Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-190

544 Az országgyűlés képviselőházának 11 nem tudunk másképpen védekezni, csak helyes szociális politikával, T. Képviselőház! Ma is, amikor arra gon­dolunk, hogy a titkos választójog meg lesz va­lósítva és jönni fog a népakarat szabad meg­nyilvánulása, számolnunk kell egy szélsőség­gel, amely már most jelentkezik is. (Rupert Rezső: Már az első nemzetgyűlésben is ott volt.) Ez a szélsőség messze túlhaladja a szo­ciáldemokratapártot is, (Kun Béla: Kisült, hogy a szocialisták még konzervatívak hozzá­juk képest) mert a szociáldemokratapárt is parlamentáris párt és demokratikus alapokon akarja az ő marxi ideológiáját a néppel elfo­gadtatni. (Felkiáltások balfelől: Evolúció út­ján!) Evolúciós alapon. Itt azonban szemben­állunk egy másik szélsőséggel, amely tagadja a demokratikus parlamentarizmus szükséges­ségét és azt mondja, hogy ez a parlament, ez a képviselőház az oka minden bajnak. (Meizler Károly: Szélsőség szélsőséget provokál!) s ha a parlament megszűnik, jön a boldog állapot, amikor egy diktátor a fejünk felé emelkedik és az ő akaratát rákényszerítve a nemzetre, egy­szere Eldorádót fog teremteni: meg fognak szűnni a kapitalizmus kinövései, azonban nem kapunk feleletet arra, hogy a kapitalizmus he­lyébe mit fog állítani. (Farkas István: Azt ő maga sem tudja!) Nagyon sajnálom, hogy ennek a szélsőség­nek a sajtó olyan nagy reklámot csinál. (Kun Béla: Ez igaz!) Méltóztassék elhinni, hogy a liberális sajtó túlzott idegesség hatása alatt áll. (Rupert Rezső: Mikor betörnek az egye­temre, s aljas gyávaságokat követnek el!) Ha olvasom a lapokat, hetek óta azt látom, bogy a politikai rész 80%-át a nyilaskeresztesek el­leni kereszteshadjárat tölti ki. Azt hiszem, nem ok nélkül és nem helytelenül szólalok fel ez ellen, mert én nagyon helyesnek tartanám, ha tényleg kellő mértékére szállítanánk le ezt a szélsőséges mozgalmat, mert hogy a magyar nép a szélsőségekre egyáltalán nem hajlamos, azt ezeréves történelmével bebizonyította s az 1920-as titkos szavazás alapján történt válasz­táskor ebben a tekintetben a vizsgát letette. Azóta is mindig azt látjuk, ha kimegyünk a falvakba, hogy ott még a legszegényebb, leg­rongyosabb magyar paraszt is előveszi józan eszét és keresi a józanság útján a problémák megoldásának lehetőségét. (Kun Béla: A szo­ciális reformokhoz komolyan hozzá is kellene fogni!) Másrészt méltóztassék elhinni, hogy a ma­gyar népben ez az irányzat gyökeret verni nem fog tudni és kar annak a sajtóban ilyen nagy reklámot csapni (Meizler Károly: Ez igaz!), amit Festetics gróf drága pénzen nem tudna különben megfizetni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a jelenségeket agyon kell hallgatni, azonban bi­zonyos mértéket kell tartani, mert felesleges elbben az esetben a templomok harangjait yész­harangozásra meghúzni. (Vázsonyi János: Csak a törvényszéki rovatban kellene közölni, ha az eljárás .megindul!) Bármilyen társadalmi és politikai jelen­séggel is állunk szemben, ezeknek a jelensé­geknek mindenütt van valamelyes gyökerük. Ugyanezeket, yagy legalább is nagyobb „rész­ben ennek a pártnak az utcákon és a gyűlése­iken felsorakozó tagjait láttuk annakidején más szélsőséges alakulatodban is. (Vázsonyi János: Ügy van!) Ennek igazi forrását ' és igazi okát kettőiben kell