Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-190

Az országgyűlés képviselőházának 190. szavazottnak is tekintendő, mert ebben ő azt a, veszélyt látja, hogy ezek talán majd vissza fognak lépni és meg" fogják magukat fizet­tetni. Azt, amit Fábián t. képviselőtársam errenézye mondott, én magam is helyeslem, mert tényleg csak a törvényjavaslat tárgya­lásával kapcsolatban jön rá az ember arra, hogy ilyen dolgok lehetnek, hogy milyen ki­búvókat és trüköket lehet alkalmazni. Mi kormánypártiak, akik a törvényjavas­latot előkészítjük és tanácsot- adunk a kor­mánynak, természetesen, mivel tisztességes szándék vezet bennünket, ilyesmire nem is gondolunk. (Rassay Károly: Az ellenzéket nem vezeti tisztességes szándék? — Soltész János: Praxisból ismerjük a dolgokat! — Rassay Károly: A naivak nem gondolnak erre!) Én igenis helyesnek tartom ezt a meg­állapítást és én magam is kérem, hogy mél­tóztassék a törvényjavaslatot úgy módosítani, hogy ha valaki^ beadja egyszer az ajánlását és az már hitelesítve is van, az az aláírás ne legyen visszavonható. (Helyeslés bal felől.) Még igen messze vagyunk azonban attól, hogy minden egészen rendben legyen. Akár­milyen lesz ez a törvényjavaslat, minden ke­rületben vannak kortesek, kortesvezérek, akik azt mondják és azt ajánlják a jelöltnek: én megválasztatlak téged, bízd rám, én majd megcsinálom — és megmondja az összeget is nyomban, hogy mennyiért tudja megcsinálni (Derültség. — Farkas István: Gyakorlatból tudják az urak! — Mozgás.) Meg is tudják csinálni, mert túlsók pihent agyú jogász van ebben az országban. (Derültség. — Rassay Ká­roly: Na végre! Ez a baj, hogy túlsók jogász van!) A másik ellenszere a demagógiának az, hogy a képviselőség és a politika ne legyen üzlet. (Rassay Károly: Ez igen! — Taps a bal­oldalon. -- Farkas István: Hol van az össze­férhetlenségi törvény? Miért nem hozzák az összeférhetlenségi törvényt? — Br. Berg Miksa: Tessék hozni az összeférhetlenségi törvényt! — Meizler Károly: Tessék mindjárt hozni az összeférhetlenségi javaslatot! Tes­sék hozni a javaslatot, azonnal meg-szavaz­zuk!) Én igenis már számtalanszor... (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Elnök: Csendet kérek! Br. Vay Miklós: Én számtalanszor hang­súlyoztam, bár ez csak a kisebb része a do­lognak, hogy képviselő ügyvéd ne lehessen. (Bródy Ernő: Földbirtokos! — Rassay Ká­roly: Magának megszavazza a védettséget, az helyes!? — Bródy Ernő: Magukra maradnak a t. védett urak! — Farkas István: Védett urak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Bródy Ernő: A kaszinóban! — Rassay Ká­roly: És a napidíjat ne lehessen lefoglalni. Hazafias mozgalom lesz! — Müller Antal: Állandóan követelik » az összeférhetlenségi törvényt! — Farkas István: Ellumpolják a vagyonukat és az adósságukat kifizeti az állam a prolik pénzéből! — Zaj.) Br. Vay Miklós: Az a kisebb előnyhöz tar­tozik, hogy a képviselőnek fizetése van; a na­gyobbik haj másban van. Minthogy én csak megfogható dolgokról tudok beszélni, én igenis azt mondanám, ha megcsináljuk a titkos vá­lasztójogot és az új parlamentbe bejönnek a képviselők, ne legyen fizetésük, hanem jelen­léti díjuk legyen. (Elénk helyeslés a baloldalon. — Br. Berg Miksa: Én megkapnám, mert min­dig itt vagyok! — Rassay Károly: Például.a mai nap mennyit spórolt volna az állam! -­ülése 1937 február 25-én, csütörtökön. 