Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-191

Az országgyűlés képviselőházának 191, illése 1937 február 26-án, pénteken* 567 közül az első futamnál esetleg egyik sem kapja meg a 25%-ot. Elképzelhető, ha aránylagosan oszolnak meg a jelöltek között a szavazatok. Miviel a jelöltek száma öt, mindegyiknek 25%-ot kellene kapnia, 125% szavazat azonban nem lévén, mind az ötnek el kell veszítenie a kauciót. A gyakorlati példa az, hogy az öt közül kettő pótválasztásira kerül. A pótválasztásra kerülő két jelölt közül az egyik, úgy lehet, szintén nem éri el a 25%-ot, mert a másik esetleg ^megkapja a leadott szavazatok 76%-át ée a végeredmény az, hogy az első futamban elvesztette az első három, a második futamban pedig elveszítheti a negyedük is a kaucióját, te hát az öit közül négy elveszítheti, ez a helyzet. (Egy hang a középen: Nem valószínű!) Nemhogy nem valószínű, de láttam, eseteket, ott volt például a letenyei kerületben Lendvai István volt képviselőtársunk, aki egyetlen egy szavazattal veszített és nem került be a Házba, tehát egyetlen szavazaton imulott a választás sorsa. Ez máskor is megtörténhetik. Ha mi azt mondjuk, ^hoigy így kumulative összegyűjtünk minden tételt, ami a 'külföldöd, van, akkor legalább a magyar viszonyokhoz képest a kaució ösiszegte ne legyen 2000 pengő és főleg ne legyen készpénzben letéve. Tisztelettel bátor voltam utalni arra, hogy rengeteg olyan egyént ütünk el az indulás lehetőségétől, aki esetleg mégis a képviselőházba val. volna. Utaltam arra, hoigy Nagyatádi Szabó István, ha huszonöt évvel ezelőtt meg lett volna ez a javaslat, esetleg kívülről, mostani szobrának, helyéről bámulhatta volna a képviselőházat, mert nem. került volna be, mert nem lett volna meg esetleg a 2000 pengője. Sok politikust ismerünik, aki önhibáján kívül kimaradt. (Egy hang a középen: Az ajánlók letehetik!) Ha az ajánlók önnél leteszik, akkor én elállók a felszólalásomtól, mert nem hiszem, hogy letennék. Nagyon sok gazdag ember van, aki egyébként önhibáján kívül került rossz viszonyok közé. Talán olyankor eszközölt beruházásokat a birtokára, amikor minden túldrága volt és utána nem tudta fizetni, megakadt, védettségbe került, ennek az embernek nines készpénze, így az egyébként komoly jelölt nem tud indulni. Ezt nem tartom helyednek és azt gondolom, hogy bár a törvény nem célozza, mégis az a helyzet, hogy az alsóbb társadalmi osztályok képviselői, a földmunkásemberek, kisiparosok, kispolgárok «ajátmagukszőrű emberei közül senki sem tud bekerülni a 'képviselőháziba. Vannak, akik mostanában azt mondják, hogy nem helyes a parlamentarizmus és kezdik alapjában döngetni^ a parlamentarizmust s ennek helyébe érdekképviseletet és egyebeket akarnak behozni. Ezeknek főindoka az, hogy például kisiparosnak, ha^ az országban elfoglalt arányszámot nézzük és azt akarjuk, hogy az ország lakosságának megfelelő arányban legyen itt képviselve minden társadalmi réteg, huszonötnek kellene lennie a. magyar parlamentben és e helyett egy van — Müller Antal. Kereskedő most esetleg egy sincs., Azt mondják azután, hogy kisgazdának kellene lennie nyolcvannak vagy legalább hetvennek. Ebből a felfogásból táplálkozik az a terv, hogy nem kell ez a parlament, nem kell a népképviselet, ellenben szükség van érdekképviseletre. Mi ezzel a javaslattal egyenesen elébe sietünk ennek á gondolatnak és alátámasztjuk ezt azzal, hogy