Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-188

484 Az országgyűlés képviselőházának 18é kautéla kell és védelem kell a demagógiával és hazugsággal szemben; (Ügy van! Ügy van!) a hazugsággal szemben, amely akár az ellenjelöltet támadja meg személyében, akár a közállapotokat tünteti fel hazug színben, akár ígéreteket állít be, amelyek önmagukban véve teljesíthetetlenek és a csalás ismérvét viselik magukon. Tudom, hogy ez nehéz feladat, de ezt a kérdést meg kell oldanunk, ha mi a választójog titkosságával együtt a parlamentarizmust nem akarjuk csődbe vinni. En nem látom be, hogy ha egy választópolgár 5 pengőt elfogad a szavazatáért, akkor az a választás a közigazgatási bíróság előtt megsemmisíttetik, de ha a választót nem 5 pengővel, hanem ígéretekkel, az ellenjelöltet lepoes'kondirozásával, vagy pedig a közállapotoknak hazug beállításával nyerik meg szavazólistájuknak, akkor ezzel szemben semmiféle remédium ne legyen. Ez ellen nekünk igenis orvosságot kell biztosítanunk az új választójogi törvényben, az úgynevezett kautélák körében. En azt hiszem, hogy becsületes szándékkal ennek a kautélának a megvalósítása nem fog nehézségeikbe ütközni. Nekünk szükségünk van továbbmenőleg az összeférhetetlenségi kérdés végleges elrendezésére. (Helyeslés a baloldalon.) Ez ennek a parlamentnek régi megbocsáthatatlan adóssága. Engedelmet kérek, még a Károlyi-kormány idejében letárgyalta a Ház az összeférhetlenségi törvényt. (Dinnyés Lajos: Hol van? — Mojzes János: A Zsitvay-féle javaslat!) Voltak kifogásaink ellene, de bizonyos tekintetben mégis olyan összeférhetetlenségi törvényt alkottunk, (Meizler Károly: Kétezer pengős kauciót csinálunk, de ezt nem rendezzük!) amely a modern, változott időíkhöz 'alkalmazkodik az 1901. évi, sok tekintetben elavult összeférhelenségi törvénnyel szemben. A felsőház módosításokat tett ezen a törvényjavaslaton, visszakerült hozzánk, és azután a fennálló szabályok ellenére süllyesztőbe került. (Horváth Zoltán: Irattárba tették! — Györki Imre: Az íróasztalba! -- Dinnyés Lajos: Eltűnt!) Nekünk a nemzeti akaratot nemcsak a forrásnál kell védenünk, hogy az tisztán bugyogjon; nekünk a nemzeti akaratot védenünk kell itt a törvényhozás házában is, mert akkor is meg lesz hamisítva, ha a hamisítás nem a választásokon, hanem a megválasztottakon keresztül fog megtörténni. (Ügy van! a baloldalon.) Tehát elsősorban is az összeférhetlenségi törvényt le kell tárgyalni. Nagyon kérem a miniszterelnök urat, akinek intencióit illetőleg nyiltan és fenntartás nélkül elmondottam a magam álláspontját, méltóztassék ezt a kérdést elővenni. Lehetetlenség, hogy a magyar parlament ebben a kérdésben ilyen tehetetlenséget mutasson, amely csak arra lesz jó, hogy a miskolci támadásokhoz hasonló támadások a tömegek előtt hitelt tudjanak kapni. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Én is bizonyos kautélákat kívánnék, ha már ezekről beszélünk, a megválasztandók személyében is. Tudom, hogy ez nagyon nehéz kérdés, de álláspontom például az, hogy nem lehet olyan polgárt megválasztani arra, hogy többi polgártársának törvényeket hozzon és irányt szabjon, aki maga elemi polgári kötelességeinek nem tesz eleget, tehát olyan polgárt, aki az ő köztartozási kötelezettségeinek nem tesz eleget, nem tudok alkalmasnak találni arra, hogy a törvényhozás házában másoknak szabjon irányt és törvényt. