Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-190
Az országgyűlés képviselőházának 19Ô. ütése 1937 február 25-én, csütörtökön. 545 akkor elsősorban mindent abban az irányban kell koncentrálni, hogy addig is, amíg a titkos választójog effektive jelentkezni fog és annak alapján itt egy többség összeül, ennek a hárommillió nélkülöző magyarnak adassék meg mindaz, ami megadható, s annak a rongyosságán és éhségén segítsünk annyira, amenynyire lehet. (Ügy van! bal felől- — Farkas István: Ez volna az első feladat!) Ez nem generálisan megoldható kérdés és meg vagyok győződve róla, hogy megyénkint és járásonkint más-más a helyzet és más a szituáció. A magyar intelligenciának, a magyar közigazgatás tisztviselőinek, a magyar politikusoknak most vállvetve, járásonkint és megyénkint össze kellene ülniök és megtanácskozniok, hogy helyenkint mi az a probléma, amely megoldható és melyek azok az alkalmazható eszközök, amelyekkel a célt legalább megközelíteni lehet. Nagyon jól tudom, hogy egy-két év alatt nem lehet csodákat művelni, de a nemzet lelkiségét átalakítani nagyon hamar lehet. Ha ugyanis az a titkos választójog alapján szavazó magyar tudni fogja azt, hogy a mai vezetőség legalább is kereste és részben el is érte azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel őt céljához közelebb juttatják, akkor az ő lelkében -bizalom fog ébredni, ez a bizalom őt korlátozni fogja és meg fogja óvni minden szélsőséges agitációtól és az arra való reagálástól, mert a magyar népnek ősi józansága diktálja azt, hogy a járható utat válassza a járhatatlan helyett. (Ügy van! a baloldalon.) Itt cselekvő politikára van szükség; itt arra van szükség, hogy a kormány és a magyar társadalom minden komoly tényezője, aki becsüli a mai társadalmi rendet, aki becsüli a mai gazdasági rend jó oldalait s aki azt akarja, hogy a kapitalizmusnak az a formája, amely nem megnyomorítója a népnek, hanem a gazdasági életnek egészséges motorja, fenntartható legyen, most ezekben az esztendőkben, a következő egykét évben mutassa meg a nép iránt jóakaratát, tevékeny oselekviő politikával, hogy akkor, amikor a nép az urnákhoz fog járulni, jegyző és főszolgabíró ellenőrzése nélkül,^ a nép lelkiismerete visszatartsa a népet attól a szélsőségtől, amely esetleg ennek a nemzetnek bukására vezethetne. T. Képviselőház! Ez igen súlyos probléma. Azt lelhetne mondani, ez történelmi problémája a mai magyar nemzetnek. El kell ismernem — 1931 óta vagyok tagja ennek a képviselőháznak — és ki kell jelentenem, hogy ennyi jóakarat, ennyi igaz és egyenes jóakarat, amelyben hinni is lehet és hinni is akarunk, még soha nem volt ebben a képviselőházban ez alatt az idő alatt, amelyet megjelöltem. Tessék' elhinni, hogy itt, a baloldalon a lelkek megnyugvására szolgál az, ha látjuk, hogy a mai miniszterelnök, Darányi Kálmán, .amikor ezzel a javaslattal idejött, ezzel tulajdonképpen egy ígérvényt írt alá, olyan ígérvényt, amelynek tartalma nemcsak ez a javaslat és ennek rendelkezései, hanem, amely ígérvény a titkos választójogra is, ígérvény a nemzet egész politikai arculatának átalakítására, ígérvény arra, hogy a magyar nép végre ezer esztendő után tényleg a saját igaz lelkisége szerint fogja megválasztani képviselőit, a nemzet hozzájut önrendelkezési jogához s ennek az önrendelkezési jognak alapján a parlamentbe majd olyan képviselőket fog beküldeni, akik tényleg gazdasági és szociális