a szélesebb és szegényebb társadalmi osztályok ezután már éppen nem jöhetnek be, mert 2000 pengő kaució kell ahhoz, hogy valaki megválthassa a belépőjegyét egy ilyen választáshoz. Még egy aggályt vetek fel tisztelettel. A múlt alkalommal — azt hiszem — Vay igen t. képviselőtársam sürgette tőlünk, az ellenzéktől az összeférhetlenségi törvényt, s mondotta, hogy a kormány miért nem állít fel olyan korlátokat, hogy ilyen összeférhetlen képviselők ne jöhessenek be a parlamentbe. Hát ha mi nem állítunk fel korlátokat az összeférhetlenség kérdésében és megengedjük, hogy bekerüljön a parlamentbe olyan képviselő is, aki esetleg a kormánnyal, esetleg az állammal, esetleg az állam által szubvencionált társaságokkal szerződéses viszonyban van, vagy azoknak érdekeit képviseli, akkor hogyan állíthatunk fel ilyen szigorú financiális feltételeket a becsületes, nem összeférhetlen emberek számára? Vagy tovább kérdezem és mondom: Ha Finnországban megcsináltáik és felállították a korlátokat abban a tekintetben, hogy a nemzeti szempontból megbiznatatlan emberek, akik a magántulajdonnak, a nemzeti gondolatnak eszméjét tagadják, ne indulhassanak, ha az ilyen szabály felállítását nálunk nem hozzák be, (Vázsonyi János: Észtországban is megvan!) ha ilyen korlátokat nem állítunk fel, akkor egyszerű pénzbeli korlátokat felállítani nem tartom helyesnek. (Buchinger Manó: A szocialisták ott többségre jutottak!) Méltóztassék arra gondolni, hogy a mostani parlamenti pártok ellenére itthon a felforgató, szélsőséges pártok hogyan fel tudják ezt használni, hiszen Budapesten plakátok jelentek meg, amelyek agitálnak a 2000 pengős kaució ellen és azt mondják: a mostani pártok le tudják ez tenni, de mi nem. Ezzel megint tápot adunk a szélsőségeknek. Odakinn gondolkoznak az emberek és megkérdezik: rendben van-e, hogy egy párt, a kisgazdapárt, vagy akár az én pártom is, ha fel akar állítani 80 vagy 100 jelöltet választásra, csak a kaució 200.000 pengőbe kerül! Ez azonban még csak a kisebb költség, tudjuk jól, hogy ezután még további költségek vannak. Egy párt, ha 100 jelölttel indul a választásra, legalább 6—800 ezer pengőt kénytelen elkölteni. Joggal kérdezik, t. Ház, és joggal kérdezem én is a parlamentarizmus tisztasága szempontjából, hogy vájjon honnan veszik ezek a pártok azt a nagy összeget. Nem arra gondol-e mindenki, hogy talán a gazdasági élettel való kapcsolatból, vagy pedig valamilyen egyéb ilyen módon jutnak hozzá ehhez a nagy pénzhez. (Zaj a jobboldalon.) Ha — mint elképzelhető — a 245 mandátumra ezer jelölt pályázik, ezeknek indulásához kétmillió pengő szükséges csak kaucióban. Méltóztassék a további választási költse geket hozzáadni, kiderül, hogy 4—5 millió pengő az az összeg, amelyen alul egy választás nem képzelhető Magyarországon. Ki adja ezt a 4—5 millió pengőt a választáshoz? Méltóztassék ezeket komolyan meggondolni és felvetni, mert éppen a parlamentarizmus ellen és éppen mi ellenünk, a polgári pártok ellen joggal vagy nem joggal felvethetik és szélsőségesen kiélezhetik ellenünk, (vitéz Szalay László: Időközi választásról van szó.) Tudom, hogy időközi választásról van szó, igen t. képviselőtársam, de azt gondolom, hogy amit ma a képviselőház többsége helyesnek tart, azt ha esetleg félév múlva, vagy egy év múlva idekerül az általános választójog kérdése, szintén helyesnek tartja s nem lesz önmagához követke81*