Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-189

Az országgyűlés képviselőházának 1 sekből kizárattak — hogy a pénzügyminiszter úr addig is, míg megtalálja a módját «írnak, hogy ezen védelmi intézkedéseket a bérlőkre is kiterjessze, sürgősen a kamatmérséklést adja xni&g a Ibénlőtársiadialominak ,hogy legaláb adósságának kamatterhe csökkentessék. A bérlőtárisiadalom 1930-tól fogva, aanikor a gazdasági válság bekövetkezett, a legnagyobb áldozatokkal küzd s viseli mindazt a terhet, amelyet a konjunktúra idején vállalt, remélve és bízva abban, hogy sikerül kihúznia addig, amíg egy jobb idő h ekö vetkezik, és vagyonának egy részét, legalább a töredékét át tudja menteni. A bérlőtársadalomnak egy másik kíván- i sága az adózás terén áll fenn, mert a bérlő- j társadalom az adózás terén is súlyosan és [ igazságtalanul van terhelve. így például évenként kereseti adó címén 1,800.000 pengőt haj ta- í nafc be a bérlőkön akkor, amikor a ibérlő fizeti ' a földadót, a jövedelmi adót, szóval az összes adókat. A bérlők által fizetett kereseti adó azért is igazságtalan, mert nem lehet azt a »bérlőt külön adónemimel sújtani, amikor az ő gazdálkodásával a földbirtokot nem sújtó magas kiadási tétel, a haszonbér is kapcsolatos. Ez a kereseti adó annál is sérelmesebb, mert ez az^ adónem a községi háztartás fedezésére szolgál, s ezt igyekeznek mindig minél maga- j sahban megállapítani természetesen, s hátránya az is, hogy a jövedelmi adót is ezen az alapon vetik ki. Már pedig a bérlő előnyt nyújt a kincstárnak akkor, ïamikor .'bérbevesz egy jövedelmi adót nem fizető, vagy csak kis jövedelmi adót fizető 'birtokot, mert a• ibéribeadott birtok után a bérbeadó már fizet jövedelmi adót és rendesen felemelt jövedelmi adót. Ugyancsak sérelmes a bérlőkre nézve a közmunkaváltság is, amelyet tudvalevőleg az igavonó állatok után vetnek ki. A sérelmet a következő példa igazolja. Egy földtulajdonos, akinek 15 holdja volt, amelyet pár igavonó állattal meg tudott művelni, 30 pengő közmunkaváltságot fizetett s ha ezt a 15 holdat ötszörháromholdas parcellában bérbeadja, akkor a J 15 hold után a bérlők már ötször 30 pengőt, | vagyis 150 pengőt fizetnek közmunkaváltság i címén, ha pedig csak fél igával dolgoznak a j bérlők, akkor 75 pengőt. És fizetik ezt a törpe j bérlők. A közmunkaváltság rendezése, illetőleg > megoldása olyképpen kellene tehát hogy törj j ténjék, hogy a közmunkaváltság ne az igavonó erők után, hanem a jövedelmi vagy vagyonadó arányában vettessék ki. T. Ház! Nemcsak a gazdatársadalom, hanem a bérlőtársadalom is várja a gazdahitel- . és az ezzel kapcsolatos bérlőhitel-kérdés sürgős j megoldását és rendezését. Tudva levő, hogy a j gazdahitel teljesen megszűnt. Ennek követkéz- j menye az, hogy a gyengébb tőkével rendelkező i birtokosok és bérlők kénytelenek tavasszal iga- j vonó erejüket áruba bocsátani tavaszi kiadásuk fedezhetése céljából, ami természetesen óriási anyagi veszteséget és hátrányt jelent az illetők j számára. Én úgy vélem, hogy a gazdahitel kérdését a kormányzat meg tudná oldani akkor, | ha elhatározná magát az ingójelzálog intézményének a megvalósítására. Ügy tudom, hogy az igazságügyminisztériumban fekszik az ingójelzálogra vonatkozó kész törvényjavaslat, amelynek benyújtását annakidején Popovics | Sándornak, a Nemzeti Bank volt elnökének az I a kijelentése akadályozta meg, hogy az ingó- ; jelzálog megvalósítása esetén teljesen meg- ; szűnnék a személyi hitel. A személyi hitel, mint j tudjuk, amúgy is megszűnt, most tehát semmi ?0. ülése 1937 február 2&-én, szerdán. 517 , akadálya sincs annak, hogy a kormányzat az ingójelzálog intézményét megvalósítsa. Addig is, amíg ez megvalósul, kérjük a pénzügy! miniszter urat, hogy a zöldhitelre vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban hasson oda, hogy minél olcsóbb legyen a zöldhitel és hogy a folyósításinál mellékköltségeket ne lehessen felszámítani. Ugyanilyen fontosságú a mezőgazdaságra nézve a hízlalási hitel. Nem kell a t. Ház előtt kifejtenem, milyen jelentőséggel bír a gazdákra nézve a hizlalás úgy az anyagiak, a jövedelemforrások tekintetében, mint a föld termőképességének javítása szempontjából is. A Budapesti Községi Takarékpénztár tudtommal már folyósít 5.5% mellett ilyen hízlalási hitelt és ezt hajlandó volna az egész országra is kiterjeszteni, ha követelésére prioritást nyerne. T. Ház! A kiisibénlőíkinek az volna a további kérésük,, hogy a házadóimentesség az &gy szobakonyhás lakásoknál rájuk iis terjesztessék ki. Éppen az, előbb hallottuk örömmel a pénzügyminiszter úr kii jelentését ebiben a tekin tétben. Kérem, hogy a pénzügyminiszter úr adjon fci a pénzügyiígazgatóságokíhoz olyan értelmű rendelkezést, hogy a kisíbérlők is megkapják eat az adómentességet abban az esetben, ha jövedelmük nem tesz ki töibbet, anáinit amennyi a rendelkezésekben elő van írva. Nagyon jól tudjuk, hogy a. 3—4, 5, isiőrt 6 holdas bérlő helyzete még nehezebb, mint akár a napszámosé is, mert család járnak fenntartásán kívül el kell látná igás állatait, adót kell fizetnie s azonfelül a bért is fizetnie kell Az volna tehát a tiszteletteljes kérésem, hogy miiként a napszámosokra és az egy holdas földtulajdonosokra vonatkozik ez a rendelkezés, ugyaneddig a határig a pénzügyminiszter úr a, kisbériőknél is tegye ezt lehetővé. Ha már imost arról van .szó,, hogy a pénzügyminiszter úr ' honnan fedezze ezeket a kiadásokat, elbben a tekintetben nem akarok a pénzügymiinisziter úrnak tanácsot adni, csak mellékesen jegyzem meig, aimire az interpelláló képviselőtársaim közül többen rámutattak, hogy a mezőgazdasághoz oly közelálló malomipar és cukoripar táján isi megtalálhatná,\ az itt szükséges fedezetet. Tudjuk nagyon jól, hogy a magyar \gazda