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a baloldalon. — Mojzes János: Határozatképtelen lenne a Ház! — . ülése 1937 február 23-án, kedden. Meizler Károly: A kapitalista pártoknak ez helyes lehet! — Zaj.) A kapitalista pártoknak? Azt hiszem, még a szociáldemokrata párt sem fog ettől elzárkózni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy az érvényes törvényt betartsa az, aki másoknak akar hatályos kényszerítő törvényt hozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. — Zaj a baloldalon. — Peyer Károly: Az adót csak más fizesse? — Tauffer Gábor: Illetéktartozás mindig akad, amely még nincs kifizetve! — Zaj. — Peyer Károly: A munkásoktól levonják minden szombaton az adót! Ott nincs tartozás! Csak a grófoknál van tartozás! — Farkas István: Ügy van! Festetics tartozik, de Szabó János a gyárban nem tartozik! — Peyer Károly: Minden túlóra után levonják az adót! — Meizler Károly: A pénzügyigazgatótól nem tehetjük függővé, hogy ki indulhat a választáson, ki nem! — Tauffer Gábor: Sem egy téves könyveléstől. — Peyer Károly: A gyógyszerészek sem panaszkodhatnak. Ott is van dupla könyvelés. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rassay Károly: T. Képviselőház! Igazán nem személyeskedni akartam ezzel a gondolattal. Én egy helyes elvet állítottam fel, amely logikus (Helyeslés a jobboldalon.) és amelyet képviselni is fogok. Nem hagyom ezt a gondolatot lesüllyeszteni egy viccel, hogy mi lesz, ha valaki nem fizette meg az ebadót. Nagyon jól tudja t. képviselőtársam is, mit értettem ez alatt és tudja, mit akarok kodifikálni. Sőt tovább megyek. Sohasem fogom logikusnak találni, ha valaki egy bizonyos közjogi privilégium alapján egy óriási birtoknak haszonélvezője és birtoklója, de csak úgy tudja ezt a haszonélvezést és birtoklást gyakorolni, hogy ennek (következtében zárlat alá kerül. Akiről tehát kiderül, hogy saját házatáján, saját háztartásában nem tud rendet tartani, az ne jöjjön ide az országházába és ne akarjon az ország háztartásában rendet tartani. (Úgy van! Ügy van! — Zaj. — Peyer Károly: A zárszámadások elfogadásában határoz és saját zárszámadásait sem tudja rendben tartani!) A mi régi törvényünk, t. Ház, rendelkezik arról, hogy csődeljárás alatt lévő képviselő nem tarthatja meg mandátumát. Azután a viszonyok változtak, nem minden esetben állott be a csőd, például jött a kényszeregyezség esete. Engedelmet kérek, t. Ház, a magam részéről sohasem fogom helyes elvnek elfogadni, hogyha akár köztartozását, akár magántartozását valaki nem teljesíti és a csőd vagy annak helyében a kényszeregyezség előnyeit igénybeveszi, az ide bejöjjön a Házba és szabjon törvényt és szabályt olyan polgároknak, akik a maguk részéről polgári kötelezettségeiket köz- és magántéren egyformán teljesítették (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Nem személyekre gondolok én, méltóztassék elhinni, de a változott gazdasági viszonyok között, ha mi összeférhetlenséget követelünk, ha az Összeférhetlenség diadalának tüntetjük fel azt, hogy egy miniszter elmegy azért, mert megelőzőleg a saját munkájával alapított vállalattal — mert saját munkájával alapította azt! — kapcsolatban áll: akkor az életnek ilyen jelenségei mellett szó nélkül nem mehetünk el és azokat helyeseknek, erkölcsösöknek és megengedhetőknek nem találhatjuk. (Malasits Géza: A szubvenciós lapok szerkesztői bejönnek és prédikálnak erkölcsöt másoknak!) J T. Ház! Nem fontos, hogy a miniszterei-