Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-191

Az országgyűlés képviselőházának 19 í. ülése 1937 február 26-án, pénteken. 565 pengőt. Annak a szegény embernek nincs még 20 fillérje sem; ne tessék tehát ilyen vagyoni cenzustól függővé tenni azt, hogy ki lehessen képviselőjelölt. Ismerünk nagyon szegény embereket, akik 2000 pengőt nem tudnak előteremteni, de akiknek mégis sokkal'inkább itt a helyük, mint a Ház háromnegyed részének. (Zaj és ellenmondás ok a jobboldalon.) Elnök (csenget): Ne méltóztassék a Házra nézve ilyen megállapításokat tenni! Rupert Rezső: Azért még a Ház többi része lehet igen értékes. Elnök: A magyar nemzet szempontjából kívánatos, hogy a Ház értékes legyen a maga egészében. Rupert Rezső: En csak azt mondom, hogy még nálunk is értékesebbek lehetnek ... Elnök: Méltóztassék az elnökkel való vitatkozástól eltekinteni. Rupert Rezső: A másik pedig az, hogy az ajánlási íveket ne kelljen hitelesíteni. Eddig hitelesíteni kellett az ajánlási íveket s versenyfutás indult meg, hogy a járásbíróságtól vagy a minisztériumtól ki kapja meg előbb az íveket. Az ellenzéki jelöltet nagyon sokszor háttérbe szorították, az ő számára nem volt ív vagy csak napokkal később kapta meg. (Müller Antal: Ez a keserű kenyér!) Ma már ennek nincs jelentősége. Eddig még megvolt az az értelme, hogy az ajánlási íveket a választás kiírása előtt ne lehessen megkapni s így hónapokkal előbb ne gyüjthesse össze valaki az ajánlásokat, hanem csak a választás kiírása után legyen kénytelen az aláírásokat gyűjteni; mert máskülönben megtörténhetnék, hogy ha a régi törvény szerint választanánk, már most elkezdenék gyűjteni az aláírásokat, ha nem volna ez a választás kiírásától függővé téve. Eddig megvolt az értelme annak, hogy az ajánlási íveket is hite lesítletni kellett, mert így biztosították azt, hogy az aláírások gyűjtése ne kezdődhessék meg, csak a választás kiírása után. Most, hogy az ajánlások hitelesítése csak a választások kiírása után történik, céltalan a kétszeri hitelesítés. Az aláírások dátuma már úgyis biztosíték arra nézve, hogy ne lehessen előre aláírásokat gyűjteni. Viszont ezzel megakadályozzuk azt a visszaélést, hogy az ellenzéki jelöltekkel szemben egyes helyeken szabotázst, amerikázást lehessen űzni azáltal, hogy nem kapják meg az ajánlási íveket, hadd fussanak egy pár napig a kormánypárti jelölt ívei és csak azután jöjjenek az ellenzéki jelölt ajánlási ívei. Ez most nincs meg és ilyen módon elveszett az ajánlási ívek hitelesítésének az érdeke is s ez szükségtelen is. Eddig sok formahibából is, a legkisebb formahibából is beleavatkoztak az ajánlásokba, mert például azt nézték, hogy mikép pen van az ajánlási ív vonalozva, mekkora az ajánlási ív papirosa vagy milyen szöveggel volt kiállítva, holott kétségtelen volt, hogy a kérdéses ajánlóív arra a választásra és arra a jelöltre vonatkozott. Azt szeretném tehát, hogy szüntessük meg az ajánlási ívek alakszerűségét; bárki készíthesse vagy készíttethesse el azokat. Hiszen csak 100 aláírásról van szó, minek itt a sok hűhó; valaki megveszi az íveket, odahaza megvonalozza, megcsinálja rajta a szükséges rubrikákat. Minek ehhez a nyomda? A kincstárnak sincs ebből semmi haszna, mert hiszen száz aláírás mellett nagy üzletet csinálni nem lehet. Hadd kétszíthesse el tehát mindenki maga az íveket, mert úgyis ott van a biztosíték arra nézve, hogy ezentúl KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. 