Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-190

54& Az országgyűlés képviselőházának ÎÔ vei máról-holnapra egyszerre, hangos ós lelkes i szószólói lesznek a demokráciának. T. Ház! Maradjon meg mindenki a maga | felfogása mellett. Ez a felfogás legyen azonban igaz szívből fakadó, meggyőződéses és becsületes, és mindenkor azok alkossák a képviselőház többségét, akik egyformán gondolkoznak, nem pedig azok, akik divergálnak. Akiknek más felfogásuk volt négy és fél hónappal ezelőtt, azok ne változtassák meg politikai véleményüket egyik hónapról a másikra. (Meizler Károly: Meggyőzték őket!) Koncedálom azt is, hogy valakit meggyőznek, de az illető ne akkor győzesse meg magát, amikor a hatalom, is megváltoztatta felfogását. Ennek a meggyőződésnek a változása történjék meg akkor, amikor ebből reá semmiféle politikai előny nem háramlik. Nagy szükség van erre, nehogy a magyar nép, amely máris készül a jogainak a gyakorlására, — ami kitűnik abból is, hogy a reménykedés jelentkezik az országban, mert az egyszerű nép között járva, valami felszabadulás érzését lehet tapasztalni és megállapítani — egy újabb csalódásra ébredjen. Azt hiszem, politikailag nagyon helyes, ha azt az atmoszférát, amely^ itt négy és fél hónapja uralkodik, még tovább mélyítjük, s akkor meg vagyok győződve, hogy a különböző polgári - pártok az új választás után igen közel fognak kerülni egymáshoz, (vitéz Martsekényi Imre: Már előbb!) Az a véleményem, hogy azok a pártok, amelyek a Friedrich-féle választáskor kialakultaik, fognak ide újból többségbe bekerülni, azért, mert ezek a pártok fejezték ki 1920-ban a magyar nép akaratát. A problémák pedig azóta nem változtak, legfeljebb elmélyültek azáltal, hogy nem nyertek megoldást. Ezek a pártok fognak tehát ide ismét többségben visszakerülni. Ezek a pártok tegyék meg az előmunkálatokat és tegyék meg kötelességüket a magyar nemzettel szemben. Sajnos, a magyar nép politikailag nincsen kellőképpen iskolázva.

r Nem azt mondom, hogy nem érett, — hiszen érett, mert ezer esztendő alatt megszerezte érettségét — a nemzet politikai iskolázottsága azonban még hátra van. A polgári pártoknak kötelességük mindent megtenni éppen a szélsőségekkel szemben való védekezés miatt, hogy mielőtt a. magyar nép a titkos választójog birtokába jut, érezze azt, hogy a magyar intelligencia törődik vele, a magyar polgári pártok vezetői községről-községre járva világosítsák fel az ő hivatásukról, az ő kötelességükről önmagukkal, családjukkal és nemzet jövőjével szemben. Ha ebből ^ a szempontból nézem a pártokat, a kormánypárt igen előnyös helyzetben van, viszont hátrányos helyzetben van ezen cél el: érése szempontjából abban a tekintetben, hogy már nem rendelkezik azzal a népszerűséggel, amely alkalmas a nép ilyen irányú nevelésére. Nincs más hátra, mint a kereszténypárt és a kisgazdapárt kötelességévé tenni és r vállalni, hogy ezt a felvilágosító, ezt az iskolázó munkát végezze. (Kun Béla: A Nep.-pel mi lesz akkor?) A kisgazdapárt és a kereszténypárt lesz a mai egészséges polgári politikai felfogás letéteményese a jövő képviselőházban is, amelyet titkosan fognak megválasztani. (Kun Béla: Szóval miénk lesz a többség!) Ez nem jelenti azt, hogy az igen t. kormányzópártnak azok a tagjai, akik akár személyileg, akár egyéb vonatkozásiban, komoly gyökerekkel bírnak vá). ülése 1937 február 25-én, csütörtökön. lasztókerületükben, nem fognak ide visszatérni, — mert vissza fognak térni! — de akkor ezek a polgári párotk már nem fognak egymástól ilyen távol állni, hanem igen közel fognak jutni egymáshoz lelkileg és közös programjuk szempontjából. iS épp ein erre kell előkészülnünk akkor, amikor a szélsőségek ellen fel akarjuk venni a harcot. Sajnos, az ellenzéki pártok a nemzettel szemben ezen reá háruló kötelességüknek nehezen tehetnek eleget, mert először is nincs kellő sajtószolgálat, amely a néphez el tudna jutni, — hiszen a sajtó a nép szempontjából ma anyagilag^ elérhetetlen vagy kismértékben elérhető — másodszor pedig ezek az ellenzéki polgári pártok, amelyeknek az volna a feladatuk, hogy lelkileg előkészítsék a bizalom alapján a nemzetet, a népet a jövő titkos szavazásra, anyagilag a lehető legrosszabb helyzetben vannak. Már pedig politikai akciókat anyagi támogatás nélkül alig lehet folytatni. (Meizler Károly: A kartelekkel nincsenek jóban!) A magyar társadalomnak nagy hibája és a magyar politikai életnek hallatlan mulasztása, hogy anyagi alapot a pártok részére nem szerzett abból a célból, amire most oly nagy szükség lenne, hogy felvilágosítsa a népet és felvértezze a szélsőségek ellen. (Kun Béla: Nincsenek kartelbarátaink!) Mivel azt látom, hogy a kormányelnök úr és a mai kormány át van hatva attól a történelmi felelősségtől, amely terheli azt a kormányt, amely a népnek több jogot ad, mivel azt látom, hogy ez a kormány átérzi azt a köteles-., séget, hogy a néphez nem erőszakos úton, ha-, nem. a keresztény testvériség alapján kell közeledni, ezért ezt a törvényjavaslatot elfogadom. 1931 óta, amióta a Háznak tagja vagyok, ez az első törvényjavaslat, amelyet elfogadhatok, de elfogadom ezt azért is, hogy kifejezzem a polgári pártok szolidaritását azzal a politikai elgondolással, amely nem iheccelődésekkel, nem erőszakkal, hanem igenis a lelkek összekapcsolásával keresi az útját annak, hogy ennek a nemzetnek szebb jövőt építsen. {Élénk helyeslés és taps a balodalon és a balközéven.) Elnök: Szólásra következik Kun Béla képviselő úr. Kun Béla: T. Képviselőház! Az idő előrehaladottsága folytán kérem a t. Ház szíves hozzájárulását ahhoz, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. . . T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. f Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk meg s annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a Hidas és Püspöknádasd, valamint Bonyhád és Nagymányok községek közötti határrendezéssel kapcsolatos területátcsatolásról szóló belügyminiszteri jelentés, az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az öregség, rokkantság, halál esetére szóló biztosításban szerzett jogok r fenntartására irányuló nemzetközi viszonosság létesítéséről tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, és végül az 1934. évi XII. te. 27. §-ában, illetve az ennök alapján kibocsátott tervezetben biztosított kivételes jogkörben tett t intézkedésekről szóló belügyminiszteri jelentés tárgyalását.