Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-191

566 Az országgyűlés képviselőházának alkalmam a miniszterelnök úrral a választójog kérdéséről szólni, magam is ajánlottam, sőt cikksorozatban ennek az irányzatnak érdekében foglaltam állást. A kauciós rendszer azonban az ajánlás rendszerével párosítva nem lehet megint anynyira szigorú, hogy ismét a legszigorúbb rendszer legyen az összes kultúrállamok választójogi rendszerei közt. Az általános vitában bátor voltam ismertetni különböző államok választójogi rendszereit, ahol kiderül, hogy sehol nem kívánják meg a kaucióval kapcsolatosan, hogy a jelölt a szavazatok 25%-át nyerje el ahhoz, hogy a kauciót visszakapja. A legszigorúbb ebből a szempontból az angol rendszer, ahol a szavazatok egynyoleada szükséges ahhoz, hogy valaki a kaucióját ismét visszaszerezze. (Meizler Károly: Írországban egyharmada!) Ott még szigorúbb, ott egyharmad kell. A helyzet az, hogy az angol követelménynek éppen a dupláját kívánja a magyar választójogi rendszer és ez az indulásnál, amikor ezt a rendszert behozzuk, feltétlenül túlszigorú, mert hiszen nagyon gyakran előfordulhat egy olyan parlamentben és egy olyan politikai tagozódásbán, ahol a legkülönbözőbb felfogású és világnézetű pártok foglalnak helyet, hogy esetleg egy egyéni választású kerületben négy, vagy Öt jelölt indul. Ha öt jelölt indul egy kerületben akkor, ahogy azt bátor voltam az általános vitában is megemlíteni, megtörténhet az, hogy az alapválasztáson egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok 25% -át, ezzel szemben ketten kerülnek pót választásra, akik csak néhány szavazattal kaptak többet, mint a többi három jelölt, és végeredményben ez a kettő, aki az alapválasztáson szintén nem kapta nieg a szavazatok 25%-át, megmenti a kaucióját, a többi három pedig, aki majdnem annyi szavaztot kapott, elveszíti, ami méltánytalan és igazságtalan. Nem lehet ezzel szembeszegezni azt, hogy ez arra irányul, hogy a felaprózódás ellen akarja a magyar közéletet megvédeni és azt kívánja, hogy csak a nagy pártok induljanak el, mert hiszen egyes kerületekben egyéni választás mellett kis pártok is el tudnak indulni sokkal nagyobb lehetőséggel és eredménnyel, mint esetleg a nagy pártok, mert egyéni választásnál egyéniséget, egyént, személyt jelöl a választóközönség és nem pártra szavaz. Ebből a szempontból tehát ez a pártfelaprózódás elleni védelemnek semilyen jellegét vagy lehetőségét nem jelenti. De arra is rámutattam már az általános vitában való felszólalásomban, hogy a nagy pártok élete nagyon váltakozó, mert alig volt még két egymásután következő országgyűlési ciklus a magyar képviselőház életében, ahol ugyanazok a nagy pártok ismét megjelentek volna és nem festették volna át a cégtáblájukat és esetleg a programmjukat is. A régi békebeli nagymagyarországbeli nagy pártok valamennyien eltűntek a nemzetgyűlés idején, a nemzetgyűlés nagy pártjai eltűntek az országgyűlés idején, sőt az előző országgyűlés nagy pártja is megváltozott formában jött át ebbe az országgyűlésbe. A magyar politikai életnek specialitása különben az is, hogy a jelenlegi párttagozódá; sok és politikai elgondolások nem fejezik ki ténylegesen azt a politikai tagozódást, amelyben a választóközönség és általában Magyarország népe él, mert az a furcsa és egészen beteges tünet áll a magyar közéletben, hogy olyanok foglalnak helyet egy pártban vagy egymással