, 2'15 pengőt kap egy mázsa cukorrépáért, tudjuk, hogy egy kiloigraimm cukor előállítása 16—18 fiUérlbe kerül és a cukor ára méigis 1"30 pengő kilónként. Igaz, hogy külföldre dömpingáron, kilónként 8—10 filléres áron viszik ki, (Dinnyés Lajos: Ügy van! Hét fillérért is!) az árkülönbség azonban még mindig! igen nagy is ilyen exportot mi nem is kívánunk. (Zaj a baloldalon.) Inkább itthon használjuk tfel a cukrot, minthogy külföldre vigyük ötszörös ráfizetéssel. En nagyon örülök a £0 vagon cukor kiosztásának, de mégsem az a lényeges, hagy itt 30.000 nincstelen kap cukrot 10 kilós fejadaggal, hiszen akkor még mindig 2,970.000 nyonnorurt emberünk van, iaiki semmihez nem jut hozzá

% Sokkal helyesebb volna az (általános árleszállítás s akkor nem is kellene a cukrot külföldre kiszállítani. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Nem oukor kell a kubikosnak, hanem munka! — Dinnyés Lajos: Munka után oukor is kell! — Hunyadi-Vas Gergely: A felnőttnek nem kell annyira! — Zaj.) A cukorrépával bevetett terület emellett s'eimimivelősem fog csökkenni, sőt, ha az ország általános fogyasztóképesséige növekszik, még egyszer anynyi cukor ifog elfogyni.