problémákkal fognak foglalkozni. Nem fogja foglalkoztatni a képviselőházat az állandó közjogi probKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XI. léma, mint ahogyan annakidején a háború előtt az önálló hadsereg és másefféle problémák kötötték le a közfigyelmet ugyanakkor, amikor helyesen más, gazdasági ' kérdésekkel kellett volna foglalkoznia. Most már, tha túl leszünk a titkos választójog problémáján, tényleg az élet parlamentje, az élet képviselőháza lesz ez a Ház. Akkor az itteni képviselők fogják sakkban tartani a kormányt, nem pedig a kormány fogja sakkban tartani a kormánypárt tagjait. (Kun Béla: Kik lesznek itt akkori) Akkor a .képviselők minden megmozdulásukban, minden politikai állásfoglalásukban választóikra fognak gondolni, mert tudják, hogy jön a másik szavazás,^ amikor nemcsak választanak, (Vázsonyi János: Amikor nincs^ kinevezés!) hanem amikor a választás bírói ítélet lesz, egy nagy aeropag ítélete a képviselő fölött, vajy jon teljesítette-e kötelességét, olyan kormányi támogatott-e, amely nem szűkítette meg a nép jogait! T. Képviselőház! Foglalkoznom kell bizonyos vonatkozásban azokkal a törekvésekkel, amelyek függetlenül a nyilaskeresztes-mozgalomtól, — bár azzal is összefonódva — amely szerint a képviselőház, illetőleg a népnek a miegnyilvánulása veszedelem a nemzetre, mert a nép nem eléggé iskolázott arra, hogy a imaga sorsát intézze, ennélfogva német és olasz mintára meg kell szüntetni a képviselőházat és a népképviseleti rendszert s helyette paranosuralmát 'kell létesíteni. Akik erre az álláspontra helyezkednek, azok egyszerű utánzói akarnak lenni olyan rendszereknek, lamelyek talán ott, azon a helyen, az illető nép földjén és az ottani történelmi fejlődés folytán, indokoltak, amelyek azonban nem indokoltak Magyarországon. Mert ennek a nemzetnek igazi demokratikus népképviselete csak két esztendeig volt, 1920tól 1922-ig! Azután és azelőtt a magyar nemzet népképviselete és képviselőháza nem volt független emberek, független szavazók által megválasztott törvényhozó testület, ennélfogva nem is-lehet azt állítani, hogy a magyar nemzet a jogok szabad gyakorlásával visszaélt volna, vagy nem tudott volna azokkal saját érdekében helyesen élni. T. Ház! Azoknak, akik ma iá parancsuralmi rendszer hívei, akkor jöhet el az idejük, amikor a titkos választójog alapján összeült magyar képviselőház nem fogja megtalálni azt a mértéket, amelyen belül ennek a nemzetnek a fejlődését előrevüheti, .s amennyiben ezzel a szabadságjogával a nemzet jövő életével szemben visszaélne. Minthogy azonban az ezeresztendős magyar történelem tanúsága szerint a magyar nép most is eleget fog tenni hivatásának és érett arra, hogy ezt al kötelességét teljesítse, érett arra, hogy a titkos választójog alapján ennek az országnak a törvényhozásban választottjai által döntő tényező legyen, ennélfogva meg vagyok győződve arról, hogy nem kerül sor arra, hogy a parancsuralom hívei valaha is előtérbe jussaniak. Mégis kell, ihogy valamit megállapítsak. Azok, akik hívei voltak eddig a parancsuralomnak, azért, mert itt egy politikai változás következett be, ne azt a konzekvenciát vonják le ebből a változásból, hogy meggyőződésüket ők is kicserélik. Méltóztassanak elhinni, hogy a parlamentarizmusnak legfőbb alapja az igazi, a belső meggyőződés és ezt az alapot és az ebben lévő hitet alkalmas megrendíteni az, ha azt látjuk, hogy a parancsuralmi rendszer Hí73