Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-191

564 Àz országgyűlés képviselőházának 1 gyakorlati célt szolgáló módosító indítványomat is, hogy tudniillik ebből a szakaszból töröljük a (2) bekezdést, amely a többszörös aláírásokról szól. Hiszen ha már felismerte a t. Képviselőház és a t. kormány, hogy az egész ajánlási rendszer hitvány, erkölcstelen rendszer volt, amely csak visszaélésekre adott alkalmat, akkor tessék visszaemlékezni arra is, hogy a visszaélések leginkább a többszörös aláírások rendszeréből származtak, mert hiszen a választási biztosok folytonosan azzal vesződtek, hogy lehet-e többszörös aláírást találni az iveken és az ellenfél, különösen a kormánypárti ellenjelölt, rendszerint azzal hiúsította meg az ellenzéki jelölt választás alá jutását, hogy ráhamisította az egész névjegyzéket a maga listájára. (Dinnyés Lajos: Váltott kezekkel írták!) Ebben az egész ajánlási rendszerben nem is a numerus volt a fontos, tehát nem annyira az aláírás kívántatott meg, hanem a legaljasabb és a legerkölcstelenebb az volt, hogy többes aláírás címén hiúsították meg az egyes jelöléseket. Amikor a rendszer kisebb hibáit most itt ezzel a novellával lefaragjuk, ledaraboljuk, akkor a régi törvény leggonoszabb része, a többes aláírások alapján elkövetett visszaélések lehetősége továbbra is megmaradjon ? Azért kérem, méltóztassék most már egyszer elhagyni ezt a gyerekes rendszabályt, hogy a többes aláírások, a több íven előforduló aláírások mindenütt érvénytelenek. Tessék elhinni, becsületes szándék esetén voltaképpen semmi jelentősége nincsen az egész ajánlási rendszernek, hiszen valamirevaló ember, ha engedik, száz ajánlást könnyen össze tud szedni. Ennélfogva nincs szükség arra, hogy itt a többes aláírásokra olyan nagyon vigyázzunk. Vigyáznunk csak azért kell, mert ^ ha valakinek megvan a 100 vagy 150 aláírása, akkor még mindig lehetséges, hogy futtatnak egy jelöltet, vagy három jelöltet, akik jelölésének csak egyetlen rendeltetése van, az, hogy az ellenzéki ajánlóíven foglalt aláírásokat megismételtessék. Az aláírókat elfogják, preszszióval, vesztegetéssel, egyéb úton rábírják, hogy ezeknek a konkurrencla céljából futtatott jelölteknek íveit aláírják és akkor megint ott leszünk, ahol a régi rendszerben voltunk, hogy törlik az aláírásokat és az ellenzéki jelöltnek nem marad elég aláírása. Végre is az a jelölt nem tehet arról, hogy az ajánló becsapja, aláírja az ő ívét és a már síikét isi Hogyain, miért lehet ezért. a jelöltet felelősségre vonni s miért lehet őt olyan nagy horderejű következménynek kitenni, hogy elesik a jelöléstől is? Jól van, rendben, van, nem helyes, becstelen, tisztességtelen dolog az, ha valaki két ívet ír alá. Kendben van, büntetést kell rámérni, hogy ezt a tisztességtelenséget még! leigyszer ne tegye meg. De nem is fogja ezt megcselekedni akkor, ha r következményei nem lehetnek annak, hogy ő két ívet ír alá. Ha a többi ív aláírásának nem lesz következménye a. jelöltre nézve, akkor nem is fogják majd érdemesnek tartani, hogy kétszeres vagy háromszoros aláírást kérjenek tőle, tehát sohasem fog sor kerülni a büntetőszankciók alkalmazására, mlert ha nincs valakinek érdekében, az, hogy egy ajánlási ívet aláíró egyéntől egy másak ívre új aláírást kérjen, akikor megszűnik a büntetendő cselekmény is. A t. kormány és az eddigi törvény is bűnözőket termel ki azzal, hogy jelentőséget tulajdonít a többszörös aláírásnak és ezzel csábítja az ellenjelölteket, iIlletőleg azokat, akik visszaéléseket akarnak el§1. ülése 1937 február 26-án, péntekéivé követni, arra, hogy ilyen visszaéléseket elkövessenek. Természetesen mindig akad rábíró, aki sokszor szerencsétlen, tudatlan embereket bír rá többszörös aláírásra. De most jön a törvény és bünteti őket. Minthogy a kormány olyan kevés ajánlóval is megelégszik, amenynyit minden valamireváló ember úgyis össze tud ajánlóként gyűjteni, a többes aláírások érvénytelenítése tehát csak arra az esteitre vonatkoznak, ha valamely kormány visszaéléseket akarna elkövetni, nagyon kérem a t. kormányt, hogy ezt a rendelkezést hagyja ki, mert ez teljesen felesleges. Ügy érzem, hogy minden jogbölcseleti, észjogi és érzelmi ok nélkül kerülj bele a töirvényjavaslatba, talán csak egy sujtásos

1 frázis alapján, az, hogy tisztességes ember két aláírást nem ad. Jól van, büntessük meg az illetőt, mert ez a dolog tényleg nem tisztességes, de ez nem is fog bekövetkezni akkor, ha .nem lesz jelentősége annak, hogy hány helyen fordul elő az aláírás. Ezért azt mondom, hogy egyenes, férfias magyar cselekedet volna, ha ezt az intézkedést törölnék a törvényjavaslatból, mert a jelölt erről nem tehet. Kérem a t. kormányt, (méltóztassék ezt a javaslatomat elfogadni. Elnök: Feliratkozva senki sincs. .Kérdem, kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, {Meizler Károly szólásra jelentkezik. —- Dinnyés Lajos: Fel van írva! — Meizler Károly: A 3. §-nál fel vagyok iratkozva!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék megállapítani, fel van-e iratkozva Meizler képviselő úr. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: A képviselő úr nincs feliratkozvaElnök: Kérdem a t. Házat, méltóiztatik-e a 3„ %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert Rezső képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 3. %-t eredeti szövegében fogadta el. A szakasz végére az előadó úr pótlásként új 4. bekezdés felvételét javasolta. Kérdem, méltóztatik-e az előadó úr által javasolt pótlást elfogadni? (Igen!) A Ház az előadó úr által javasolt pótlást magáévá tette. Következik a 4, §. Kérem a jegyző urat, .szíveskedjék a szakaszt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a Î. $-t). Elnök: Szólásra következik Rupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Itt többrendbeli módosító indítványom van. Az egyik az, hogy a 2000 pengős kaució helyett csak 1000 pengő követeltessék meg a jelölttől. Mint tudjuk, eddig nem volt kaució., Ilyenformán egyszerre ekkora kauciót kikötni nagy ugrás. Ezzel kizárjuk azt, hogy szegény ember indulhasson a választáson, aki ettől függetlenül lehet igen tisztességes, igen képzett ember és esetleg az ország nagy hasznára lehet kiváló tehetségével vagy hozhat ide az agyában olyan gondolatokat, amelyek esetleg országmentők lehetnek. Egy ilyen ember éppen azért, mert szegény, mert szűkös anyagi viszonyok között él, mert nincsen a hátamögött vagyoni érdekeltség, sem bankok, sem nagybirtok nincs a hátamögött, most abba a helyzetbe jusson, hogy ne tudja összeszedni a szükséges 2000 pengőt? Megtörténhetik, — különösen manapság — hogy kint a falun, bármennyire szeretnek is egy képviselőt, a szegény nép nem tudja összeszedni ezt a 2000