1 az aláírásokat hitelesíteni kell, visszaélés tehát nem foroghat fenn. A kaució visszaadásának kérdésében túlsóknak tartom azt, hogy ha valamely képviselőjelölt a leadott szavazatoknak egynegyedét nem kapja meg, az elveszti a kauciót. Én a magam részéről a leadott szavazatoknak egyhatodát ajánlanám, bár szívesebben elfogadnám Vázsonyi János t. képviselőtársam indítványát, hogy a minimális határ 10% legyen. Annak ugyanis sokféle oka lehet, hogy miért nem kapja meg valaki a 10%-ot is. Ha egy kormány elszánja magát arra, hogy atrocitásokkal választat, akkor megtörténhetik, hogy csendőrkordonnal lezáratja a szavazók özönlését a választóhelyiség felé. Ilyen mesterséges eszközökkel akármilyen kiváló, abban a kerületben szeretett, és becsületes választás mellett célhoz jutó, fölényes győzelmet arató jelölt is hozható abba a helyzetbe, hogy talán csak a szavazatok 10—20%-a esik rá. A jelenlegi számot soknak tartom, éppen ezért, ha a kormány ezzel is biztosítani akar bennünket, hogy nincs szándékában semmiféle ilyen viszszaélés, ezt a javaslatomat is elfogadhatja. Amúgy elvileg természetesen nem kifogásolnám azt, hogy egy bizonyos számú szavazót össze kell hoznia annak a jelöltnek, hogy ne lehessen minden gyökér nélkül, csak azért, hogy okvetetlenkedjék, vagy felesleges versenyt támasszon, önjelöltösködni. Nem tartanám igazságtalannak azt, hogy bizonyos szankciókban részesüljön, azonban az adott helyzetben a magyarországi viszonyok közt nem helyes a jelenlegi helyzet. Ezekről a viszonyokról Gömbös Gyula is panaszkodott. Az előbb voltam bátor hites tanuként ideidézni az elhalt miniszterelnök urat, aki mint miniszterelnök is keserűen panaszkodott, visszaemlékezve, hogy a hatóságok hamisítanak a választásnál. Ilyen körülmények között, míg az egész kódex nem kerül ide, míg a kormánynak nem lesz módjában a kódex többi rendelkezéseit is megjavítani, minthogy mechanikai okokból is lehetséges az, hogy valaki nem kap megfelelő mennyiségű szavazót, én elégségesnek tartom a szavazatok egyhatodát a,rra, hogy ne veszítse el valaki a biztosítékát. Elnök: Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Ház! Előttem szólott Rupert Rezső t. képviselőtársam már említést tett arról a módosításról, melyet a szakaszhoz benyújtani bátor voltam, A törvényjavaslat általános vitájában már kifejtettem azokat az indokokat és azokat a szempontokat, melyeknek alapján módosító indítványomat benyújtottam, szembeállítva mindazokat a külföldi választójogi rendszereket, ahol kauciós rendszer van, a tervezett magyar kauciós rendszerrel. En nem a kaució ellen szólok, mert magát a kauciós rendszert sokkal helyesebbnek tartom, mint az r eddig volt ajánlási rendszert és egészen természetes az, hogy nem lehet egy olyan ajánlási rendszer után, amely az összes választójogi rendszerek közt a legtöbb ajánlást kívánta meg valamennyi állam választójogában, azonnal valami olyasmibe belemenni, mint ami, mondjuk,, Svédországban van, ahol egyáltalán nincs szükség ajánlóra és nincs szükség jelöltségre, hanem a jelölt önmagát jelölheti. Nem lehet az egyik végletből a másikba esni, ezt koncedálom, aláírom, sőt a kauciós rendszert éppen magam, amikor még a pártközi konferenciát jóval megelőzőleg volt 81