541 Derültség.) Mert méltóztassanak csak arra gon­dolni, hogy vannak olyan üzletek is, hogy va­laki megválasztatja magát képviselőnek, egy banktól előleget vesz fel és leköti a képviselői fizetését. (Farkas István: Például Milotay hol van?) Elnök: A képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Duiin Jenő: Állandóan 40-en, 50-en vagyunk!) • Br. Vay Miklós: A képviselőség célja ne az legyen, hogy valaki üzletet bonyolítson le, hanem az, hogy jelen legyen a törvényjavas­latok tárgyalásánál. Ha most már jelenléti díjat fog kapni a képviselő, akkor egyrészt azt a váltót nem fogják eszkomptálni a pénzinté­zetek, másrészt az a képviselő szorgalmasabban fog bejönni ide a képviselőházba. (Helyeslés.) En tehát, ismétlem, a titkos választójog kérdésében az az álláspontom, hogy bár aggo­dalmaim vannak vele szemben, (Felkiáltások balfelöl: Aha!) minthogy azonban ezt a kérdést úgy tekintjük ma már, mint a nép kívánságát, nekünk képviselőknek kötelességünk megvaló­sítani és ha már megcsináljuk, akkor jól és be­csületesen kell megcsinálnunk. Tudom előre, hogy bármiképpen lesz megvalósítva a titkos választójog, visszaélések lesznek. (Rassay Ká­roly: Hogy? — Br. Berg Miksa: Hát most nin­csenek? Nem voltak?) Visszaélések lesznek, de nem mi fogjuk ezeket kitalálni. (Br. Berg Miksa: Na, majd mi találjuk ki? — Derültség. — Vázsonyi János: Megvannak a szakértői a visszaéléseknek!) Itt a vita során felmerült a kérdés és azt mondották, hogy a demagógiát igen könnyen le lehet küzdeni, ha a kormány szociális javas­latokkal jön és akkor hiába lesz demagógia, az terméketlen talajra fog találni. (Egy hang a balközépen: Ezt kell csinálni!) Azt mi is elis­merjük, de csak részben, (Br. Berg Miksa: Ez a baj!) hogy ez így van, az igazság azonban ezzel szemben az, hogy a kormány igenis állan­dóan jön a Ház elé szociális javaslatokkal, ha talán nem is olyan tempóban, mint ahogyan kívánjuk, — ez már holes belátás kérdése — de azokat a javaslatokat, amelyek itt napirenden vannak, meg kell valósítani. Vagyis szociális javaslatok vannak és, azt hiszem, kivétel nél­kül a t. Ház mindenegyes tagja azt kívánja, hogy a kisemberek vállairól le kell venni ezeket a nyomasztóan súlyos terheket (Helyeslés.) és rá kell tenni azoknak a vállára, akik — az én véleményem szerint — még ma sincsenek meg­felelően megadóztatva. (Müller Antal: Ma el­lenkezőleg van! — Dinnyés Lajos: Tessék egy javaslatot hozni! — Meizler Károly: Tessék a javaslatot idehozni! — Zaj u baloldalon.) Mindjárt fel fogok olvasni valamit a kép­viselő úrnak. Méltóztatik tudni, hogy a lát­ható vagyon mindenütt száz százalékig van megadóztatva. Akinek látható vagyona van, az igenis — akár kisember, akár nagyember — mind egyformán súlyos terhek alatt görnyed. (Sándor István: De nem mindegyik fizeti!) Itt van a napokban megjelent Az Est című iap. Megnevezem, nehogy azt méltóztassék hinni, hogy amit mondok, az talán valame­lyik politikai oldalnak megállapítása. Ez a lap azt mondja, hogy egy év alatt negyedmil­liárd pengővel emelkedett tíz vállalat rész­vényértéke és névszerint kimutatja, hogy mely részvények azok. amelyek egy év alatt^ negyed­milliárddal emelkedtek értékükben, tíz válla­latnál. Még azt a megjegyzést fűzi hozzá, hogy az árfolyamkülönbözet tíz papírnál ki­kerekítve negyedmilliárd pengő emelkedést

Next

/
Thumbnails
Contents