Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-189

516 Az országgyűlés képviselőházának legközelebb kibocsátásra kerülő úgynevezett tavaszi zöldhitel-rendelet keretébe ebben az évben a műtrágyát is bevonjuk és műtrágyának a meghitelezésére is bizonyos lehetőséget teremtünk, mégpedig nemcsak a nem védett gazdák részére, hanem a védett gazdák részére is. (Helyeslés-) Még nem vagyok abban a helyzetben, hogy ennek a részleteire vonatkozólag most nyilatkozhatnám, inkább azt a tendenciát akarom ezzel jelezni, hogy a kormány ezzel a kérdéssel nagyon behatóan foglalkozik és minden reményünk meg van arra, hogy ezt a — különösen jogi vonatkozásban — igen nehéz és súlyos problémát meg is fogjuk tudni oldani. Kérem az igen t. képviselő urat, méltóztassék a földművelésügyi miniszter úr nevében is adott ezt a válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a vis&onváiasz joga. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Köszönettel veszem tudomásul a nyújtott felvilágosítást, csak azt kérem, hogy ne késlekedjék a mélyen t. kormány például a zöldhitel kérdésében. (Marschall Ferenc államtitkár: Egy percig sem! Le van tárgyalva az egész kérdés!) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az interpellációra a földmívelésügyi államtitkár^ úr által a fölcLmívelésiügyí imdniisiztetr úr névéiben adott választ tudomásul venni, igen, viagy nem? (Igen!) A Ház 'a választ tudomásul vette. Következik Gallasz Ágost Rudolf képviselő úr interpellációj ci II pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a gazdavédelmi rendeletnek a földibérlőikre való kiterjesztése tárgyában. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a gazdavédelmi rendelet előnyeit a földbérlőkre is kiterjeszteni, vagy ha ez nem, volna lehetséges, milyen módon kíván a súlyos helyzetben lévő földbérlőkön segíteni? — Gallasz Rudolf s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Képviselőház! A városi közvéleményt bizonyos körök igyekeznek erősen befolyásolni abban az irányban, hogy az agrárárak következtében a mezőgazdaságnak helyzete annyira megjavult, hogy a mezőgazdaság nem szorul támogatásra és védelemre. Le kell szögeznünk, hogy ez a felfogás, ez a gondolkozás teljesen helytelen egyrészt azért, mert nem az általános agrárárak javulásáról van szó, hanem bizonyos fő agrárárak drágultak csak meg. Le kell szögeznem azt is, hogy az agrárárak javulása későn jött, legalább is akkor, amikor a kisemberek kezén már nem volt áru. (Dinnyés Lajos: Már elvitték a végrehajtók!) A kisembereknek el kellett adniok terményeiket, hogy az adókat, adósságaik kiaimatait kifizethessék, a földibérlőknek pedig azért, hogy a haszonbéreket kifizethessék. Többször felhívtam az igen t. Ház figyelmét arra a körülményre, hogy a magyar föld megdolgozóinak bizonyos rétege egészen sérelmes módon kimaradt abból a rendezésből, amelyet a gazdák megkaptak. A magyar föld megmunkálóinak tekintélyes rétegét képezi a bérlőtársadalom, már pedig a magyar föld meg89. ülése 1937 február 2U-én, szerdán. munkálóiról mindenkor csak elismerő szavakat hallottunk minden kategorizálás nélkül. A disztingvál ás csak akkor kezdődött, amikor a mezőgazdaság saját hibáján kívül nehéz helyzetbe jutott, és a kormányzat is államérdekből szükségesnek tartotta a mezőgazdaságot, megvédeni, úgy, ahogyan megvédte a nagybankok érdekeltségét a bankzárlattál és megvédte az ipart, illetőleg a nagyipart. A védelmet nyújtó intézkedésekből egészen érthetetlen módon a bérlők kimaradtak. Érthetetlen ez azért, mert a bérlők is hozzájárulnak a nemzeti jövedelem gyarapításához, és érthetetlen azért is, mert tudtunkkal a gazdavédelmi rendelkezéseket elsősorban azért adta ki a kormány, hogy a mezőgazdasági termelés folytonossága fenn ne akadjon és a termelés továbbra is biztosíttassák, már pedig ebből a termelő munkából a bérlők is teljes mértékben kivették a részüket. A földbérlők már szám szerint is az országnak egyik jelentős társadalmi rétegét képezik. A törpebérlők és a kisbérlők száma napról-napra nő, valószínűleg azért, mert a hitelélet teljes pangása következtében csak kevesen vannak abban a helyzetiben, hogy örökáron is földet vásárolhassanak, míg a bérlők ott, ahol az igavonó állat már rendelkezésükre áll, kisebb tőkével is tudnak maguknak exisztenciát teremteni. Azt, hogy a bérlők száma milyen mértékben szaporodik, mutatják a statisztikai számok. A Magyar Statisztikai Szemle 1936 májusi számában megjelent adatok szerint a földbérlők és családtagjaiknak száma 1920-ban 98.160 volt. Ez a szám — és erre felhívom a t. Ház figyelmét — 19310-ban már 160.000-re emelkedett. A statisztika 2,700.000 katasztrális holdban jelöli meg azt a területet, amelyen a földbérlők gazdálkodnak. Megjegyezni kívánom, hogy azi 1930. évi adatok szerint a 20 holdon aluli bérlők száma — ahol tehát kisemberekről van szó — 146.000 volt- Ebből az 1—5 hold közötti területre terjedő bérletre 86.000 lélekszám jut. Ha ezeket az adatokat figyelembe vesszük, tényleg csodálkoznunk kell azon, hogy ebből a gazdavédelmi szociális intézkedésből hogyan is maradhatott ki ez a nagyszámú kisember. A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége annakidején, amikor a pénzügyminisztériumban értekezlet volt, felsorakoztatta azokat az érveket, amelyek a mellőzés igazságtalanságait kidomborították. Legyen szabad ezek közül csak egy példát felhoznom., Például, amíg az az eladósodott bérlő küzdött a foglalásokkal és a végrehajtásokkal s fizette azok magas költségeit, addig a szomszédban egy olyan birtokos, akinek 10 hold földje volt és 20 hold bérlete, mint földtulajdonos! részesült a igazdaadóisiságvédelmi törvény kedvezményeiben, a bérlő pedig ugyanakikor nem. Ha ezt a két helyzetet összehasonlítjuk, ez feltétlenül határtalan szociális igazságtalanság érzetét kell, hogy keltse abban a 1 bérlőiben. Mindézeik az érvek Imrédy Béla akkori pénzügyminiszter urat annadidején meggyőzték, és az értekezlet eredményeképpen kiadott egy rendelkezést, hogy záros határidőn h elül történjék meg a bérlőiadósságok összeírása. Ezen lépéstől eltekintve, tudomásom szerint, azóta sem történt a bérlők érdekében semmiféle intézkedés. * T. Ház! Mik a kívánságai földbérlőtársadalomnak? A földibérlőtársadalom kívánsága az, — ha 'már a gazdaadósvédelmi intézkedé-