtenek ajánlásokat és ezt propagatív célokra használják fel, mondván, hogy egyik jelöltnek több ajánlása van, tehát az esélye nagyobb. Ennek következtében igen gyakran előfordulhat, hogy a jóhiszemű választókat megtévesztik, azt a hiedelmet keltik bennük, hogy akinek kevesebb ajánlása van, a mellé kár kiállni, arra kár szavazni, úgyis el fog bukni. Bár kétségtelen, hogy az általános tapasztalat^ azt mutatja, hogy a kormánypárti jelöltek részére mindig több szokott lenni az ajánlás és kevesebb a szavazat (Rupert Rezső: Az összes jegyzők gyűjtik!), az ellenzék részére pedig kevesebb az ajánlás és több a szavazat. (Br. Berg Miksa: Ez így van!) Akárhogy is van azonban a dolog, akár így van, akár nem így van, a visszaélés lehetősége megvan, a visszaélés ott fog elkövettetni, ahol ezt a lehetőséget felhasználják propagatív célokra, különösen pedig abból a szempontból, hogy a törvény azt mondja, hogy a száz ajánló leszavazottnak tekintendő. Ezzel meg fogják zavarni a választóközönséget és azt fogják mondani a választónak: ha te már ide ajánlottál, tanuk előtt ajánlottál, az aláírásod már hitelesítve van, te már nem is szavazhatsz máshova, csak oda, ahová már aláírtál. Fel kell tételeznünk azt, — bármilyen érettnek is tartjuk népünket a titkos választói jogra — hogy mégis igen sok alkalom kínálkozik e szakasz révén a visszaélésekre. A bizottsági tárgyalás során már voltam bátor indítványt előterjeszteni abban az irányban, hogy korlátozzuk a kiadható ajánlóívek számát.. Bármilyen lesz a korlátozás, én azt tudomásul veszem és elfogadom. Nem bánom, ha ezerre fogják korlátozni, nem bánom azt sem, ha 10%-ra, vagy 3%-ra. (Meizler Kér oly: Neked sem lesz jó az ajánlásnál!) De az bizonyos, hogy ezt a dolgot valami úton-módon korlátozni kell, hogy ne lehessen az egyik jelöltnek például a végtelenségig hitelesíttetni, aláírásokat, ne lehessen akár 15.000 aláírást is hitelesíttetni. (Meizler Károly: A törvény nem zárja ki!) A törvényjavaslat ezt nem zárja ki, mindössze a józan észre apellál, mert azt reméli, hogy akinek csak 150 aláírást kell benyújtania, az nem lesz olyan lelkiismeretlen, hogy 15.000-et hitelesíttessen. (Meizler Károly: Itt az új visszaélés lehetősége!) Tudjuk azonban, hogy választáskor .a józan 'észre nem lehet •apellálni, választásnál nincs józan ész. nincs belátás, legtöbb esetben a törvény ereje is fel van füg-