szövetségben, akik elvileg egymás/. ülése 1937 február 26-án, pénteken. tói távol állanak és olyanok állanak egymással szemben igen sokszor politikai pártelhelyezkedésben, akik elvileg különben tökéletesen és teljesen egyetértenek. Én éppen ezen indokokból és éppen ebből a felfogásból kiindulva, voltam bátor azt a módosító indítványomat megtenni, hogy méltóztassék 25% helyett a választók 10%-át elegendőnek tartani ahhoz, hogy valaki a kaucióját visszakaphassa. Nem ragaszkodom ehhez a számhoz, igen boldog volnék a 15% esetében 16, il. 25%>-ot azonban túlzottnak, túlszigorúnak és végeredményben méltánytalanságra vezetőnek tartom. Ezért tisztelettel kérem azon módosító indítványom elfogadását, hogy a 4. § 2. bekezdésének b) pontjában az »egynegyed része« szavak helyett a »10%« szavak vétessenek fel. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Meizler Károly képviselő úr ennél a szakasznál volt feliratkozva, itt illeti meg a szó! Meizler Károly: T. Képviselőház! A biztosíték kérdése a javaslatban össze van kötve az ajánlás hitelesítésének kérdésével. A törvényjavaslat indokolásában utalás történik arra, hogy ez külföldön is így van, ez külföldön bevált rendszer, azonban nem fejti ki azt, hogy ez így, ilyen formában, ilyen kumulatív módon, így halmozva az ajánlásnál a feltételeket, nem fordul elő sehol sem a külföldön. Mert igaz az, hogy van külföldön öt állam, — Ausztria, Csehszlovákia, Lettország, Belgium és Norvégia — ahol 100 ajánlást kell beadnia a jelöltnek, ez igaz, azonban 12 más államban ennél jóval kevesebb ajánlóhoz van kötve. (Vázsonyi János: Ügy van!) Azt kell itt kiemelni, hogy minden más államban, ahol 100 ajánlóhoz van kötve az ajánlás, egyúttal mindenütt lajstromos a szavazás, tehát nem egy jelöltnek kell 100 ajánlást hitelesíttetnie, hanem esetleg 5—10—20 jelöltnek. Ez pedig lényeges különbség. De most továbbmegyek a feltételek terén. Ahol megvan az írásbeli ajánlás, ugyanott a kaució kevés helyen van meg. És még egy dolog: ahol megvan a 100 ajánló, ott sincs mindenütt ez hitelesítéshez kötve, hanem csak egyszerű aláíráshoz van kötve. Nálunk tehát van ajánlás, van hitelesítés és ezenfelül van a kaució, ami így összekötve, kétségtelenül sokkal súlyosabb, mint bárhol a külföldön. Két állam van, »ahol hitelesítéshez is van kötve és kaució is van, ez a két állam Észtország és Románia, azonban Észtországban csak öt ajánlóhoz van kötve, Romániában pedig csak 20 aláíráshoz, tehát még ebben a két államban is lényegesen kevesebb feltételhez van kötve, mint nálunk. Ezen túlmenően jön a mi javaslatunk még egy nagy megszorítással, amely ugyancsak nincs meg a külföldön, amelyről most beszélt Vázsonyi t, képviselőtársam, tudniillik nálunk a leadott szavazatok negyedrésze kell ahhoz, hogy a kaució el ne vesszen. Angliában egynyolcad, Írországban tényleg szigorúbb, de viszont nincs hitelesítéshez kötve. Ahol az egyik fennáll, a másik hiányzik, mi azonban összegyűjtöttük az összes feltételeket és ebbe a javaslatba mind együtt vettük fel. Amit külföldön tapasztaltunk és láttunk, ebbe a javaslatba mind belevettük. Felhozta Vázsonyi t. képviselőtársam, hogy ott, ahol öt jelölt indul, ennek az öt jelöltnek — a javaslat szériáit — elméletileg tulajdonképpen mindnek el lehet veszíteni a kauciót. (Darányi Kálmán miniszterelnök: Csalk elméletileg!) Nézzük a (gyakorlatot. A gyakorlatban pedig az is lehet a helyzet, hogy- az öt jelölt