keresni. Először eme 1. ülése 1987 február 25-én, csütörtökön. rétegek erkölcsi érzésének fegyelmezetlenségé­ben, másodszor pedig abban a súlyos gazda­sági rendszeriben és szociális nyomorúságban, amelyibení a: magyar nép él. (Kun Béla: Bujto­gatás és a jogos elégületlenség csinálja a nyi­laskeresztes mozgalmat!) Az erkölcstelenség ellen lehet védekezni. Törvényeink, szigorú törvényeink vannak, amelyek az ilyen izgatá­sokat 'megfelelő büntetésben; részesítik. De van szociális nyomorúság is, amelyet ezek a réte­gek meg lakarnak nyergelni és ezt a szociális nyomorúságot ujságcikekkel elintézni nem le­het. (Ügy van!) Ennélfogva 1 ezök ellen ni nos más védekezési mód, mintha a kormányzat kö­telességének tartja a szociális problémákkal komolyan, cselekvőleg foglalkozni. (Rupert Rezső: A rendbontók ellen fel kell lépni!) A szociális problémák itt állanak, s ezek a szo­ciális problémák ajkain vannak minden párt tagjaiinak. Ezeket a szociális problémákat fel lehet 'használni demagógiára is, de fel lehet használni ezek hangoztatását arra is, hogy a kormány komolyan foglalkozzék ezeknek a kér­déseknek »megoldásával. T. Képviselőház! Tisztában vagyok azzal, hogy a szociális problémák megoldása terén bármilyen lépés pénzbe kerül. Azt .megmon­dani, ihogy a fedezetet bonnét teremtsük t elő, elsősorban a kormány kötelessége ugyan, de az ellenzék is számos alkalommal rámutatott azokra a ^felesleges kiadásokra, amelyek re­dukció alá vonhatók, továbbá rámutatott az adóztatás azon visszásságaira, hogy azok, akik a legtöbb adót tudnák elviselni, sokkal keve­sebb adóval vannak súltja, viszont a nép széles rétegei igen súlyos adóterhek alatt álla­nak. Vámnak ezen a téren lehetőségek, a 'hiányt elő lehet teremteni s ezzel a fedezette! azután a szociális problémák terén előre lehet menni. Ha a titkos választójog alapján összeül majd a magyar parlament, méltóztassék meg­győződve lenni, hogy ezekkel a problémákkal akkor kell majd foglalkozni, mert a titkos vá­lasztójog alapján összeülő képviselőház több­ségéből kikerült kormány egyszerre meg fog bukni akkor, ha nem fog megfelelő törvény­javaslatokat előterjeszteni és nem fog megfelélő intézkedéseket hozni. (MeizleH Károly: Ilyen csoda is megtörténhetik?) Azt hiszem, hogy a nemzetnek nagy szolgálatokat tennénk és tenne a kormány, — mivel hisszük azt, hogy igaz érzéssel vállalta azt a kötelezettséget, hogy megvalósítja a titkos választójogot — ha komoly cselekedetekkel már most előkészítené azt, hogy a titkos választójog alapján össze­ülő parlament lásson már maga mögött olyan politikai kurzust, amely politikai kurzus alatt a polgári pártok, amelyek ma is többségben vannak, tudták kötelességüket és a kormány, amely a polgári ' többségre támaszkodik, is­merte a kötelességét és megtett minden lehetőt arra, hogy a szociális igények és a gazdasági kérdések, amennyire lehet, megoldást nyerje­nek. T. Képviselőház! Méltóztassék megen­gedni, hogy egyes dolgokra rámutassak. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Tavaly tár­gyaltuk le itt a földbirtokpolitikai törvény­javaslatot. A baloldal — kellőkép tárgyalva a javaslatot — rámutatott a megoldás igen lassú tempójára. Amikor azt mondják a sta­tisztikusok, hogy t hárommillió magyar föld­l míves él a normális emberi színvonal alatt,

Next

/
Thumbnails
Contents